Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1907-08-25 / 34. szám
IV. évfolyam. Nagysomkut, 1907. augusztus 25. 34-ik szám. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUT1 JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Főszerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagysomkut, Teleki-tér 388. sz. Egész évre.....................8 K Negyed évre . . . . 2 K | , D „ | ----------------Fé l évre..........................4 „ Egy szám ára . . 20 fillér I Felelős szerkesztő: Barna Benő. MEQJELEN FUNDEN VASARNAP. Gyermekvédelem. Az a rendelet, melyet a napokban intézett a törvényhatóságokhoz a gyermekvédelem tárgyában Andrássy Gyula gróf belügyminiszter, érdemes arra, hogy minden kötelességtudó közigazgatási tisztviselő alaposan áttanulmányozza. Mert ez a rendelet az első nagy arányú intézkedés a gyermekvédelem tekintetében. Nálunk ez az ügy roppantul el volt hanyagolva eddig. Hogy a statisztika néhány esztendő óta a népesedési mozgalom stagnálását mutatja ki, azt nagy részt gyermekvédelmi intézményeink hiányos voltának kell betudnunk. A gyermekhalandóság ijesztően nagy úgy Budapesten, mint a vidéken és nem szükséges magyarázni, hogy a gyermek- halandóság óriási hányada a törvénytelen gyermekekre esik. Csak újabban építettek néhány lelenc-házat, de ezek sem elég nagyok, sem nem elég számosak arra, hogy a célnak egészen megfeleljenek. Az 1905 iki törvény, melynek Széli Kálmán a megteremtője és az állami lelencházak létesítéséről szól, mindenesetre alapvető intézménye a gyermekvédelemnek Magyar- országon, de csak félmunkát végez. És pedig azért, mert a lelenc-házban csak a törvénytelen, illetve kitett gyermekekről történik gondoskodás, azoknak 12 esztendős korukig. Holott 12 éves kora után a gyermek, különösen erkölcsi tekintetben sokkal inkább rászorul a vezetésre és prózántartásra nagyobb szüksége van, mint fiatalabb korában. S mert 12 év után legkésőbb leveszi kezét az állam a talált vagy elhagyott gyermekről, ezeknek nagy része mihamar a büntető bíróságnak ad dolgot. A rendelet, melyet most adott ki a belügyminiszter, első sorban a züllésnek indult gyermekek megmentéséről intézkedik. A rendelet minden szakaszát humánus szellem lengi át, ennek dacára energikus és céltudatos. Nagy misszióval bizza meg a miniszter e rendeletben az Országos Gyermekvédő Ligát, mely alig egy-két évi fennállása után az egész magyar társadalmat megnyerte a maga nemes céljára. Hiába a legkitűnőbb rendelet, holt betű marad az, ha nem követik becsületesen és intézkedéseit nem foganatosítják lelkiismeretesen. Az Országos Gyermekvédő Ligára hárul az a feladat, hogy a rendeletbe életet vigyen olyképen, hogy a gyermekvédelem eszméjét minél hathatósabban vigye bele a magyar társadalom minden rétegébe és az eszmének minél több áldozatkész hívet toborozzon össze. Nem kételkedünk abban, hogy az illetékes intézők mindenütt a legmesszebb menő támogatásban fogják részesíteni a Gyermekvédő Ligát annál is inkább, mert Á „KŐYÁRYIDÉK“ TÁRCÁJA. Boszniai jegyzetek. — Irta: Ackermann Béla. — Bosna-Bród a végső állomás, a hová a máv. kocsijai berobognak. Tovább magyar vasúti kocsik nem mehetnek, mert innen már keskenyvágányu vasutak vezetnek Bosznia belsejébe s a vasúti forgalmat a bosnia-hercegovinai államvasutak német alkalmazottai bonyolítják le, illetve ezek látják el a szolgálatot. Van mit nézni egy alföldi magyar embernek, ha a bosna-bródi állomást elhagyja. Mesés szépségű tájképek láthatók, még pedig valóságos tájképek, melyek hasonlítanak az alföldi délibábhoz. Csak itt-ott látni egy-egy kis síkságot, mely természetesen a forgalmas emberkéz által be van vetve búzával vagy tengerivel. Érdekes nézni, amint a török vagy bosnyák fezzel vagy turbánnal a fején, erősen nemzeties öltözetében búzáját aratja. Ha véletlenül török az arató és ennek nejei közül egynéhány szihtén részt vesz a munkában, az utóbbiak a robogó vonatot látva, gyorsan ellenkező irányba fordítják arcukat, nehogy őket egy utas meglássa. Rendkívül keskeny, néhol kissé szélesebb, völgyekben robog a keskeny vonatocska, mielőtt egy állomáshoz ér, a szokásos íütyty hangzik, de ez a fütyty épen nem hasonlít a máv. hangjához, inkább olyan Csanádi fütytynek mondható, csakhogy még ennél is élesebb. A vasút körül óriási hegyek láthatók, de az egész útvonalból bármely rész festő ecsetjére méltó. Óriási vörös kősziklák láthatók; rémesen meredek hegyek, erdők váltakoznak. Ha az ember távcsővel nézi meg a hegycsomókat - mondjuk augusztus vagy szeptember hóban — fehér pontokat vagy sávokat lát azokon, mely nem más, mint hó. A nemannyira meredek hegyoldalakon sürü egymásutánban láthatni török és bosnyák kunyhókat - sok helyen szép házakat is — de majdnem valamennyi cseréppel van fedve, még pedig sokkal vastagabb és egészen más, milyen cseréppel, mint a minőt a magyar- országi házakon láthatni. A cserép ugyanis fél- köralaku s egyrésze a félkörrel felfelé, a másik sor pedig a félkörrel lefelé lesz a házakra rakva. Egy éjjel, vagy egy napig tart, mig az utas Bosna-Bródból Sarajevoba, Bosznia fővárosába ér vasúton. Rengeteg sok kis állomáson áll meg a vonat, de azért — különösen nappal - mégis kellemesen telik az idő, mert szebnél-szebb természeti tájképben lehet gyönyörködni. A szép kristálytiszta hegyi patakok, források, vízesések mesés szépségüek. Kellemetlen benyomást tesz az utasra, hogy majdnem az egész útvonal tele van török temetőkkel. Sok patak ilyen temetőkön folyik keresztül, azért tanácsos például egy a hegyeken gyalogló turistának a patakok vizéből egyáltalán nem inni, mert nagyon sok helyen hullák^ által desztilált vizet élvezne az illető. Érdekesek és nagyban külömböznek a bosnyák vasúti kocsik a magyar államvasutak kocsijaitól. A bosznia-hercegovinai vasutakon I., II., III. és IV. osztályú vasúti utazó kocsik vannak. Az I. és II. osztályú kocsik egy-egy fülkéjében csak 4 ülőhely van, még pedig kettőkettő egymással szemben. Ha véletlenül csak két utas van a fülkében, mindkettő nagyon kényelmes ágyat készíthet magának két ülésből, külön elfüggönyözheti magát és alhat olyan kényelmesen, akárcsak egy elsőrendű szállodában, Mire Bosna-Brodból Sarajevoba ér, teljesen ki van pihenve és ki van aludva. Sarajevo maga igen érdekes, szép és mondhatni kellemes nagy város. Gyönyörű szép épületei vannak; van villany vasút ja, villanyvilágítása, szép sétaterei, stb. Lakossága ma B r jo tanulóul felvétetik CSEH KÁROLY fűszerkereskedésében
