Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-10-28 / 43. szám
4 KŐVARVIDÉK 1906. október 28. ságának: „A mennyiben több községben hagymáz eset merült fel alábbi óvószabályokat tegye közhírré. 1. Lázas betegek a község elöljáróságának büntetés terhe alatt azonnal bejelen- tendők. 2. A lakások tisztán tartandók, gyakran szellőztetendők. 3. A kutak körül szenyt, trágyát el kell takarítani. 4. A vizet csak felforralva s azután lehűtve tanácsos inni. 5. Száját öblítse ki és kezeit mossa meg jól szappanyos vizzel étkezés előtt. 6. A beteg ürülékét mésztejjel kell leönteni. 7. Olyan háztól, a hol beteg van vizet hozni tilos. 8. A beteg ruha- és ágyneműit forró lúgban kell kimosni. Nagysomkut, 1906. október 23. Péchy s. k. főszolgabíró. Jóváhagyott alapszabály. A m. kir. belüg)'- miniszter a nagysomkuti nyilvános jellegű kórház újonnan készített alapszabályát és házi rendét folyó október hó 6-án jóváhagyta és az a napokban érkezett le a kórházi gondnoksághoz. Rákóczi emlékfüzet. II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társainak hazahozatala alkalmával rendezendő országos ünnepségekből a tanintézetek is kiveszik a maguk részüket. Szerte a hazában oly nagyszabású iskolai ünnepélyeket tartanak, melyek alkalmasak a zsenge nemzedék — e jövendő magyarország — szivében, lelkében fölébreszteni, ápolni, erősiteni a haza és a haza nagyjai iránti olthatatlan szeretetet; emékébe vésni a nemzeti mártírok neveit, martiromsá- guk történetét, hogy tanulja tisztelni, szeretni, áldani az ősök emlékét s imádni a hazát, amelynek határain kívül nincs számunkra hely. Hogy e rendezendő iskolai ünnepélyek programmja mennél gazdagabb, mennél egyöntetűbb legyen, hogy az aránylag rövid előkészületi időt mind a tanférfiak, mind pedig a tanulók jobban fölhasználhassák, munkáját megkönnyítsék; a tankönyvvállalatairól országszerte ismert Polatsek- féle könyvkereskedés (Temesvár) úgy az elemi- mint a polgári és középiskolák igényeinek megfelelő s rendkívül gazdag tartalmú „Rákóczi- emlékfüzeteket“ adott ki. A füzetkéket vallás, és közoktatásügyi miniszter 36.791. sz. a. k. rendelete alapján Szeghalmi Gyula polg. isk. tanár állította össze, kinek nem egy tudományos és szépirodalmi munkájáról volt már alkalmunk lapunk hásábjain megemlékezni. Tájékoztatóul felsoroljuk a füzetkék tartalmának főbb pontjait: 1. 2 — 4. hangra letett dalok: Nagy majthényi, síkon, Rákóczi, Őszi harmat után, Balogh Ádám nótája, Kuruc dal 1705, Kuruc tábori dal, Bujdosók dal 1710, Csínom Palkó stb 2. Próza: Rákóczi szelleméhez. R. emlékezete. Két szabadságharc. A tárogató regéje. Zrínyi Ilona. A bujdosók sírjai. Emlékbeszéd. Két szégyentörvény. Kuruc furfang. A Rákóczi kor nevezetesebb eseményei stb. Ezenkívül 16 szebbnél-szebb költemény s a szöveget kisérő 12 kép. Miután tehát úgy a népiskolai, valamint a középiskolai kiadás felöleli a Rákóczi ünnepélyek programmjának teljes anyagát; e füzetkéket melegen ajánljuk nem csupán a tanférfiak, de a Rákóczi-ünnepélyeket rendező különféle egyesületek, társulatok s általában a nagyközönség különös figyelmébe. Megjegyezzük végül, hogy a 32 oldalas népiskolai kiadás példánya 24 fillér; a polgári és középiskolák számára készült 48 oldalas kiadás pedig 36 fillér. Megrendelések a Polatsek-féle könyvkereskedésnek Temesvárra küldendők. Védekezés a gyümölcsfák elmohosodása ellen. A mohatelepekkel elborított gyümölcsfáknak tulajdonképen légcseréje van akadályozva éppen azáltal, hogy a moha azoknak pórusait duga- szolja be. Az ilyen fa tehát beteg és pedig annál inkább, mert megtámadott, felcserepedző kérge alá állati élősködők is nagy számmal veszik be magukat. A fakérgének megfelelő gondozása ennélfogna elsősorban indokolt, de nem szabad feledni, hogy az elmohosodásban tulajdonképpen és többnyire egy következményes jelenséggel van dolgunk. Az egészséges fán, mely kedvező körülmények között vegetál, ritkán láthatunk mohosodást, ellenben gyakran gyenge, rosszul fejlődő fákon. Az egészséges, erőteljes fa ellöki s pótolja lecserepedpző fölösleges kérgét, a gyenge, csenevész azonban erre képtelen. E csenevész és mohosodás állapot felidézésében több ok játszik szerepet. Felidézheti pl. nehéz, tulnedves, rosszul szellőző talaj, vagy száraz, köves talaj és táplálékhiány; azonkívül talajkifáradás fák iránt és tulmély ültetés. Nagyon fogékonyak e bajhoz oly fák, amelyek nedves talajban sűrűn állnak, kevés levegőhöz, napfényhez jutnak s lombozatuk tulsürü. Mindezekkel szemben a segítség a következőkben állhat: tulnedves területeket alagcsövezéssel, kiélt talajokat komp- osztozással, vagy más trágyázással kell javítani. Kifáradt talaj esetén gyümölcsfa változtatás segíthet, kiöregedett fákon a fejsze, tulsürü lombozatukon a kellő ritkítás, ép úgy a tulsü- rün állás esetén is. Élősködők ellen természetesen megfelelő védekezéssel s irtással kell küzdeni. A tulnedves, kevés levegőjű és napsugaras területek nem csak azért rosszak a gyümölcsfáknak, mert az elmohásodást elősegítik, hanem azért is, mert fagykárok fellépésének is kedveznek. Ezeknek ily viszonyok között elejét veendő, nagyobb gondot kell fordítani az állás és lombozás ritkítására, talajborításra és javítására s fatörzs gondozására. Ez utóbbira nézve megjegyzendő, hogy a felcse- repedzett, elhalt kérget legalkalmasabban minden őszkor le kell kapargatni, de ügyelettel, hogy a fa élő törzse meg ne sérüljön. Önként érthető aztán, hogy ezt a kaparékot össze- gyüjtvén, legcélszerűbb azonnal elégetni, hogy igy a benne foglalt élősködők megsemmisüljenek. Erősebb, az ágakra is elterjedt moháso- dás esetén a fának 4 százalékos meszes réz- gálic-oldattal, vagy egy százalékos vasgálic- oldattal való permetezése igen sikeres lévén, azt alkalmazni kell. Épp igy ajánlatos a lekaparást követőleg a fának bemeszelése. De hát amit érdemes ismételni, nem szabad elfeledni, hogy a mohásodás tulajdonképen következményes jelensége a mondott — a fára hátrányos, — körülményeknek, azok ellen való küzdelem nélkül tehát kielégítő siker nem remélhető. A szatmárvármegyei kéményseprők panaszának elintézése. A debreceni kereskedelmi és iparkamara a napokban adta ki közgyűlési jegyzőkönyvét, amelyben a többek közt helyt adott a szatmárvármegyei kéményseprők panaszának. A kéményseprők ugyanis sérelmesnek találták magukra nézve a vármegyei törvényhatóság bizottsági ülésének azon rendelkezését, melyben kimondja, hogy a kéményseprőkre csak a zárt (sip) kémények tisztítása tartozik s ezek ellenőrzése az elöljáróságot illeti. A kamara e rendelkezést a kerületi kéményseprőkre nézve a maga részéről is sérelmesnek tartotta indokolt panaszaik alapján kérelmüket a kereskedelmi miniszternél felterjesztésileg fogja támogatni. Kanyaró járvány községünkben. A múlt hét folyamán egyetlen kanyaró megbetegedési esetet sem jelentettek be a községi elöljárósághoz. Mindamellett nem tudjuk eléggé figyelmeztetni a közönséget, hogy előforduló megbetegedési esetet azonnal jelentsenek be, nehogy az eddigi enyhe lefolyású betegség jobban elterjedjen. Felhívás Nagysomkut nagyközség közönségéhez. Alig van az országban város és nagyobb község, hogy II. Rákóczi Ferenc és társai szentelt hamvainak haza szállítása alkalmából országszerte rendezett gyász ünnepélyen részt ne vegyen. Községünk közönségének is részt kell venni ezen ünnepélyen, annyira a mennyire viszonyai megengedik. Tekintetei arra, hogy a helybeli állami iskola tanítói kara e hó 29-én az állami iskolában ezen alkalomból ünnepélyt rendez, mely ünnepélyre szóló meghívót és programmot Veres József állami iskolai igazgató és Zsilinszky Mihály állami tanító tantestületi jegyző már ismertettek községünk közönségeivel. Alulírott község elöljárósága az ünnep külső képének méltóvá tétele érdekében azon tiszteletteljes kéréssel fordul a község igen tisztelt közönségéhez, hogy folyó hó 29-én az épületeket fellobogózni és este V2 6 órától V2 7 óráig házaik ablakait kivilágítani szíveskedjenek. Nagysomkut 1906. október 26. Buttyán János községi biró. Barna Benő községi jegyző. Mészárszékek ellenőrzése. A kereskedelemügyi miniszter legutóbb kimondotta, hogy a marhahusmérés rendes kezelésének ellenőrzésére a városi, illetve községi elöljáróság illetékes, mert úgy a köz, valamint az állategészség tekintetében ezek vannak hivatva az ellenőrzést első sorban gyakorolni. Fiamhoz. E cim alatt jeles munkatársunk, Pakots József, fővárosi iró adja ki legújabb költeménykötetét. Pakots Józsefet nem kell dicsérnünk, olvasóink eléggé ismerik őt tárcáiból és költeményeiből. A könyvre Pakots Józsefnél Budapest, VIII. Berzsenyi-utca 2. lehet előfizetni. Ára: 2 korona. Meghívó. A nagysomkuti állami elemi népiskola tanítótestülete cselekvő részt óhajtván venni azon ünnepségben, mely II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazaszállitása alkalmából országszerte tartatik, folyó október 29-én az áll. iskolában gyászünnepséget rendez, melyre Nagysomkut és vidéke hazafias közönségét ez utón hívja meg a tantestület nevében: Zsilinszky István tantestületi jegyző, Veres József állami iskolai igazgató. Az ünnepség reggel 8 órakor a róm. kath. templomban tartandó gyász-istentisztelettel kezdődik s ez után az állami iskola helyiségében folytatódik a következő műsorral: 1. Kurucdal, énekli Szűcs Gyula áll. tan. vezetése alatt a Polgári Olvasókör énekkara. 2. Emlékbeszéd, tartja Veres József áll. iskolai igazgató. 3. Kurucdal, énekli Szűcs Gyula áll. tanító vezetése alatt a Polgári Olvasókör énekkara. 4. Mikes keserve Rákóczi sírján, szavalja Zsilinszky István áll. tanító. 5. Rákóczi-induló. Egy falu férfi nélkül. Ha nem lenne olyan szomorú, mosolyogni letne a ránkiak esetén. Ránk községben ugyanis megesett, hogy a faluból az összes férfiak kivándoroltak Amerikába. Csak az asszonyok, leányok, gyerekek maradtak otthon s nehány nyomorék férfi. így történt aztán, hogy most, midőn bírót kellett választani, nem volt férfi, hát asszonyt ültettek a bírói székbe, annak rendje és módja szerint. Csakhogy a törvényhatóság aligha egyezik abba bele, hogy Magyarországon még asszony is lehessen biró. A választást meg fogják semmisíteni és miután csakugyan nincs férfi Ránkon, kénytelen lesz nehányat odatelepiteni. Rákóczit vívó vasút. A Rákóczi hamvait szállító külön vonat Budapestről indul október 28-án este 7 óra 50 perckor, Szerencsre október 29-én érkezik éjjel 12 óra 15 perc, ott harminc percig áll, 12 óra 45 perckor tovább indul, Sárospatakra érkezik 1 óra 39 perckor, itt 20 percet vár s 1 óra 59 perckor tovább indulva 2 óra 11 perckor és Ujhelybe, ahol 40 percet vár és 2 óra 41 perckor megy Szalánc és Bárcán keresztül Kassa felé, a hova 5 óra 16 perckor érkezik. Félíékenységi jelenet községünkben. Az asszonyok rendszerint büszkék arra, ha férjeik féltékenyek reájuk, legtöbb férj nem rója fel hibául a más feleségének azt, hogyha más férfi társaságába is szívesen elmulat, pláne ha ő az a más férfi. Azt azonban egyik férj sem szereti, hogy az ő felesége legyen az aki más férfiak és férjek társaságát is keresse, vagy ha nem is keresi, de szívesen veszi azok udvarlását vagy az azokkal való társalgást. Sok férjet az is bánt már, ha észreveszi, hogy a felesége más férfit is kitüntet kedvességével és szeretetre- méltósága által más férfi tetszését is megnyeri. Némely férj kész azért a legnagyobb házi zavart előidézni sőt tettlegességre is menni, habár is erre komolyabb oka nincs, de a büszkeségét sérti és nem tudja eltűrni azt, hogy feleségének más férfi is tessék. Egy ehhez hasonló eset színhelye volt a napokban községünk utcája. Nem akarjuk ezzel a művelt közönséget hasonlatosságba hozni az eset hőseivel, de mert a fentiekhez hasonló volt az ok amelyért a jelenet lejátszódott hoztuk fel csak a fentieket. Az eset a következő volt: Szilágyi János nevű cigány már régebbi idő óta féltette élete párját H. J. nevű nőtlen egyéntől és állítólag már többször figyelmeztette vetélytársát, hogy hagyjon fel udvarlásával. Ugylátszik azonban, hogy H. J.-nak is nagyon tetszett a cigány menyecske és csak folytatta bűnös szándékát. Szilágyit nagyon bántotta a tény és mert talán látta, hogy kedves élete párja sem vonzódik H.-tól bosszút akart állani vetélytársán, amit meg is tett. Ugyanis e hó 25-én délelőtt találkozott H. J.-val a községháza közelében és némi szóváltás után kését kirántotta a zsebéből és azt vetélytársának szive tájékán mellébe szúrta. A megsérült vetélytárs ott nyomban összeesett, ahonnan beszállították a községháza udvarára, ahol Dr. Kovács Mór körorvos sebét bekötözve beszállították a helybeli kórházba. Szilágyi Jánost a tettest a csendőrség letartóztatta. A tüdóvészes betegek érdekében. A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület által az alábbi felhivás közlésére kérettünk fel: „A nemzetnek mélységes gyásza van. Hatalmas ellensége, a tüdővész irtózatos pusztítást vitt véghez gyermekei közt. Hetvenhétezer kilenc- zzázhuszonhárom magyart döntött sirba a lefolyt esztendőben s özvegyeket, árvákat támasz nél-
