Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1907-10-27 / 43. szám

6 KŐVÁRVIDÉK 1907. október 27. legnagyobb phlegmával újból és újból belém kötött. Mondjátok csak, nem volt valami nagy baja az utóbbi időben ?“ „Igaz, hogyne! Hűtlen lett a szeretője!“ — Most már teljesen értem ! Ez a sze­rencsétlen ember meg akar halni, szépen akar meghalni. Nem akar öngyilkos lenni, nem gyá­vaságból, mert meghajlok a bátorsága előtt. Higyjétek, én mondom, nagyobb bátorság kell ahhoz egy ilyen pofont szemhunyoritás nélkül eltűrni, mint azt adni ! Mem akar öngyilkos lenni azért, mert önérzete nem engedi, hogy ráfoghassák, miszerint egy érdemetlen nő miatt dobta el magától az életet. Itt a rejtély meg­fejtése. Eszközt alkalmas médiumot; gyilkost keresett bennem. De abból nem eszik. Meg nem ölöm, de szavamat adom, igyekezni fogok őt súlyosan megsebesíteni^ Ily játékot magam­mal űzni nem hagyok ! Ő, a sértett, minden propozicióját elfogadom ! . . . . Másnap segédek és orvosok remegve, sá- pádtan lesték a lövések eredményét. Sikerült ugyan lemondás fenyegetésével enyhébb felté­teleket kicsikarniok, de azért igyis legkedvezőbb esetben súlyos sebesülésre kellett elkészülve lenni. Bíztak a báró vélbiztosságában, hogy legalább halálos kimenetelű ne legyen a ren­contre. Első golyóváltás. Mindkét fél sértetlen. Második már húsz lépésről. Semmi baj. Most már csak tizenöt lépés, egy kissé gyakorlott lövőnek biztos cél. Az izgatottság tetőpontra hág. A mester egyik segéde a pár­bajvezető, a lővonalba kerül nyugtalanságában, ügy húzzák vissza. Egy-, kettő-, három-, négy! Egyszerre dördül el mindkét fegyver; odarohan mindenki a mesterhez, de mit tett Isten: az sértetlen maradt. A másik is. A pár­bajvezető sírva borul a mester nyakába. Az egyik piktor üvöltve ugrál örömmámorában mint egy bakkecske, Most kibontakozik a mester az ölelő ka­rokból, szilárd léptekkel indul a báró felé, meg­áll néhány lépésnyire előtte és azt mondja, lágy, kérlelő hangon: — Uraim ! Én a felpofozott, kijelentem, hogy órákig szándékosan vérig ingereltem a báró urat, ki bámulatosan óvta meg hidegvérét, amig csak lehetett. Én magam nem bírtam volna ily sokáig. — Helyeslem eljárását. Hazatérve útközben pedig a báró mondta segédeinek: — Talpig ur ! Mégis csak ő főzte le ben­nem, afrikai utazót, huszárt és méltóságos urat! Redivlvus. Főmunkatárs: ACKERMÁN BÉLA. Laptulajdonos: BARNA BENŐ. 584-1907. végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagysomkuti kir. járásbíróságnak 1905. évi 737. számú végzése következtében dr. Simon Miksa ügyvéd által képviselt Keresk. Bank javára Pap Juon a Alexi ellen 160 K s jár erejéig 1905. évi november hó 23-án fo­ganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 904 K-ra becsült következő ingó­ságok, u. m.: szarvasmarhák, takarmány és kukorica nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagysomkuti kir. járás­bíróság 1907-ik évi V. 394. számú végzése folytán 160 korona tőkekövetelés, ennek 1904. évi december hó 1. napjától járó 8 % kamatai, és eddig összesen 7 K-ban biróilag már meg- * állapított költségek erejéig, Nagy.-nyiresen adós lakásán leendő megtartására 1907. évi október hó 30=ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében kész- pénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek szük­ség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le-és felülfoglaltatták és azokra kielé­gítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagysomkuton, 1907. évi október hó 19-ik napján. Gámentzy János, kir. bir. végrehajtó. 5252-1907. tksz. Hirdetmény Koltókatalin község tkvi birtokrende­zés folytán átalakíttatott és ezzel egyi­dejűleg azokra az ingatlanokra nézve, melyekre az 1886. évi XXIX. t.-c., 1889. évi XXXVIII. t.-c. és 1891. évi XVI. t.-c. a tényleges birtokos tulajdonjogának lejegyzését rendelik az 1892. évi XXIX. t.-cben szabályozott eljárás a tkvi bejegy­zések helyesbítésével kapcsolatosan foga­natosíttatott. Ez azzal a felhívással tétetik közzé: 1. Hogy mindazok, kik az 1886. évi XXIX. t.-c. 15. és 17. §-a alapján ide értve e §-oknak az 1889. évi 38. t.-c. 5. 6. §-ai és az 1891. évi 16. t.-c. 15. §-a pontjában foglalt kiegészítéseit is valamint, az 1889. évi 38. t.-c. 7. §. és az 1891. évi 16. t.-c. 15. §. b. pontja alapján esz­közölt bejegyzések, vagy 1886. évi 29. t.-c. 22. §. alapján történt törlések érvénytelenségét ki­mutathatják e végből törlési keresetüket hat hónap alatt, vagyis 1908. évi április hó 25 napjáig bezárólag alulírott telekkvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszab­bítható záros határidő eltelte után indított tör­lési kereset annak a harmadik személynek ki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrá­nyára nem szolgálhat. 2. Hogy mindazok, kik az 1886. évi 29. t.-c. 16. és 18. §§-ainak eseteiben ide értve ez utóbbi §-nak az 1889. évi 38. t.-c. 5. és 6. §-ban foglalt kiegészítéseit is a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmon­dással élni kívánnak (Írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1908. évi április hó 25 napjáig bezárólag a tkvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog. 3. Hogy mindazok, akik a telekkönyv át­alakítása tárgyában tett intézkedések által, nem különben azok, a kik az 1. és 2. pontban kö­rülirt eseteken kívül az 1892. évi 29. t.-c. sze­rinti eljárás és az ennek folyamán történt be­jegyzések által előbb nyert nyilvánkönyvi jogai­kat bármely irányban, beleértve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889. évi 38. t.-c. 16. §. alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintetben felszólalásaikat tartalmazó- kérvényüket ezen tkvi hatósághoz hat hónap alatt vagyis 1908. évi április hó 25 napjáig be­zárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosz- szabitható záros határidő elmúlta után az átala­kításkor közbejött téves bevezetésből származó bárminemű igényeket jóhiszemű harmadik sze­mélyek irányában többé nem érvényesíthetik, az említett bejegyzéseket pedig csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, kik a hitelesítő bizottságnak eredeti okiratokat ad­tak át, hogy a mennyiben azokhoz egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótló­lag benyújtanak az eredetieket a tkvi hatóság­nál átvehetik. Nagysomkut, 1907. okt. hó 2-án. Kir. járásbíróság tkvi hatósága. Koós, kir. aljbiró. * Árverési hirdetmény. Ezennel közhírré teszem, hogy a né­hai özv. Mik Lászlóné volt nagysomkuti lakos kiskorú árvái tulajdonát képező lakóház belsőséggel, továbbá külbirtoka a f. 1907. évi november hó 15-dik napjától kezdődő három egymást követő évre — a f. 1907. évi november hó 10=én délelőtt 11 órakor a községházánál tartandó nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek haszon­bérbe fog adatni. A haszonbér félévenként előre fize­tendő. Részletes feltételek alulírott gyám­nál előre is megtudhatók. Ugyancsak fenti napon délután 3 óra­kor örökhagyó lakásán ingóságai is elfog­nak árvereztetni. Nagysomkut, 1907. október hó 18. Mik Gábor, 1-2 gyámhatóság által kinevezett gyám Morvay Gyula könyvnyomdájában Nagybányán (Fó-tér 14. sz., az udvarban) mindennemű e szakmába tartozó munkák olcsón és pontosan eszközöl­tetnek. Vidéki megrendelésekre nagy ~ gondot fordít. ■ ■ — Ugyanott egy jó családból való, pár gimnáziumot végzett fiú tanulóul — -— fölvétetik. —

Next

/
Thumbnails
Contents