Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1907-10-27 / 43. szám
6 KŐVÁRVIDÉK 1907. október 27. legnagyobb phlegmával újból és újból belém kötött. Mondjátok csak, nem volt valami nagy baja az utóbbi időben ?“ „Igaz, hogyne! Hűtlen lett a szeretője!“ — Most már teljesen értem ! Ez a szerencsétlen ember meg akar halni, szépen akar meghalni. Nem akar öngyilkos lenni, nem gyávaságból, mert meghajlok a bátorsága előtt. Higyjétek, én mondom, nagyobb bátorság kell ahhoz egy ilyen pofont szemhunyoritás nélkül eltűrni, mint azt adni ! Mem akar öngyilkos lenni azért, mert önérzete nem engedi, hogy ráfoghassák, miszerint egy érdemetlen nő miatt dobta el magától az életet. Itt a rejtély megfejtése. Eszközt alkalmas médiumot; gyilkost keresett bennem. De abból nem eszik. Meg nem ölöm, de szavamat adom, igyekezni fogok őt súlyosan megsebesíteni^ Ily játékot magammal űzni nem hagyok ! Ő, a sértett, minden propozicióját elfogadom ! . . . . Másnap segédek és orvosok remegve, sá- pádtan lesték a lövések eredményét. Sikerült ugyan lemondás fenyegetésével enyhébb feltételeket kicsikarniok, de azért igyis legkedvezőbb esetben súlyos sebesülésre kellett elkészülve lenni. Bíztak a báró vélbiztosságában, hogy legalább halálos kimenetelű ne legyen a rencontre. Első golyóváltás. Mindkét fél sértetlen. Második már húsz lépésről. Semmi baj. Most már csak tizenöt lépés, egy kissé gyakorlott lövőnek biztos cél. Az izgatottság tetőpontra hág. A mester egyik segéde a párbajvezető, a lővonalba kerül nyugtalanságában, ügy húzzák vissza. Egy-, kettő-, három-, négy! Egyszerre dördül el mindkét fegyver; odarohan mindenki a mesterhez, de mit tett Isten: az sértetlen maradt. A másik is. A párbajvezető sírva borul a mester nyakába. Az egyik piktor üvöltve ugrál örömmámorában mint egy bakkecske, Most kibontakozik a mester az ölelő karokból, szilárd léptekkel indul a báró felé, megáll néhány lépésnyire előtte és azt mondja, lágy, kérlelő hangon: — Uraim ! Én a felpofozott, kijelentem, hogy órákig szándékosan vérig ingereltem a báró urat, ki bámulatosan óvta meg hidegvérét, amig csak lehetett. Én magam nem bírtam volna ily sokáig. — Helyeslem eljárását. Hazatérve útközben pedig a báró mondta segédeinek: — Talpig ur ! Mégis csak ő főzte le bennem, afrikai utazót, huszárt és méltóságos urat! Redivlvus. Főmunkatárs: ACKERMÁN BÉLA. Laptulajdonos: BARNA BENŐ. 584-1907. végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagysomkuti kir. járásbíróságnak 1905. évi 737. számú végzése következtében dr. Simon Miksa ügyvéd által képviselt Keresk. Bank javára Pap Juon a Alexi ellen 160 K s jár erejéig 1905. évi november hó 23-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 904 K-ra becsült következő ingóságok, u. m.: szarvasmarhák, takarmány és kukorica nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagysomkuti kir. járásbíróság 1907-ik évi V. 394. számú végzése folytán 160 korona tőkekövetelés, ennek 1904. évi december hó 1. napjától járó 8 % kamatai, és eddig összesen 7 K-ban biróilag már meg- * állapított költségek erejéig, Nagy.-nyiresen adós lakásán leendő megtartására 1907. évi október hó 30=ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében kész- pénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le-és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagysomkuton, 1907. évi október hó 19-ik napján. Gámentzy János, kir. bir. végrehajtó. 5252-1907. tksz. Hirdetmény Koltókatalin község tkvi birtokrendezés folytán átalakíttatott és ezzel egyidejűleg azokra az ingatlanokra nézve, melyekre az 1886. évi XXIX. t.-c., 1889. évi XXXVIII. t.-c. és 1891. évi XVI. t.-c. a tényleges birtokos tulajdonjogának lejegyzését rendelik az 1892. évi XXIX. t.-cben szabályozott eljárás a tkvi bejegyzések helyesbítésével kapcsolatosan foganatosíttatott. Ez azzal a felhívással tétetik közzé: 1. Hogy mindazok, kik az 1886. évi XXIX. t.-c. 15. és 17. §-a alapján ide értve e §-oknak az 1889. évi 38. t.-c. 5. 6. §-ai és az 1891. évi 16. t.-c. 15. §-a pontjában foglalt kiegészítéseit is valamint, az 1889. évi 38. t.-c. 7. §. és az 1891. évi 16. t.-c. 15. §. b. pontja alapján eszközölt bejegyzések, vagy 1886. évi 29. t.-c. 22. §. alapján történt törlések érvénytelenségét kimutathatják e végből törlési keresetüket hat hónap alatt, vagyis 1908. évi április hó 25 napjáig bezárólag alulírott telekkvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek ki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat. 2. Hogy mindazok, kik az 1886. évi 29. t.-c. 16. és 18. §§-ainak eseteiben ide értve ez utóbbi §-nak az 1889. évi 38. t.-c. 5. és 6. §-ban foglalt kiegészítéseit is a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak (Írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1908. évi április hó 25 napjáig bezárólag a tkvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog. 3. Hogy mindazok, akik a telekkönyv átalakítása tárgyában tett intézkedések által, nem különben azok, a kik az 1. és 2. pontban körülirt eseteken kívül az 1892. évi 29. t.-c. szerinti eljárás és az ennek folyamán történt bejegyzések által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármely irányban, beleértve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889. évi 38. t.-c. 16. §. alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintetben felszólalásaikat tartalmazó- kérvényüket ezen tkvi hatósághoz hat hónap alatt vagyis 1908. évi április hó 25 napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosz- szabitható záros határidő elmúlta után az átalakításkor közbejött téves bevezetésből származó bárminemű igényeket jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik, az említett bejegyzéseket pedig csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, kik a hitelesítő bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy a mennyiben azokhoz egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak az eredetieket a tkvi hatóságnál átvehetik. Nagysomkut, 1907. okt. hó 2-án. Kir. járásbíróság tkvi hatósága. Koós, kir. aljbiró. * Árverési hirdetmény. Ezennel közhírré teszem, hogy a néhai özv. Mik Lászlóné volt nagysomkuti lakos kiskorú árvái tulajdonát képező lakóház belsőséggel, továbbá külbirtoka a f. 1907. évi november hó 15-dik napjától kezdődő három egymást követő évre — a f. 1907. évi november hó 10=én délelőtt 11 órakor a községházánál tartandó nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek haszonbérbe fog adatni. A haszonbér félévenként előre fizetendő. Részletes feltételek alulírott gyámnál előre is megtudhatók. Ugyancsak fenti napon délután 3 órakor örökhagyó lakásán ingóságai is elfognak árvereztetni. Nagysomkut, 1907. október hó 18. Mik Gábor, 1-2 gyámhatóság által kinevezett gyám Morvay Gyula könyvnyomdájában Nagybányán (Fó-tér 14. sz., az udvarban) mindennemű e szakmába tartozó munkák olcsón és pontosan eszközöltetnek. Vidéki megrendelésekre nagy ~ gondot fordít. ■ ■ — Ugyanott egy jó családból való, pár gimnáziumot végzett fiú tanulóul — -— fölvétetik. —
