Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1907-04-07 / 14. szám
1907. április 7. KŐ VÁR VIDÉK 5 Halkirály elnököl, arca felséges, méltó- ságos az ügyhöz komoly méltó hangon kezdi imigyen: „Halhiveim és alattvalóim! A haditanácsot ezennel megnyitom! Mint előttetek is tudva van, szerencsénk volt minden, a földön található élő lényből, kácsából, rucából, ludból, gyesznóból, nyulból, galambból, lóból, marhából, szarvasból, birkából, tyúkból, pulykából stb. stb. jó falatokat élvezni, egyedüli állat a róka, akinek húsát ezideig uralkodásom alatt nem volt szerencsém sem nekem, sem összes halalattvalóimnak megkóstolgatni! „Híveim! Ez állapot tarthatatlan! Találjunk módot arra, hogy egy kis rókapecsenyéhez jussunk!“ A felséges Halkirály méltóságteljesen — mint egy uralkodóhoz illik — beszélt, s az összes jelenlevő halministerek és méltóságok ebből megértették, hogy Őfelsége óhaja parancs. Hosszas vitatkozás és eszmecsere után a haditanács egyhangúlag úgy határozott, hogy a méltóságos halministerek és a többi méltóságok személyesen a cselekvés terére lépnek, mire ő felsége, a minden halak királya, a hadi tanácsot nagy megelégedéssel bezárta . . . * * * A haditanács határozatát végrehajtandó és Őfelsége Halkirály vágyait kielégítendő, másrészt saját gyomrukat is figyelembe véve, a halministerek nagy kísérettel a tenger fenekéről a felszínre szálltak és közvetlenül a partok mellett úszkálva, fáradságos keresés után egy valóságos élő rókát pillantottak meg a parton. Cápa minister mindjárt szóba is állt a rókával, olyan nyájas arcot vágva, amely még a rókát is megtévesztette . . . Cápa: „Ki vagy te szép szárazföldi állat? Róka: Engem rókának hívnak; hát te a kíséreteddel mit akarsz ilyen közel a parthoz? Cápa: Biz’ mi épen téged keresünk, kedves róka s szerencsénk van, hogy épen erre úsztunk és téged megtaláltunk. Róka: És mivel szolgálhatnék én nektek? Cápa: „Hát nagy bajban vagyunk, jöjj közelebb kedves róka pajtás.“ (A cápa majdnem kisértésbe jött, hogy ő maga falja fel a rókát, eközben róka koma kissé közelebb húzódott a tengerparthoz. A cápa pedig folytatja) „Halkirály ő felsége, a mi urunk, királyunk meghalt s végrendeletben hagyta, hogy a legokosabb földi állatot válaszszuk meg királylyá. Mi téged választottunk meg s azért kérünk jöjj velünk, hogy a tengeralatti aranypalotába vezessünk, hogy méltó helyedet elfoglaljad!“ (A rókának majd kidülledt a szeme, úgy figyelt, tetszett neki a cápa hízelgése, de azért bizalmatlanul válaszolt.) Róka: „Rosszul gondoltátok ezt ki cápa pajtás, hát hogy menjek én a viz alá, én nem vagyok hal, viz alatt én nem tudok lenni.“ Cápa: „Már ezen könnyen segíthetünk „felséges“ rókapajtás. Bálna ő nagymagassága hátára ülsz, ő a vízfelszínén fog téged vinni, nem is fogja még a talpadat sem érni a viz.“ (Bálna közvetlenül a parthoz úszik, róka koma rálép a hátára.) Mikor a tenger közepére úsznak, valamennyi hal ráveti magát róka „ő felségére.“ Egyik rugdossa, másik ütlegeli. Róka pajtás belátta, hogy kelepcébe került, de azért nem vesztette el lélekjelenlétét és megszólal : Róka: Mondjátok meg tulajdonképen, mit akartok velem? Cápa: „Ő felsége 1 alkirály meghallotta, hogy te egy nagyon okos állat vagy és igy elhatározta, bogy szivedet megeszi, hogy okos ságod ő rá is átszármazzék!“ Róka: „Ha csak erről van szó, miért nem szóltatok, lássátok én a szivemet otthon hagytam, most tehát fáradságtok hiábavaló volt. Ha a parton idejekorán szóltatok volna, úgy elmentem volna a szívért és elhoztam volna; most tehát odavihettek királyotok elé, de engem ne okoljatok, mert a szivem nincs itt, én mosom kezeimet (lábait akarta mondani a róka.) A felelősség a tietek, én nem vagyok oka semminek!“ A halak összedugták fejőket és kétségbeesve tanakodni kezdtek a tenger közepén, abbahagyva most már róka koma ütlegelését. Végre megszólal: Cápa: „Hát akkor róka koma (most már ismét koma) gvere vissza a partra eredj el a szivedért és siess mielőbb vissza!“ Róka: „Ez már beszéd, mert mondom, a felelősség a tietek lett volna!“ (Amint a Bálna a parthoz ér, a róka nagyvidátnan leugrik.) Cápa: „Siess vissza!“ Róka: Ti ostobák, hát mit gondoltok, olyan szamár vagyok, hogy visszajöjjek és le- szálljak veletek a tengerbe, hogy beléfuladjak, hohó Cápa komám, rókapecsenyét nem fogtok ti enni! Hol láttatok olyan élő állatot, a ki a szivét nem hordja magával? Az enyém is itt van a helyén. Ennek köszönhetem, hogy gyomrotok elől megmenekültem. Csak menjetek haza, mert különben kifognak benneteket a halászok.“ A halak restelkedve bújtak vissza a vízbe, A róka pedig örvendve távozott. Tanulság: a hol legnagyobb a veszély, ott legközelebb a segítség! Szépekei. Piaci terményárak. A „Kővárvidéki műgőzmalom“ jelentése szerint: Búza 100 klgr. Rozs Tengeri „ Zab 12.00 K - 13.00 K. 10.00 K - 10.50 K. 9.60 K - 10.00 K. 13.00 K - 14.00 K. Fö munkatárs: ACKERNIÁNN BÉLA. Laptulajdonos: BARNA BENŐ. 166 — 1907. végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi ; LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré | teszi, hogy a szatmári kir. törvényszéknek 1906. j évi 11949. számú végzése következtében Dr. Nyilván Viktor ügyvéd által képviselt Chiorana takarékpénztár javára Pap Vaszilika és társa ellen 184 K s jár. erejéig 1906. évi augusztus j hó 29-én foganatosított kielégítési végrehajtás i utján le- és íelülfoglalt és 1469 kor.-ra becsült következő ingóságok, u. m.: csűr, tulkok, széna, sertések és egyéb tárgyak nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagysomkuti kir. járás- bíróság 1907. évi V. 114. számú végzése folytán 184 K tőkekövetelés, ennek 1906. évi julius hó 3. napjától járó 6 százalék kamatai, egyharmad százalék váltódij és eddig összesen 65 korona í 94 fillérben biróilag már megállapított költségek I erejéig, Szakállosfaluban adósok lakásán leendő j eszközlésére 1907. évi április hó 10. napjá- í nak d. u. 4 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagysomkuton, 1907. évi március hó 28-ik napján. Gámentzy János, kir. bir. végrehajtó. 167 — 1907. végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmári kir. törvényszéknek 1906. évi 11947. számú végzése következtében Dr. Nyilván Viktor ügyvéd által képviselt Chiorana takarékpénztár javára Pap Vaszilika és társa ellen 128 K s jár. erejéig 1906. évi szeptember hó 13-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 888 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: lovak, széna, sertések és bika nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagysomkuti kir. járásbíróság 1907. évi V. 113. számú végzése folytán 128 kor. tőkekövetelés, ennek 1906. évi julius hó 3. napjától járó 6 % kamatai, egyharmad százalék váltódij és eddig összesen 74 korona 34 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig, Szakállosfaluban adósok lakásán leendő eszközlésére 1907. évi április hó 10=ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagysomkut, 1907. évi március hó 28. napján. Gámentzy János, kir. bir. végrehajtó. Eladó földbirtok. A tulajdonomat képező, a csolti ut mentén levő, a vasúti állomás közelében a „Venyis“ dűlőben fekvő, 10 és fél kát. hold szántóföld birtokom és az annak szomszédságában levő 4 és fél hold, részben gyümölcsfával beültetett, terület, a rajta levő épületekkel szabadkézből eladó. Értekezhetni alulirott tulajdonossal. Pap János pusztafentősi lakos. ÉLŐKERITÉS Gleditschia, élősövény. Bármily talajban gyorsan fejlődik, sűrű, nagy töviseivel embernek és bármily állatnak ellentáll, kitart 70-80 évig, nevelhető oly sűrűn, hogy apró csirke, malacz stb. nem mehet át; ez a legolcsóbb örökös áthatlan kerítés. Főelönye még az is, hogy egész május közepéig a legjobb eredménynyel ültethető, mert a csemeték felásva jeges pinezében tartatnak. Ezer darab 12 korona, rendesen ültetve 50 méter kerítéshez elég. Nyomtatott ültetési és kezelési képes utasítást minden rendeléshez adok. Akinek élőkerités nem felel meg, szállíthatok sodronyszöwetet, a legtökéletesebb gyártmányt, olcsón 100, 150 és 200 cm széleset. Szöiöiugas minden háznak legszebb dísze, egy gyűjtemény 8 fajból 20 tő, egy tő 2 — 300 fürtöt terem. Szőlöoiiwányok táblás ültetések és hiányok pótlására, 60 legkiválóbb bor- és csemege-faj, szigorúan válogatott, tökéletes forradásu és fajtiszta, dusgyökerü példányok. Delaware sima vessző, minden szál megfakad, csak az a legnemesebb faj, a melyből én 18 év atatt 40 holdat ültettem, 35 hektót terem holdanként, bora édes, erős, oltani, permetezni nem kell és kezeléséhez semmi tunomány sem kell, ezért ellensége sok tudományos szőlőintéző. Bővebb leírást és KÉPES ÁRJEGYZÉKET tanulságos tartalommal és mindenhez teljes tájékoztatóval ingyen és bérmentve küld : NAGY GÁBOR szölönagybirtokos, NAGY-KÁGYA. Levelezés minden nyelven.
