Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1907-10-27 / 43. szám

1907. október 27. KŐVARVIDÉK 5 Közgyűlés. Községünk képviselőtestülete ma október hó 27-én, délelőtt 11 órakor a község­háza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgyai: 1. A járási főszolgabíró 3643-1907. sz. rendeletével kiküldött törvény- hatósági közgyűlési határozat értelmében két ártézi kút létesítése iránt szükséges intézkedés megtétele. 2. A m. kir. belügyminiszter urnák leirata, hogy a vármegyeháza épületében sem katonaság, sem ipartelep el nem helyezhető. 3. A vármegye árvaszék felhívása Jáger Ilona illetőségének megállapítása iránt. 4. A járvány­kórház átvételére kiküldött bizottság jelentése s annak alapján a szükséges fedezetről való gondoskodás. 5. Voldmán Sámuel kérvénye egy fából készült sátornak a sertés piacon való fel- állihatása iránt. 6. A Nagykállóba kiküldött bi­zottság jelentése. 7. Az állami iskola épületében elhelyezett kályhák és az udvaron levő kút ja­vításával felmerült költségek kiutalása. 8. A Nagykállóba küldött bizottság utazásával felme­rült költségek kiutalása. 9. A községi választók összeírásához két választmányi tag megválasz­tása. 10. A f. hó 27-én tartandó árveréshez két bizottsági tag választása. Italmérők figyelmébe. Szatmárvármegye tör­vényhatósági közgyűlése — az alkohol ellenes mozgalom üdvös voltát belátva és ismerve azon gazdasági közegészségi és közbiztonsági veszé­lyeket, melyeket az alkoholizmus rohamos emel­kedése gyakorol a lakosság szellemi és fizikai életre, annak meggátlását főként az italmérési helyiségeknek vasár- és ünnepnapokon való zárvatartása által véli elérhetőnek, ezért kimondta .a közgyűlés, hogy a korcsmák nyitása és zárá­sáról alkotott és fennálló szabályrendeletet oly képen módosítja, hogy a korcsmák, pálinkamé­réseket stb. zárórája szombat, illetőleg az ün­nepet megelőző nap esteli 8 órától vasárnap, illetőleg az ünnepnap 6 órájáig s vasárnap, illetőleg az ünnepnap 8 órájától hétfő, illetőleg az ünnepet követő nap reggeli 6 órájáig zárva tartsanak. Beteg a király. Aggasztó hirejc érkeznek a sc’nönbruni királyi palotából, hol Ő felsége már három hét óta beteg. A kiadott orvosi jelenté­sek igyekeznek ugyan megnyugtatni a közön­séget, de magok az orvosok is kénytelenek beismerni, hogy a 77 éves király ereje napról- napra hanyatlik és abban a magas korban a különben jelentéktelen hurutos bántalom is vég­zetes fkimenetelü lehet. A felség maga bízik erejében, naponta felkél és meghallgatja az előterjesztéseket. A legújabban érkezett hírek nagyon aggodalmasak, a betegség rosszabbra fordultáról szólnak. El van gyengülve az ural­kodó, arca beesett, testében megsoványodott. Mindnyájunknak, az egész magyar nemzetnek leghőbb óhajtása, hogy adja vissza a jó Isten egészségét annak a fejedelemnek, ki népeit va­lóságos atyai gondossággal kormányozza. Figyelmeztetés. Tekintettel arra, hogy köz­ségünkben egy szarvasmarha a napokban lép- fenében elhullott és a mennyiben a betegség elinni védekező eljárások a közönség előtt vagy ismeretlenek vagy pedig nem a megérdemelt figye­lembe részesítik, felhívjuk a közönséget, hogy az előforduló megbetegedéseket a községi elöljáró­ságnál azonnal jelentsék be. A betegség elleni hathatós védekezés szempontjából kiváló figyel­met érdemel a lépfene elleni védojtás, miért is az állattulajdonosokat saját érdekükben figyel­meztetjük, hogy állataikat azon betegség ellen a járási m. kir. állatorvos által ojtassák be, amely hathatós védekezési eszköz és biztos szer a marhák elhullása ellen. Nagysomkut, 1907. okt. hó 22. Elöljáróság. Borzalmas szerencsétlenség. Borzalmas sze­rencsétlenség történt vasárnap a kapnikbányai Róta-Anna aranybánya zuzójában. A zuzót hajtó nagy kerék szíja elkapta Birtás János 13 éves fiút s a szó szoros értelmében dara­bokra tépte. Birtás szörnyet halt. A szeren­csétlenség helyszínére kiszállott Szentpétery Ferencz vizsgálóbíró is s a megejtett vizsgálat kiderítette, hogy a szerencsétlenséget Birtás gondatlansága okozta s azért a bányamű veze­tőségét a legcsekélyebb felelősség sem erheli. A „Magyar divat“ kiállítása. Folyó év de­cember havában nagyszabású iparművészeti, divat, háziipar és háztartás kiállítást rendez a „Magyar divat“, melynek vezetését Sárossy Bella szerkesztőnő vállalta magára. Kiállíthat csekély térdij fejében minden érdeklődő. Ezen kiállítás iránt nagy érdeklődéssel vannak a hi­vatott körök és azt hiszük, hogy az egyike lesz a legsikerültebb kiállításoknak. További értesí­tést szívesen szolgál Sárossy Bella, Budapest, VIII., Baross-utca 41. Kossuth-szobor leleplezése. A nagykárolyi Kossuth-szobor bizottság ülésen a polgármester bemutatta Kallós Ede szobrászművész levelét, mely szerint tudatja, hogy a Kossutb-szobrot már vasútra adta, azonban az alapozáshoz 20-án foghat hozzá, amennyiben az még el nem ké­szült. A bizottság a polgármester indítványára kimondotta, hogy a szobrot egy e célra készülő bódéba fogja elnelyeztetni. A szobor leleplezése csak tavaszszal fog megtörténni. Csak egy virágszálat. — Virágokkal ékese- dik nemsokára a temető. Kegyeletes szivek viszik el kedveseik sírjára koszorúikat s oda­kint a temetőben megtisztult szép emlékek szállanak az elköltözött felé, a kinek sírjában nyugalmat, az élőknek sajgó bánatukra enyhü­lést kérnek az ég Urától. A József kir. herceg szanatórium egyesület a halottakra való méla emlékezés e tiszta, fenkölt hangulatából egy kis részt kér juttatni a halál jegyeseinek, a tüdőbetegeknek. A halott nevében, akinek sírja koszorúval ékesedik majd, — csak egy virág­szálat kér a halál pitvarában lévők élete meg­mentésére. Közel 80.000 ember hal meg évente hazánkban tüdővészben, ebben a borzalmas pusztító betegségben. Legalább a felének az életét megmentheti a társadalom részvéte. És maga az egyésület is ezreknek Ígéri visszaadni az életét, ha mindenki, aki a nápokban koszorút vesz csak egy virágszállal kevesebbet köt ko­szorújába s ezt az egy virágszál árát az egye­sületnek fölküldi. Moritori vos salutant. A hal­doklók szólítanak. Legyen a sirok koszaruja egy virágszállal egyszerűbb; égjen egy mécscsel a sírokon kevesebb és ennek árából ki fog nyúlni egy pislogó élet. Esdve kér az egyesület minden jó szivet, váltsa meg mindenki ezt a szent vámot nemzete dicsőségére, özvegyeknek, árváknak, ügyefogyottaknak könnyei fölszáritá- sára. Aki ezt megteszi, akinek szivében az irgalom érzete fölfakad: annak halottja tudni fog arról. Kegyeletünk szent, megtisztult, nemes tanúsítása lesz, aki egy ujonan létesítendő szegénysorsu tüdőbetegeket gyógyító nép- szanatoriumának építési tőkéje gyarapítására halottak napja alkalmából adományát eljuttatja. Ezt kéri az egyesület bizó hittel és remény­séggel. A József Kir. Herceg Szanatórium Egye­sület. Budapest, IX., Lónyay-utca ^7. Százezrek kapják meg az egyesületnek ezekben a napok­ban egy kis füzetét. Ebben a füzetben foglal­tatik az adakozásra való fölhívás és mellékelve csatoltatott egy postabefizetési lap. A füzet értékes, tömören megirt ismereteket is közöl a nemzetpusztitó baj, a tüdővész ellen való védekezésről. Olvassa el mindenki ezt a kis füzetet és adja oda másnak is elolvasásra. A füzetke utolsó lapja a belügyminiszter engedé­lyével gyűjtő-lapot tartalmaz az irgalomadomá­nyok összegyűjtésére. Aki az ezzel járó fárad­ságot nem sajnálja, a könyörületnek és irgal­masság érzetének adja szép bizonyságát. Aki pedig lapunk utján vesz tudomást a jóravaló egyesület szándékáról, az a jó szív küldje el közvetlenül Istennek tetsző adományát. Meg­jegyezzük, hogy az egyesület minden hozzá küldött adományt lapjában a Szanatóriumi Lapokban nyugtáz. A legmelegebben ajánljuk az egyesület nemes céljait közönségünk leg­teljesebb figyelmébe és pártolásába. A kontinens legnagyobb elmegyógyintézete ősszel nyílik meg Bécs mellett: az alsóausztriai állami elmekórház. Az intézet valóságos kis város: 1.430,000 négyzetmétert foglal el s 60 épületből áll, a melyek közül 34 szolgál bete­gek befogadására. Az intézetnek 236 telefon- állomása van; a különböző épületeket villamos vasút köti össze egymással. Egyelőre 2200 ágy van rendszeresítve, de szükség esetén 4000 betegre van hely. Az intézetben színpadról és hangversenyteremről is gondoskodtak. A szatmárvármegyei gazdasági egyesület Erdőd nagyközségben a f. évi november 7-iki országos vásáron állatdijjazást fog tartani. Ez alkalommal a nagyméltóságu m. kir. földmivelés- ügyi Minister ur dijaival a saját nevelésű magyar fajú 2 éves üszők és borjas tehenek fognak dijaztatni. A díjazásban résztvenni óhaj­tók felkéretnek, hogy a felhajtani szándékolt állatok számát Erdőd község elöljáróságánál f. évi november hó 6-ig szóval vagy Írásban be­jelenteni szíveskedjenek. Erdőd, 1907. évi ok­tóber hóban. Elöljáróság. CSARNOK. Egy afeer. Hajnali négy óra. Nyolcán vannak együtt férfiak két fiatal festőművész külvárosi műter­mében. Mámoros fejjel kártya, ének és - főleg ivás járja még mindig. Alig látják egymást a sürü dohányfüsttől. Kedélyes a hangulat. A kompánia uj tagja afrikai élményéivé! igyekszik a többiek figyelmét magára vonni. Az éjjel ismerkedtem meg vele. Hallottak már róla; nagyon ügyes fegyver forgató, halálfia, ki töl­tött pisztolya elé kerül. Azonfelül még méltó- ságos ur is, volt huszártiszt, — tehát imponál. Csak egynek nem. Egy száraz hangon félbe­szakítja: „Ugy-e öregem azután fölébredtél ?“ „Csak nem kételkedsz ?!“ „Szép álmodban ? Dehogy!“ „Minden szavam igaz és nem engedhetem, hogy bárki is hencegőnek tartson!“ „Bsak ne oly édesen! Nekem nem imponál se méltóságod se k. u. k. huszáros snajdigsegéd de legkevésbbé afrikai fenevadaid. Ezt tudo­másul veheted!“ Pillanatnyi csend támad erre. Komolyá váltak az arcok, senkise nyúl pohara után. De ennek már fele se tréfa! A házigazdák tőlük telhetőleg csititani elterelni iparkodnak. A többi is hozzásegít. Újra cseng a pohár, adoma, vicc, ötlet egymást űzi, de nevetni egyik se tud. „Hallod-e, te báró, mért szontyorodtál el? Tán csak nem félsz tőlem? Hisz nem voltam se Afrikában, se Attilában?! „Saját kijelentésed a válasz: Minden sza­vam igaz és nem engedhetem, hogy bárki is hencegőnek tartson.“ „Tudomásul veszem és levonom a konzek- veneát.“ — Nagyon gyávák lehettek azok az afri­kai fenevadak!“ „De ez már sok!“ „Mért volna sok? Hát mért ne lehetnének gyávák az oroszlánok is ?“ Nyugodtan, egykedvűen áll ott az insultáló, kit érettebb korára való tekintettel „mester“-nek szólítanak a többiek. Hangja egy csepp izgatott­ságot sem árul el. Láthatólag nem törődik a következményekkel. A másikat négyen is fog­ják. — Atlétatermetü férfiú; ha dühe tetőpontra hág, úgy rázza le magáról valamennyit, mint vadkan a kutyákat. „Engem ne óvjatok fiuk“ — szólal meg újból a mester lágy hangja: Mostanáig évőd- tem, immár komoly leszek, mert látom, hogy alig birtok már Öméltóságával. Eresszétek el.----------,-----Úgy! Csendet kérek !-------------­Nyíltan jelentem ki, hogy afrikai sötét tetteidet — pardon — a sétét Afrikában végzett ügyeidet, méltóságos voltodat és k. u. k. huszártisztessé­gedet----------------—semmibe se veszem!“ Az utóbbi három szó valósággal dermesz- tőleg hatott még a báróra is. Ezt senkise várta. Elsápadtak az arcok. Hörögve, rekedlen a fel­indulástól szólal meg a báró: „Ezt von vissza, mert különben----------“ „Mert különben?“ „Fel-po-foz-lak!“ „Ha úgy tetszik!“ „Nem vonod-vissza?“ „Nem én!“ Megtörtént. A mester nyugodtan szemhu- nyoriták nélkül állta ki, az atlétapofont sőt ezt mondta még: „Köszönöm.“ Most megyek és lefekszem, mert már nagyon álmos vagyok. Ketten ugy-e elválaljátok ügyemet. Huszanöt lépés, öt —öt lépés avance, háromszori golyó váltás, vontcsövű csütörtök nem számit. Sze­retném, ha már holnap kerülhetne elintézésre. Uraim, ajánlom magam!“ Mindenki elitélte a mester eljárását, min­denki csodálta a báró türelmét, csak az maga látott mélyebben és megilletődötten jelentette ki: „Nem hiszitek mennyire sajnálom, hogy ily fordulatot vett az ügy. Láttátok, mily nyu­godtan tűrte a pofont ? Én erre képtelen lennék! Még meg ;s köszönte! Ez renditette meg egész valómat! Értem és még se értem.“ „Mi se értjük!“ —jelentették ki a többiek. „Különben oly csendes jó fiú, bátor és lovagias ember, sokszor verekedett ugyan már életében, de azért a légynek sem árt. Berúgott!“ „Nem volt az berúgva, én mondom nek­tek! Tervszerűen járt el. Hisz láttátok, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents