Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-09-30 / 39. szám

III. évfolyam

Nagysomkut, 1906. szeptember 30.

39-ik szám.

Slöflzetésl ár i

Egész évre

..................8 K Negyed évre . . . . 2 K

Fél évre.......................4 „ Egy szám ára . . 20 fillér

Fő

szerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor.

Felelős szerkesztő: Barna Benő.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagysomkut, Teleki-tér 388. tz. MEGJELEN HINDEN VASÁRNAP.

Acetylen világítás.

letek, magán lakások és üzletek világítására. Az utóbbiakat csak azért emlitHogy milyen gyenge világítást nyújtanak nekünk a jelenlegi petroleum utcai lámpák, arról mindnyájan meggyőződtünk. Igaz az is, hogy vannak községek, ahol egyáltalában nincs világítás és igy nálunk még tűrhető az állapot, de azért számtalan panasz hangzik el a közönség részéről, hogy ilyen és olyan rossz a világítás.

Ha figyelembe vesszük azon körülményt, hogy egy körülbelül 5—6 klmt. hosszban elterülő községben összesen 18—20 utcai lámpa van csupán, nem fogunk csodálkozni, hogy a világítás nem a legfényesebb és csak éppen arra valók az utcai lámpák, hogy az éj sötétségében az ut irányát mutassák.

Ezen az állapoton villanyvilágítással nem segíthetünk, mert községünk anyagi helyzete azt meg nem engédi.

De talán segíthetnénk más módon, kevesebb költséggel, ha pl. acetylen világítást vezetnénk be, első sorban az utcák világítására, másodsorban pedig a középüjük, mert igy talán hamarább el lehetne érni a célt.

Amenyiben a községre nézve nem jelentene túlterheltetést, nagyon előnyös volna az acetylen berendezése, ami mindenesetre díszére lenne a községnek.

Hogy a berendezésre vonatkozó költségekről a közönséget némileg tájékoztassuk, módunkban van az arra vonatkozólag a községhez érkezett ajánlatot egész terjedelmében alább közölni.

„Központi acetylen világítási telepeknek létesítése tárgyában van szerencsénk ajánlkozni.

Elvitázhatatlan ma már, hogy a jövő az acetylen-é! Nemcsak a legszebb és legtisztább fényű, de egyúttal a legolcsóbb világítás is. Ez ma az egyedüli világítási módszer, mely kisebb városok és nagyközségek viszonyainak és pénzügyi erőinek leginkább megfelel.

Aránylag kisebb beruházással létesíthető és csekély apparátussal tartható

A „KŐYÁRYIDÉK“ TÁRCÁJA.

Testamentum.

Nap nap után elnézlek, kis fiam,

Amint bölcsebb és embernyibb leszel, — Amint kacagó szemed csillagán Az ész már hideg fényét nyújtja fel. Megfigyelem, a sokszínű világ Lelkednek kelyhét hogyan bontja szét S a gyermekálmok csillogó ködén Hogy épül föl a valóság, a lét.

Nap-nap után elnézlek, kis fiam,

Keresem azt a rejtelmes utat,

Melyen az álom ébredésbe tör S lelkedbe zökken az első tudat.

Oh, kis fiam, a lelkem elszorul;

Már megtalálom, amit keresek:

A bölcseség ajkadon egyre több,

De a mosoly is egyre kevesebb . . .

Mint a szállongó, fehér hópihe,

Amelyből sár lesz, hogyha földre hull,

A gyermekálom úgy lesz semmivé,

Így múlik el majd múlhatatlanul.

Fiam, fiam, már megsiratom én Minden álmodat, minden mosolyod — Minden nap tőlünk távolabbra visz S hogy voltak, azt is feledni fogod.

Csak azt ne, csak azt ne! Zárd el lelkedet, Mint a virág, mely őrzi himporát S álmaidat úgy rejtsd el valahol Egy hosszú — hosszú férfi élten át. Kiváncsi szem ne lásson be oda;

Ne fújja szét a sivár bölcseség;

Legyen a szentély, mely fölött a Örök derengő, tiszta fénye ég . . .

Fiam, fiam, őrizd meg álmodat,

Mely fehér gyermekágyadra borul S ne áruld el a világnak soha Bezárult lelked titkát botorul Ha majd a földre sújt sok csalódás És éltedet siratni fogod,

Visszafutsz gyermekálmaid közé És akkor fiam, lesz még mosolyod . . .

Pakots József.

Manőveren.

Manőverre készültünk.

A hornista szomorúan futta utolsó este a cappenstreichot, mert neki is elkellett marsi- roznia Losonc városából, mialatt az ő Katáját más veszi majd pártfogás alá.

A kaszárnya udvarán szokatlan csend van.

Az ezredes szigorúan meghagyta, hogy a legénység már kilenc óra előtt feküdjék le, mert a másnapi abmarsch nagy Gbunggal lesz egybekötve.

„A kantinban mégegy-két zuppás őrmester

üzemben egy ilyen modern acetylenvilá- gitási berendezés.

De annyira tökéletes ma már ez a világítás, hogy minden veszély jóformán teljesen ki van zárva. Biztosabb és szebb világítási módszer ez ma bármely más világításnál, még a villamosnál is.

Ezenkívül az acetylen ma már főzési és fűtési célokra ép oly előnyösen használható, mint motorok használatára is. Terjed is az acetylen már mindenfelé rohamosan, de nemcsak külföldön, hanem hazánkban is.

Társaságunk főfeladata községi ace- tylenvilágitási telepeknek létesítése.

Kétségtelen, hogy a tts. Nagyközség eddigi fogyatékos köz-, és magánvilági- tásának modern alakbani megoldása úgy kulturális, mint közbiztonsági, de kényelmi szempontból is kiváláan kívánatos.

Vállalatunknak főgondját képezi, minden jogos igénynek megfelelő, modern központi acetylentelepeknek a létesítését előmozdítani, melyek úgy a közvilágítást látják el fényes módon, kifogástalanul és

szürcsöli az árpalét az ott levő regruta altisztek jóvoltából, a miért aztán egyet-mást elmondanak nekik a manőver rejtelmes világából. Azonban a cappenstreich utolsó akkordjai zen- dülnek meg, mely távozásra készteti őket is.

Ekkorra már a kaszárnya hatalmas vaskapui is bezárulnak és a teljes csendet csak a schnarpost egyhangú topogásai zavarják meg.

Másnap már hajnal hasadtakor ébren voltam és a kaszárnyába készültem.

Szegény jó anyám — az Isten soká éltesse szobámnál várt reám. Még egyszer telkemre kötötte, hogy vigyázzak az egészségemre, ne igyák vizet, ha melegem lesz, stb. e fajta jó tanácsot osztogatott.

Megnyugtattam. Soh’se féljen édes anyám, van nekem hála Istennek elegendő eszem, nem maradok sehol az ecetes hordóban! ő azonban mégsem vigasztalódott meg, féltett a három hétig tartó gyaloglástól.

Elbúcsúzva tőle gyorsított léptekkel igyekeztem a kaszárnyába.

Ott már nagy volt az élénkség. Az óriási udvar tele katonákkal. A százféle ruházatú re- zervisták kaleidoskopszerü képet varázsoltak a néző elé. A kantinból szinte özönlöttek ki a bakák, szalonnát, pálinkás bütyköst, vagy fehér cipót szorongatva kezükben. Az udvaron levő egyetlen kutnál pláne majd agyonlapitották egymást Kezükben az ismert pléh kulacscsal nyomultak előre. Mindegyik első akart lenni, friss vízre van szükségük, nagy az ut, nagy lesz a fáradtság. - Szegény baka! - kevés tér