Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1907-08-11 / 32. szám

4

KŐVARVIDEK

1907. augusztus 11.

hogy az orosz-japán háborúban kiváló eredményeket értek el vele, a hadvezetőség szükségét látta annak, hogy a közös hadsereget is felszerelje ezzel a fegyvernemmel. A gépfegyver, amellett, hogy csekély helyet foglal el, rendkívül nagy erőt bir kifejteni, könnyen kezelhető s éppen ezért a jövő ütközeteiben nélkülözhetetlen fegyvernem. A közös hadvezetőség épen ebbőí a célból vette tervbe a gépfegyverek nagyszámban való alkalmazását s valószínű, hogy ezt a tervet hamarosan meg is fogja valósítani.

Nagykároly! mandátum. A nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt vezető férfiai vasárnap délután bizalmas értekezletet tartottak, amelyen a Károlyi István gróf halálával megüresedett mandátumra való jelölés is szóba került. A párt elhatározta, hogy Károlyi Gyula gróf aradi főispánnak fogja a jelöltséget felajánlani. Az értekezlet ezen határozatát Falussy főispán hozza a gróf tudomására. Általános az a hir, hogy a gróf a jelöltséget el fogja fogadni. Ez esetben a többi pártok nem állítanak jelöltet. A néppárt, amennyiben a Károlyi grófok közül senki sem volna hajlandó a jelöltséget elfogadni, N. Szabó Albert dr. ügyvédet jelölné.

Drágább lesz a gyufa. Manapság minden drágul, úgy, hogy már innen-onnan alig lehet megélni. Most egy olyan áru drágulásáról adnak hirt, amely ép oly nélkülözhetetlen, mint bármely élelmicikk és ez a gyufa. A gyufa, amelylyel eddig legfeljebb csak tréfából takarékoskodtunk, meg fog drágulni és 2 fillérről 4 fillérre emelik az árát. A gyárosok ugyanis, bár a nagymennyiségű rendelést alig bírják teljesíteni, még sem tudnak hasznot csinálni a gyufából, mert drágább a fa és nagyobb a munkabér is, mint eddig. Szóval az általános drágaság közepeit a gyufa is haladni akar a korral.

Értesítés. A szamosujvári Világositó-Szent Gergelyről nevezett örm. kath. árvaházba folyó év augusztus havában 7 árva fog felvétetni. A pályázatnál következők tartandók szem előtt: Növendékül teljesen árva és vagyontalan örmény kath. árvák vétetnek fel elsősorban és csak másodsorban vétetnek fel félárvák, azaz olyanok, kiknek anyjuk él. A kérvények a Világositó-Szent-Gergely örm. kath. fiu-árvaház választmányához címezve, Papp Gusztáv városi tanácsoshoz folyó év augusztus hó 15-ig nyújtandók be és a következő okmányokkal szerelendők fel: 1. keresztlevél, 2. szegénységi bizonyítvány, mely az illetékes örm. kath. lelkész, vagy ilyennek nem létében az illetékes rom. kath. lelkész által is aláírandó; 3. a szülőknek vagy az atyának elhalálozási bizonyítványa; 4. orvosi bizonyítvány; 5. ujraoltási bizonyítvány; 6. iskolai. bizonyítvány, ha esetleg már járt az árva iskolába. Megjegyzendő, hogy csak oly örm. kath. fiuárvák vétetnek fel, kik a 7 évet már betöltötték. A felvett árvák mindennemű szükségleteiről az intézet gondoskodik. A Világo- sitó-Szt- Gergely fiú árvaintézet igazgatósága.

Országos vásár. Községünkben a legközelebbi országos vásár f. hó 14. és 15-én fog megtartatni és pedig 14-én szerdán baromvásár, 15-én csütörtökön kirakodó vásár.

Erzsébet királynő személyesitője legyűrte Stu- árt Máriát és mig az önfeláldozó lovagkibic szép pártfogoltja csak gyér tapsokat kapott, addig a riválist többszörösen hitták a lámpa elé.

Néhány nap múlva igazgató és báró találkoznak:

— Báró ur, tudatom, hogy jövő héten ismét adatok valamit Schillertől.

— Hagyjon nekem békét Schillerrel

ki nem állhatom . .. merő frázis az egész. Aztán ki látott egy darabban két egyforma fő és nőszerepet? Hisz ez nyilvánvaló megbolygatása a drámai egység elvének. . . .

Szegény báró. Életében csak egyszer volt darmaturg az is 450 forintjába került s ami még boszantóbb: egy szivbéli kudarcába került. Úgy látszik, a dramaturgia nem kibicek számára lett föltalálva.

Zöldi nárton.

Halálos végű szerencsétlenség. Román Lajos-’ nagybányai fuvarost a felsőbányái erdőben egy ledöntött fá agyonütötte. A vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlenséget önmaga gondatlansága okozta.

Uj szerkesztő. A Nagykárolyban hetenkint kétszer megjelenő „Szatmárvármegye“ cimü olitikai és társadalmi lap szerkesztését július ó 31-től Kovács Dezső dr. eddigi fel. szerkesztő visszavonulása folytán Schrötter Béla vette át, mint felelős szerkesztő.

A fegyver használata jogos volt. Megemlékeztünk annak idején lapunkban arról az esetről, hogy két legény a községben megtámadta az egyik csendőrt és az saját védelmére fegyvert használva, támadóit súlyosan megsebezte. A napokban jelent meg községünkben a hadbíróság és megállapította, • hogy a fegyver használat jogos volt és hogy a megejtett seb 20 nap alatt szép heggel telje'sen meggyógyult.

Ami nem foglalható le. Főképen a vendéglősöket érdekelheti az a határozat, melyet nemrégiben hozott a kir. Curia. A legfelsőbb biró- ság kimondta ugyanis, hogy az italmérési jog gyakorlását lefoglalni és zár alá helyezni nem lehet. A megokolásból kiemeljük a következő passzust: „A fennálló szabályokból megállapítható, hogy az italmérés gyakorlata oly személyhez kötött jog és kötelezettség, melynek átruházása tilos s melynek bármily körülmények között más által való kezeltetése a bíróságon kívül álló pénzügyi hatóságok jogkörébe tartozik. A foglalás joghatálya, az említett lefoglalt jogoknak a zárgondnok által való kezelhetősége tehát a pénzügyi hatóság jóváhagyásától függne. Ily feltételes hatályú végrehajtást a törvény nem ismer s az ily végrehajtás foganatosítása ellentétben áll a bírói határozatok feltétlen ki- kényszerithetőségével. Ezekből kifolyóan az említett jogokra, illetőleg csak gyakorlatára vezetett végrehajtás, foglalás szabálytalan. Az emiatt beadott előterjesztések tehát alaposak s a szabálytalanság megsemmisítését vonják maguk után.“

Agglegényadó. Érdekes javaslatot bocsátott szét Esztergomvármegye. A lelenc gyermekek nagyobbmérvü támogatására uj adónemet talált ki. És ez nem más, mint az „agglegényadó.“ Amely férfi 30 éves koráig nem nősül, az agglegényadót fizet, fizetnek még adót a gyermektelen házaspárok is. És e kétféle, személyenkint nagyobb összeget kitevő adót, az elhagyott gyermekek neveltetésére fordítanák. És még mondja valaki, hogy nincs találékonyság és humor manapság! Mindenesetre bölcs okozati összefüggést sejtett az agglegényadó és a lelencügy és csak méltányosságra vall, hogy az utóbbit az előbbiből fedezzék.

Pulykatenyésztés cim alatt most hagyta el a sajtót Hreblay Emil állattenyésztési m. kir. felügyelő második és teljesen átdolgozott munkája. Ezen újabb mű ismételt jele annak, hogy nálunk a baromfitenyésztés iránti érdeklődés országszerte fokozódik s a tenyésztő közönség tanulni és tájékozódni óhajt. Hreblay munkái egymás után jelennek meg s főelőnyük az, hogy Darányi miniszter által 10 évvel ezelőtt meghatározott baromfi köztenyésztési irányzatnak hű tolmácsolói s igy azt lehet mondani, hogy Hreblay munkái által tanít és neveli a tenyésztőket azon hasznos és jövedelmező baromfitenyésztési irányzat követésére, amelyből nemcsak egyeseknek, de az egész nemzetnek egyetemlegesen van haszna, mert ezen irányzat követése által a vámkülföldre kerülő baromfi termékeink hova-tovább jobb minpsé- güvé és értékesebbekké válnak. A Hreblay-féle könyvek nagy kelendőségének is ez a titka. Az uj munka igen sikerült és kapható a szerzőnél (Budapest, Városliget, M. kir. Mezőgazda- sági múzeumban) 3 K 20 fillérért. Ajánljuk e munkát az érdeklődőknek megszerzésre.

Meghívó alulírott szobrászművészek műtermeiben kiállított művészi siremlék-minták megtekintésére. -- Miután nem tudhatjuk, hogy a sajtó utján szerzett-e tudomást működésünkről, kiállítás keretében mutatjuk be eddig elért eredményeinket, felvilágosítva a nagyközönséget, hogy már aránylag olcsó pénzen juthat kedvesei számára a kegyeletnek megfelelő, művészi, eredeti síremlékekhez. — Esetleges felvilágosítással vagy tervezetekkel készségesen díjtalanul állunk rendelkezésre. Vas és Hhilipp szobrászművészek Budapest, VII., Aréna-ut 68. szám.

CSARNOK.

Csalogat Erigemet.

Csalogat engemet egy barna menyecske, Háza táján járok minden áldott este,

Alszik a gazdája, vönit a kutyája,

Rossz annak ki szerelemből A bolondját járja.

Amikor leány volt, akkor is szerettem, Most, hogy menyecske lett még jobban

[szeretem.

Késő már az idő, a csillag is lejár Hazafelé kéne menni,

Késő már, késő már.

k. a.

Nyári alakok.

A szalmaözvegy.

Látható ismertető jele: panama kalap, világos ruha, gomblyukában virág és a fagylaltot szalmaszálból szürcsöli. Láthatatlan ismertető jele: a jegygyűrű a mellényzsebben. Minden este máshol vacsorázik, de bárhol is vacsorázzék (akár a Margitszigeten, Budafokon, Ó-Budán) este Ős-Budában található. Szemei bár leragadnak az álmosságtól, nagyokat ásít, sőt uram bocsás - unatkozik,^ azért hajnali négy óra előtt sohasem tér nyugvóra. Reggel mindig szentül fogadja, hogy az este kialussza^ magát és az éjjel megint Ős-Budában található. Néha egy-egy hölgyecske után veti magát, de ha eszébe jut a felesége, ki bár valahol a Tátrá- rában hüsül, nyomban lehűl és a vendéglőben megír neki egy angzikszkártyát - a Lukácsfürdő látképével. Ha barátjaival összekerül, akkor van dinom-dánomozás, van pezsgőzés és ő a leghangosabb, a legmulatósabb és ő az, aki semmikép nem akar haza menni. És ha mégis haza vánszorog, szentül megfogadja, hogy táviratilag hazahívja feleségét, csakhogy mire lealkonyul és kigyulnak a csillagok, megy a nyári vendéglőbe, hol ismét összekerül egy-két jó pajtással és megint bumlizik. Kapatos állapotban a nótája egész stílszerűen ez:

„Szalmaszál a vízbe; a vízbe,

Engem rendőr visz be, visz be . . .“

A környékbeli nyaraló.

Budapest tőszomszédságában nyaral, az egész famíliájával. Vicinális visz oda és vicinális visz természetesen viszsza is. A férj a családapa este kimegy, reggel bejön. Egy órát végig szenved befelé, egy órát végig kínlódik kifelé, a vicinális mindig tömve van. Úgyszólván egymás ölében ülnek és egymás lábán, esetleg tyúkszemén állanak az utasok. A meleg kivált kifelé iszonyú. Nincs egy szemernyi levegő. Füledt, a lég és pokoli a hőség. A vicinális ismert jó természeténél fogva, amikor neki tetszik, megáll és amikor neki tetszik megindul. Ha a mozdonyvezető rá akar gyújtani pipájára, feltétlenül megállítja a vici- inálist; ha elfogyott a dohánya szintén megáll és leszáll útközben, valahol dohányt vásárolni. így a környékbeli nyaraló hatkor felül a vicinálisra és a félórai távolságra fekvő helységbe úgy kilenc óra tájt érkezik meg.

A feleség perel, mert a vacsora kihűl vagy nem vacsorázhatnak a családfő késése miatt, a gyermekek ordítanak, a kutyák ugatnak és a férj legjobb szeretne pihenni, aludni, de sehol se pihenhet, sehova se ülhet, fekhet. Az asszony duzzog, mert dehogy hiszi, hogy a kedélyes vicinális három órán át jött. Á gyerek meg a papára csimpaszkodik, kiről csak úgy hull alá a zuhatag. .Csuronjviz, tele van az arca, szája, torka, tüdeje, porral, sok porral, füsttel, korommal, verejtékezik a homloka és nem pihenhet, nem élvezheti a falusi esti jó levegőt és nem ehetik és nem alhatik, mert úgy éjféltájt, mikor a gyerekek elalszanak, a férjnek notisát kell elővenni és jegyezni, amit a felesége diktál, a megbízásokat, melyek másnap beszerezhetők.

Másnap reggel tettetett vidámsáaggal utazik a fővárosba és csak úgy sugárzik az arca a boldogságtól, mikor a hivatalban regéli kollégáinak, milyen élvezetesen nyaral, mily jól élvezi a kitűnő levegőt és mily pompás étvágy-