Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1907-04-07 / 14. szám

4 közre adjuk, egy kedves kötelességet rovunk le, midőn ragaszkodó, készteljes és mindenkivel szemben előzékeny „Marci bácsinak“ szerencsét kívánunk uj állásához, biztosítván őt minden­kori szeretetünkről. Vármegyei közgyűlés. A március hó 28-án megtartott vármegyei rendkívüli közgyűlés le­folyásáról tudósításunk röviden a következő: A Sántha Kálmán közig, bizottsági tag lemon­dása folytán üresedésbe jött tagsági helyre Böszörményi Zsigmond lett megválasztva. Ez­után a polgári lóavató bizottság megalakítása | következett. A közgyűlés a nagybányai lóavató j bizottság elnökéül gróf Teleki Sándor bizottsági tagot választotta meg. Ezen bizottsághoz vár­megyei főispán becslőknek berencei Kovács j Gézát, Brunner Károly és Szaitz Mihályt, állat- j orvosul pedig Török Ferencet nevezte ki. El- j fogadta a közgyűlés dr. Kovács Dezső bizott­sági tag indítványát, a kormány üdvözlése és a vármegye bizalmának kifejezése tárgyában. A borellenörző bizottság elnökéül a nagysom- kuti járásba gróf Teleki Sándort, tagokul Nyilván Miklós és Veszprémy Sándor válasz­tattak meg. A községi és körjegyzők nyugdíj szabályrendeletének a belügyminiszter által kifogásolt és kiigazított részét, kiigazítás után jóváhagyás végett felterjeszteni határozta. Eze­ken kívül még letárgyalta a közgyűlés a tárgy- sorozatban felvett összes tárgyakat. Búcsú. Hirtelen történt elutazásom akadá­lyozott a személyes bucsuzástól. Ez utón mondok köszönetét ismerőseim és barátaimnak, azon kitüntető szives jóindulatukért, melyei engem Somkuton mindvégig elhalmoztak. Singer Márton. Ujabbi községi közgyűlés. A községi kép­viselőtestület újabban a folyó évi márc. hó 30-án rendkívüli közgyűlést tartott, mely alkalommal márc. hó 24-én tartott rendes tavaszi közgyűlésben a telephon-hálózat létesítési költségei hozzájáru­lásának megtagadása és a vármegyeháza és telkének az állam részére való átengedése tár­gyában hozott határozatokat, hatályon kívül helyezte és a telephon-hálózat hozzájárulása költségének fedezésére a kívánt 844 K 54 fillért szótöbbséggel megszavazta, a mely költséget pótlólag kivetendő 4 °/0-os pótadóból határozta el fedezni. A megyeháza kérdésében pedig egy­hangúlag kimondta, hogy a község a megye­háza telkéhez és a megyeháza épületéhez is tulajdonjogot tart és pedig a telekhez a telek- könyvileg bejegyzett tulajdonjoga alapján, az épülethez pedig az arra vonatkozó telekkönyvi bejegyzés alapján. Kimondta továbbá a köz­gyűlés, hogy a telek tulajdonjogáról, valamint az épületre való igényéről a község nem mond le, azonban készséggel lesz hajlandó ingyen átengedni annak használatát az államnak mind­azon időre, a mig az valamely az egész épü­letet igénybe vevő ipar-vállalat céljaira szolgál. A község elsősorban egy iparvállalat létesítését óhajtja és pedig első vonalban u. n. paraszt posztó harisnya gyárat, mert ennek piacát már itten megkapja s a környék juhtenyésztésre igen alkalmas. Kéri tehát a magas kormány, hogy egy ilyen vállalat létesítése által indítsa meg Nagysomkut község fejlődését, mely Kővárvidékének feloszlatása óta állandóan holt ponton áll. Kiváló tanerők nyilvántartása. A vallás- és közoktatásügyi miniszter bizalmas természetű leiratot intézett a törvényhatóságok tanfelügye­lőihez, amelyben adatokkal támogatott és in­dokolt előterjesztést kér azon kiváló tanítókról és tanerőkről, akik az átlagosan jóval felül álló kitűnő képzettségűek és gyakorlati téren is kiváló eredményt képesek felmutatni. A ki­váló tanerők eme nyilvántartásával a miniszter nyilván nemcsak kitüntetéseket kíván osztogatni, de az előléptetéseknél is bizonyára megbízható alapokat kíván létesíteni. KOVARVIDEK Madarak és fák védelme. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter körrendeletét intézett az ország összes iskoláihoz, a melyben meghagyja, hogy a madarak és fák- védelméről ez évben is előadások tartassanak a gyermekeknek. Kü­lönösen szigorú meghagyást intézett a körren- ; deleiben az iránt, hogy a madarak pusztítását ; és a madártojások elszedését a lehető legna- ! gyobb szigorral igyekezzenek meggátolni, mert : ez nem csak a hasznos madarak pusztulását, de a gyermekek lelki eldurvulását is eredményezi. A végzetes sürgöny. Egyik vidéki lep Írja: Egy homonnai kereskedő eljegyzett egy nagyvá­radi leányt. Hogy a jegygyűrűt a menyasszony részére megrendelhesse, á következő sürgönyt I menesztette Nagyváradra: „Kérem a jegygyűrű mértékét sürgönyileg.“ Néhány órára reá a vőlegény sürgönyileg kap 200 koronát s más­napra egy expreszlevelet azzal a tartalommal, hogy a 200 koronát tartsa meg, a menyasszony pedig nem reflektál többé a szerelmére. A vő­legény az érthetetlen dolog kipuhatolása végett Nagyváradra utazott s mindjárt kitűnt a sür­gönyhivatalnál, hogy a sürgönyt tévesen adták le, amennyiben a „mérték“ szó mellől az „m“ betű kimaradt s a sürgöny tartalma igy hang­zott: „Kérem a jegygyűrű értékét sürgönyileg.“ A leendő házasfelek ezután kibékültek. Egy polgármester balesete. Gellért Endre nagybányai polgármester a múlt szerdán reg­gel a síkos talajon elcsúszott és jobblábát el­törte. Az orvosok az eltört lábat gipszbe kö­tötték s remélik, hogy a polgármester 6 hét alatt teljesen felépül. Hitközségi elnök választás. Ugylátszik, hogy Nagysomkuton nincs olyan érdeklődés az elnök választás iránt, mint Nagybányán. Ugyanis a helybeli izr. hitközség, mint minden évben folyó í április hó 2 napjára tűzte ki az elnök választást, a választás azonban megtartható nem volt, j amennyiben a választásra kitűzött helyen és ; időben a jelenlegi elnökön kívül 1, azaz egy választó jelent meg csupán és igy kénytelen volt az elnök a választást elhalasztani, mint értesülünk az ujabbi választás e hó 9-ére van kitűzve. Román közgyűlés. Szerb János esperes, Nyilván Miklós bankigazgató, Pap Illés nyug. tanító, dr. Nyilván Viktor ügyvéd, Tibii János joghallgató, Barbul Hielár joghallgató, Radocsa György a Chiorána tak.-pénztár könyvelője, Bánkos György ügyvédjelölt, Kohó Demeter könyvelő-gyakornok, Mik Juon a Vaszilika, Mik Tódor a Mikuláje, Pap László a János, Mik Gábor tak.-pénzt. pénztárnak és Kirlig Gábor gör. keleti lelkész aláírásával ellátott meghívót bocsátottak ki, melynek magyar szövege a következő: „A nagysomkuti kerülethez tartozó polgárság kéretik részt venni azon népgyülésen, a mely 1907. április hó 8-án d. e. 11 órakor Nagysomkuton, dr. Pap József ur házánál fog megtartattni. Tárgysorozat: 1. A gyűlés meg­nyitása és megalakulása. 2. A felekezeti elemi iskolák törvényjavaslatának megvitatása. 3. Határozott indítvány. 4. A gyűlés bezárása.“ Bucsu-estély. Singer Márton urat a Deb- reczenbe áthelyezett állomás-elöljárót, barátai és tisztelői a helybeli „Vasúti vendéglődben bucsu-lakomával tisztelték meg. Számos felkö­szöntővel méltatták a távozó „Marci bácsi“-nak j elvitathatlan érdemeit. Hazai ipari beszerzési források. Kossuth Fe­renc kereskedelmi miniszter utasította a m. kir. Kereskedelmi Múzeumot, hogy a hazai ipar beszer­zési forrásokról címtárt állítson össze és bo­csássa közre. Ez a címtár fel fogja ölelni az összes hazai gyártelepek, továbbá a nem kizá­rólag helyi szükségletre dolgozó, illetve a külön­legességeket készítő kézmű- és műipari telepek, a házi ipari vállalatok, végül az ipari termelő szövetkezetek pontos névjegyzékét, összes hazai készítményeiket teljes adatokkal. A tárgymutató közölni fogja a lehető aprólékosabb részletezés­sel az országban készülő iparcikkak betüsoros jegyzékét utalással a könyvben felsorolt mind­azon telepekre, amelyekben az illető árut nagy­ban állítják elő. A Címtár 10.000 példányban fog megjelenni és díjtalanul küldetik meg az állami hatóságoknak és közintézeteknek. Közmondások a nőről. Egy francia iró ösz- szegyüjtötte azokat a közmondásokat, melyek a nőkre vonatkoznak. A spanyolok kózmondá- ! saikban a többi közt igy jellemzik a nőket: Az asszony■ és az öszvér akkor engedelmeskedik 1907. április 7. inkább, hogyha simogatják őket és nem akkor, hogyha parancsolnak nekik. — Sokat nyer az, aki elveszíti a feleségét. — A nők könyei sokat érnek és kevésbe kerülnek. - A róka sokat tud, de a szerelmes nő még többet. — Az ara­bok nem valami sokra becsülik a nőt, mert igy szólnak róla : Mindig a feleségedtől kérj taná­csot, de aztán úgy cselekedj, ahogy akarsz. — Az indusok nőtisztelete sem túlságosan nagy. ! Ez a vélekedésük: Az asszony finomságát ki­ismerheted a próbakövön. Az ökör erejét ki­tapasztalhatod, ha terhet raksz reá, a férfi ter­mészetét, ha meghallgatod. A nők gondolatait megismerni nincs mód. — A kínaiak sem valami gyöngédek, amikor ezeket mondják: A nők nyelve az ő kardjnk, melyet sohasem engednek berozsdasodni. Az asszonyok esze olyan, mint a higany; a szivük viaszból való. — A perzsák­tól ered ez a szólás: Ha háborúba indulsz, egy imádságot mondj, ha a tengerre szállsz, kettőt, ha megnősülsz hármat. Hány órát aludjunk ? Az örök kérdés, ame­lyet folyton tárgyalnak és sohasem oldanak meg. Wellington azt mondta: „Hat órai alvás kell egy férfinak, hét órai egy asszonynak és nyolc órai egy bolondnak'.“ Ettől a rövid, de nagyon jellemző mondattól nagyon eltérnek a modern orvosi vélemények. Minél többet al­szunk, annál hasznosabb a testnek és a szellem­nek. Egy amerikai orvosi lap szerint az öreg­emberek emlékezőtehetsége azért gyöngül, mert keveset alszanak. Meg kell szokniok a hosszabb alvást, ami nem boszorkányság, mert egy kis türelemmel és energiával az ember rákénysze­rítheti magát arra, hogy tovább aludjék. Betiltott román népgyülés. A Szerb János és társai által e hó 8-ára a dr. Pap József házá­ban összehívott népgyülés megtartását — tekin­tettel arra, hogy e hó 8., 9. és 10-ik napjain Nagysomkuton sorozás tartatik — a járási fő­szolgabíró betiltotta. Anyakönyvi statisztika. Nagysomkuton márc. havában Születtek: Halpert Ármin rabbi jelölt és neje Keller Zseninek március 6, „Zelma“, Álb László napszámos és neje Onye Annának „halva született gyermek“, Varga János építő­mester és neje Kis Máriának „Margit“, márc. 9. Fischer Ede bádogos és neje Veisz Ilonának március 11. „Sándor,,, Tamás János kisbirtokos és neje Buda Juliánnának március 13. „Vazul“, , Szekeres Mihály állomás felvigyázó és neje | Kalászi Eszternek március 22. „Ferenc Zoltán“, Sztán Parászkina napszámosnak március 29. „László“, Dále Gábor napszámos és neje Pirzse Klárának március 28. „Sándor“. Házasságot kötöttek : Mik Sándor földmives és Mik Teréz március 7. Meghaltak : Vojth Bogdánná szüle­tett Hitter Terézia 69 éves, végelgyengülés, március 6. Kosztin Anna napszámosnak „János“ nevű 2 éves gyermeke, angolkór március 9. Buttyán Melentye 68 éves kisbirtokos, idült veselob március 11. Dura Anásztászia 2 éves gyermek, tüdőlob márczius 10. Kosztin Anna napszámosnak „László,, nevű 12 hónapos gyer­meke, tüdőlobban március 16. özv. Ábrahám Mózesné, koldus, 88 éves, végelgyengülés márc. 20. Voncza Sándorné született Buttyán Mária 22 éves, hashártyalobban március 20. Fodor József uradalmi béres-gazdának „Dániel“ nevű 11 éves gyermeke hasihagymázban március 27. Kotyecz Mihály 55 éves, napszámos, gyomor­fekély március 27-én. A ravasz róka. — Ókori állatmese. ­Halkirály Őfelsége egyszer elmélkedett és konstatálta, hogy valamennyi élő lény hú­sából élvezett már, csak rókapecsenyéhez nem volt szerencséje még ... Minthogy azonban Halkirály Őfelsége az ókor legalkotmányosabb uralkodója volt, nem akart a kormánytanács nélkül - még ha saját becses gyomráról van is szó — intézkedni, épen azért összehívta minisztereit és pedig: Cápa Őnagysága, hadügyi, krokodil herceg őfensége, élelmezésügyi, Bálna ő nagymagassága erőművészeti, Cetthal emberészet és állatászat- ügyi és végre Víziló tengerészetügyi miniszte­reket, továbbá számos középnagyságú állam­méltóságokat . . . Jelen van különben maga Halkirályné fenséges asszony is, Őnagysága és ő kicsiége Halszirén főudvarhölgy kíséretében.

Next

/
Thumbnails
Contents