Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-30 / 52. szám
4 KŐVÁR VIDÉK 1906. deczember 30. tagjai: Erdei László (elnök), Róth Sándor dr., Probszt Mátyás, Reiz Mihály, Piszéi András erdődi, Nyikora Demeter, Nyikora Döme, Roz- ner Mór, Jakabovics Leopold, Puz László, Bozga László, Nyikora Péter rézteleki, Hirsch Lázár szatmárhegyi, Jeremiás Gyula királydaróczi és Schwarz Dávid géresi lakosok. A karácsonyi és újévi ünnepek alkalmából az Országos Iparpártoló Szövetség felkéri a közönséget a szeretet és a hazaíiság nevében, hogy bevásárlásai alkalmával magyar iparcikkeket követeljen. Egyszersmind figyelmezteti a magyar társadalmat arra, hogy a magyar származásra vonatkozó összes utbaigazgatáso- kat megadja a „Kik gyártanak magyar iparcikkeket?“ cimü füzet, amely a fűszerkereske- désben, férfi- és női divatárukereskedésben, papirkereskedésben es vaskereskedésben kapható összes czikkekre vonatkozólag megad minden tájékoztatást. A füzet az Országos Iparpártoló Szövetség titkári hivatalában (Budapest, VI., Király-utcza 34.) 40 fillérért kapható, mely összeg levélbélyegekben is beküldhető. Károlyvármegye. Sorra járta a lapokat a hir, kogy a belügyminisztériumban komolyan foglalkoznának Szatmár-, Szilágy- és Biharvár- megyék szomszédos községeiből Nagykároly székhelylyel egy uj vármegyének létesítésén. — A nagyváradi „Szabadság“ most erre vonatkozólag azt írja, hogy a margittai királyi járásbíróság vezetője felsőbb rendeletre felszólította a járásbeli érdekelt községeket, hogy nem tartanák-e célszerűnek a csatlakozást igazságügyi tekintetben, egy, Nagykárolyban felállítandó kir. törvényszékhez. A járás községeiből már beérkeztek a válaszok a járásbírósághoz s kivétel nélkül valamennyien az elszakadás, illetve a Nagykárolyhoz való csatlakozás ellen nyilatkoztak. Uj pénzintézet járásunkban. Mint értesülünk Kővárhosszufaluban egy pénzintézet van alakulóban. „Kővárhosszufalusi takarék pénztár részvény társaság“ cég alatt. Az alaptőke 50.000 korona lesz. A részvények jegyzése már folyamatban is van és két hónap múlva megalakul. Általános gazdagyülés. Domahidy Sándor a szatmármegyei gazdasági egyesület elnöke f. hó 30-án délelőtt 10 órára Szatmárra a városháza nagytermébe általános gazdagyülést hivott egybe. Annál indokoltabb, hogy vármegyénk gazdaközönsége mentői nagyobb számban résztvegyen e gyűlésen, mert ez lesz hivatva a munkás viszonyok kinövései ellen a gazdaközönséget egyöntetű állásfoglalásban szervezni. Szilveszter-estély tánccal egybekötve. Kőrössy Bertalan községünk állandó színésze több helybeli ur közreműködése mellett e hó 31-én este a Kovács-féle vendéglőben színi előadással egybekötött szilveszter-estélyt rendez. Az estélyre vonatkozólag kiadott felhívás szövege a következő: Tánccal egybekötött szilveszter-est, bevezetésül: „Megjött a papa“ cimü egy fel- vonásos vígjáték. Irta: Erdélyi Zoltán. Rendező: Kőrössy. Személyek: Papa: Kőrössy Bertalan, Rózsika leánya: Pál Teréz. Pali a férje: Fehér Endre. Böske szobaleány: Véber Ilona. Ezt követi: Krisztus Pilátus előtt, nagy néma képlet. Több helybeli úri gyermek áltál bemutatva Római costümben, görög tüzfény mellett. Közreműködő gyermekek: Leányok: Barna Irmuska, Benedek Vilma, Cseh Irén, Goldstein Irénke, Gámenczy Melánia, Hajdú Erzsiké, Hajdú Vilma, Kürty Gizella, Sebő Ida, Szirmay Erzsi, Rózen- feld Ilonka, Veber Ilona. Fiuk: Benedek Károly, Derecskéi Józsi, Derecskéi Jani, Derecskéi Árpád, Kovács Józsi, Kürty Dezső, Kovács Tibor, Rózenfeld Sándor, Romocsa Laczi, Szap- panyos Józsi, Szappanyos Zolti, Szirmai Gyula, Véber Ferencz, Waldmán Lajos. Rendezők több helybeli urak: Helyárak 1 korona, gyermekeknek 60 fillér. Kezdete este 8 órakor. Vége reggel 8 órakor. Jó ételek és italokról gondoskodik Kovács Dániel vendéglős. Uj utalvány és távirati űrlapok. A posta- és távirda igazgatóság értesítése szerint a posta- és távirda hivatalok postautalványokat és táviratokat 1907. évi január hó elsejétől csakis oly utalvány és távirati űrlapokon fogadhatnak el, ameiyeken az űrlap ára — a nemzetközi forgalomban használatos sárga szinü utalványlap kivételével - értékjegy benyomással van jelezve. A régi - tehát benyomással el nem látott - utalvány, illetve távirati űrlapok, a nemzetközi utalványlap kivételével 1907. évi január hó elsejétől bezárólag 31-ig a posta- és távirda hivataloknál értéklevonás nélkül uj kiadású űrlapokkal cserélhetők be. Legtöbb adót fizető virilis községi képviselők 1907. évre. A virilis községi képviselők 1907. évre a következő összegű adóval vannak felvéve: Kővárvidéki takarékpénztár 6638 korona 19 fillér, gróf Teleki Sándor 1245 kor. 13 fillér, Hirsch Náthán 1047 kor. 52 f, Mán Lajos 698 kor. 10 f, Ecker Béni 608 kor. 37 í, Bocsánczy Márton 585 kor. 47 f, dr. Papp József 511 kor. 92 í, gróf Teleki László Gyula 496 kor. 53 f, Goldstein József 495 korona 96 f, Frankovits Ábrahám 446 kor. 31 f, dr. Nyilván Viktor 396 kor. 40 fillér, Simon Éliás 392 kor. 86 fill, dr. Olsavszky Gyula 381 kor. 54 f, Vámfalvi Sándor 379 kor. 70 f, Hosszú Borbála 356 kor. 62 fill, özv. Sebe Pálné 349 kor. 5 f, dr. Simon Miksa 280 kor, gr. Teleki Pál 275 kor. 28 f, dr. Csuta Demeterné 265 kor. 99 f, dr. Gellért Márton 252 korona 30 fillér. Póttagok: Hirsch és Társa cég 219 kor. 70 f, Szappanyos József 202 kor. 40 f, dr. Goldstein Armin 198 kor. 82 fillér, dr. Olsavszky Viktor 196 koronával. Országos vásárok községünkben.. Az 1907. évben az országos vásárok községükben a következő napokon fognak tartatni: 1, Okuli vásár február 27. és 28-án, 2. Urnapi vásár május 29. 30. Szent-István napi vásár aug. 14. és 15. Mártonnapi vásár november 6. és 7-én. Az ügyvédi kamara köréből. A szatmárnémetii ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Tóth Zoltán dr.-t Nagykároly, Keller Salamon dr.-t Szinér- váralja és Antal István dr.-t Nagykároly székhelylyel az ügyvédek lajstromába felvette. Stetiu Sándor szinérváraljai ügyvédet önkéntes lemondás folytán az ügyvédek névjegyzékéből törölte, miután iratait Venglárcsek István szinérváraljai ügyvédnek adta át. A munkaszünet felfüggesztése. A kereskedelmi miniszter dec. 23-án és 30-án az ipari és kereskedelmi munkaszünetet déli 12 óráig felfüggesztette. Gyilkos kis-biró. Hodász községben a napokban adót szedtek s ennél funkcionált Tóth Elek a község kis bírája is, ki az adókönyveket cipelte a bizottság után. Útközben jól felöntött a garatra s belekötött Csillag Gyula fiatal asztalos segédbe. A szóváltásnak szomorú következménye lett, amennyiben a kisbiró revolvert rántva elő, Csillagot szivén lőtte, úgy hogy az pár perc múltán meghalt. A gyilkos kisbirót a falubeliek nagynehezen lefülelték és átadták a csendőröknek, kik behozták a helybeli királyi ügyészséghez. Hogy halnak meg az emberek? Az emberek tréfálkozó kedve semmit se kiméi még a ieg- komorabb dolgot, a halált se, mint az alábbi kifejezésekből is látjuk. A diplomatát: visszahívják. Az ügyvéd: legfelsőbb bírája elé lép. Az utcaseprő: porrá lesz. A színész „lelép“. A mosónő: elmosódik. A tudós: fogalommá finomul. A vegetáriánus: fűbe harap. A kivatalnokot más világba helyezik át. A kocsis: elhajt. A festő: színét veszti. A muzsikus: mennyei zenét megy hallgatni. A kalauz: utolsó útját teszi meg. A sirásó: beesik a gödörbe. A nevelőnöt: magához veszi az „ur“. A versenylátogató: letör. A matróz: a legvégső révbe tér. A katonát: felsőbb rapportra rendelik. Az iró befejezi életét. Anyakönyvi statisztika december hóról. Születtek: Katz Salamon órás és neje Sámuel Rózának dec. 8. „Mihály“, Mendelovits Bernát fuvaros és neje Grósz Zálinak dec. 11. „Sarolta“, Mihály Géza asztalos és neje Friedman Helénának dec. 13. „Matild“, Buda János földmives és neje Szász Annának dec. 14. „Flóra“ Utcze ____________JL Dö mötör napszámos és neje Bnttyán Julián- nának dec. 17. „Anna“, Utcze János kisbirtokos és neje Pap Annának dec. 17. „Hermina“, Kratz Mór nypmdában alkalmazott és neje Katz Szerénának dec. 25. „Heléna“ Házasságot kötöttek: Buda Jeremiás Tódor és özvegy Buda Miklósné dec. 9., Buttyán György és özv. Buttyán Jánosné dec. 20., Meghaltak: Moczok Lika napszámos, nov. 27. „aggoszályban“; Sauber Samuel 30 éves, kereskedő dec. 3. „tüdőlobban“ Kardos Károly 25 éves, zenész decz. 10. „izületi csuzban“. A meghűlésről. A mikor a nedves idő és a decemberi hideg beköszöntenek, akkor mindig nagyon érdekli az embereket, miként akadályozhatják meg a testet a meghűléstől és óvhatják meg a meghűlés következtében beállott kisebb és nagyobb betegségtől. A meghűlés lényegere nézve még mindig nagyon eltérnek az orvosi szakvélemények. Egyik tekintélyes része a test hirtelen való lehűlésében keresi a hülés okát, a másik tiszta infekciónak tulajdonítja a meghűlést. Hogy miért ártalmas a test lehűlése, abban már megegyeznek a vélemények. A hirtelen és kelleténél jobban lehűtött test jobb fészke mindenféle bacillusnak. a hideg test bőrfelülete elzárja a pórusukat és a nyákhártyák működését csökkenti. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a tiszta, de hideg levegő ártelmas volna, mert hiszen jó! tudjuk, hogy újabban a tüdőbajokat is a legszigorúbb télen az abszolút tiszta és erős hegyi levegővel gyógyítják. Nansen beszéli úti éleményeiben, hogy az észak-sarkkörnél sem ő, sem kísérete nem szenvedett meghűlést a szinte fagyasztó hideg levegőben, de rögtön meghűltek, amikor Krisztiánjában meghűlt emberekkel érintkeztek. Nem szabad az edzést sem túlzásba vinni és azt hinni, hogy itt hiba nem történhetik, de nagyon jó a gyermekeket már korán a friss levegőhöz hozzászoktatni. Viszont kerülni kell az olyan túlzást, hogy például kicsiny gyermekek, akik amúgy is sokkal közelebb érintkeznek a hideg földdel, már akkor is, a mikor a levegő nagyon hideg, rövid, féllábat fedő harisnyában járnak és reggelenként egész hideg vízben mosakodnak. Brücke, a hires gyermekorvos azt tapasztalta, hogy télen aránytalanul több a beteg gyermek jómódú családok között, mint a szegény gyermekek között. Meg is magyarázta és a minden áron való edzésben találja meg a baj okát. A szegény gyermeket minden cicoma nélkül, jól bekötözik télen, ha pólyás, csak az orra hegye látszik ki a nagy kendőből, az úri gyermek kis feher köppenykében, esetleg egy fátyollal indul neki napi sétájának és a felnőttek ugyancsak dideregnének olyan térdig érő kis ruhában, rövid harisnyával, mint a minőben a gyermekek egy része télen sétál. Nagyon jó óvszer a hülés ellen a könnyű, de meleg ruha és érthetetlen, hogy főleg télen olyan kis szerep jut a selyem alsó fehérruhának, holott az a legcélszerűbb és a legegészségesebb, főleg gyermekek részére. De ha már meghűlt valaki, nem szabad azt hinünk, hogy mindenféle izzasztószer nagyon üdvös volna. Az izzasztó-szert csak az ágyban szabad alkalmazni, ott is, a hol egyetemes szobamelegről gondoskodhatunk, de forró teát inni esetleg téli kabátban a kávéházban s utána az utcára menni kész veszedelem. Vannak azután emberek, a kik általában könnyen hülnek meg; azoknak már nyáron kell a hülés ellen dolgozniok és e tekintetben a tengeri fürdő nagyon ajánlatos. A meleg tej állandó használata valamilyen jó ásványvízzel a garatot és a torkot tisztítja és ezért nagyon ajánlatos állandóan használni olyanoknak, a kik hüléstől félnek. A nagy mandula, a duzzadt orr, mind telepe a hülésnek és ez ellen a harcot, már gyermekkorban meg kell kezdeni. Az étkezés törvényei. Nem lehet elég sokat és elég behatóan tanítani az embereket arra, hogy enni nemcsak akkor kell, ha az ember éhes; és testi jólétünk nagyon is szorosan összefügg azzal, hogy mikor, mit és hogyan eszünk. Nem kell azt hinni, hogy csak a legrafináltabb eledelek Ízletesek és táplálóak, csak kellő időben kell enni, kellő nyugalommal és bizonyos szabályokat megtartani, akkor az étkezésből hasznunk is van. A gyermekeket korán hozzá kell szoktatni a száj és fog rendes ápolásához. Ezt nem lehet elég korán elkezdeni, és téves azt hinni, hogy a tejíog egyáltalán befolyással nem volna a későbbi fogazatra. A tejfogat a második fogzásig meg kell épen tartani, mert csak akkor
