Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-26 / 34. szám

4. KŐVÁRVIDÉK 1906. augusztus 28. magok a tulajdonosok is kitisztíthatják. A ké­mények seprése feletti ellenőrzést a községi elöljárók tartoznak teljesíteni s a vizsgálat eredményéről nyilvántartás vezetésére kötelez- tetnek. A kéményseprésért járó dijak a követ­kezőleg állapíttattak meg: a) Földszintes házaknál levő fűtésre szánt kemencék füstjének elveze­tésére szolgáló kémény, valamint az ahhoz tartozó takaréktűzhelyek, továbbá azok csövei­nek, valamint a főzésre szánt kemencék füst­jének elvezető minden egyes kémény a hozzá tartozó kályhák és azok csöveinek a fűtési idő alatt egyszeri seprésért 10 fillér fizetendő, b) Emeletes házaknál levő és fűtésre szánt ke­mencék füstjének elvezetésére szolgáló minden egyes kémény és tartozékának egyszeri sepré­séért 30 fillér dij fizetendő. A tulajdonosok által tisztítható nyílt kéményekért a kéményseprő semmi díjazást nem kap. Az üvegek szagának eltávolítása. Gyakran megesik, hogy igen kitűnő üveganyagot kapunk olcsó pénzen, amelyet szívesen felhasználnánk borlefejtési célokra, de nem merjük tenni, mert azokban igen erős illatú folyadékok mint rum, pálinka, likörnemüek, vagy hasonlók voltak és ha az üvegeket bármennyire mossuk is, még mindig találunk benne illatot, amelyet borunk okvetlen magába fog venni, ha belé fejtjük az illető palackokba. Ilyen palacknemübol a kelle­metlen illatot csak úgy lehet teljes mértékben eltávolitanunk, ha azokba megfelelő áztatás és öblítés után, az utolsó öblögetéshez fekete mus­tárlisztet használunk, és pedig olyformán, hogy minden üvegbe némi lisztet szórunk, arra lan­gyos vizet öntünk és az üveget igy vagy egy negyed órán át állva hagyjuk, mert tudvalevőleg az illat ágya mindig az üveg fenekén van, ahol a folyadék utolsó maradéka legerősebben meg­ülepedett és innen kell azt teljesen feláztatnunk. Negyedóra eltelte után a lisztes vízzel jól ki­öblítjük az üvegeket és ha kell, úgy ismételjük az eljárást. Második öblítés után azonban már feltétlenül megszabadult az üveg mindenféle idegen szagtól, s bátran használhatjuk bor alá. Ugyancsak sikeresen alkalmazható a fekete mustárliszt akkor is, ha kezeinken tapad erősen valamely szag, mert mustárliszttel való mosás után teljesen megszabadulunk tőle. A szüzbeszéd. Egyik dúsgazdag francia kereskedőnek az volt legforróbb óhajtása, hogy bekerüljön a parlamentbe. Ez az óhajtása telje­sült is. A szónoki emelvényre azonban csak egyetlenegyszer lépett. Beszédét igy kezdte: „Uraim ! Az ember tulajdonképen csak állat ...“ Itt megakadt a szónok; ijedten tekintgetett körül, a lélekzete elállóit. Ekkor óriási derültség közepette felállott egy másik képviselő és igy szólt; „Indítványozom, hogy az imént elhangzott beszéd egész terjedelmében kinyomassék és a szónok arcképével díszittessék!“ Iparvasut. Szatmár város az avasi erdei termékek kiszállítása végett a Turvölgyön ipar­vasutat akar építeni. Ebből a célból az ilobai iparvasut tanulmányozására a tanács kiküldte Bartha Kálmán gazdasági tanácsost, Léber Antal főerdeszt és Markó Kálmán villamvilágitási igaz­gatót, kik közelebb jelentést is tettek tapasztala­taikról. A tanács a jelentést azzal vette tudo­másul, hogy a vasútépítő vállalatoktól Írásbeli ajánlatok szerzendők be. A kereskedelmi kamarák ügykörének kiterjesz­tése. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi minisz­ter a belügyminiszterrel egyetértőleg fontos rendelkezést léptetett életbe, mely szerint a kereskedelmi és iparkamarák tevékenységi köré­nek kibővítése és érdekképviseleti működésük hatályosabbá tétele végett a törvényhatóságok minden, a kereskedelmet és ipart érdeklő ügyben a kamarák véleményét kérjék ki, hasonlóképen intézkedett a miniszter, hogy a magyar királyi iparfelügyelőségek ipari szakkérdésekben a i kamarák kívánságához képest közreműködjenek. Az ipartestületek és kereskedőtársulatok részéről a kormány elé terjesztendő feliratok, óhajok és panaszok a gyorsabb tárgyalhatás végett ezentúl az illetékes kamarák utján és ezek véle­ménye kíséretében terjesztendő!* a miniszter elé. A kik denaturált szeszt isznak. A „Szesz“ cimü szaklap legutolsó számában egy elismert szakiró kimutatja, hogy Magyarországon évente 30,000 hektoliter denaturált spirituszt fogyasz­tanak el, mint „élvezeti cikket“. Tudtunk az alkoholizmus pusztításáról, irtunk róla is eleget, de az a kép, a mely ennek a hírnek kapcsán a magyar nép testi-lelki züllötségéről előttünk föltárul, felülhalad minden emberi képzeletet, mert ebben az állapotban a szerencsétlenek tíz­ezrei sínylődnek Magyarországon. Kofasághoz nem kell iparigazolvány. Egy községben többeket bepanaszoltak, hogy gyü­mölcsöt árulnak heti piacon gyümölcskereskedői igazolvány nélkül, mire a debreceni kereskedelmi- és iparkamara azon véleményét nyilvánitotta, hogy a mennyiben az illetők egyszerűen gyümölcs­kofák, iparjogositvány váltására nem kötelez­hetők. A belügyi reformok. A belügyminisztérium törvényelőkészítő osztálya a törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. törvénycikk reformjára vonatkozó anyagot már gyűjti. A kormány az adók és újoncok ex-lexben való kiszolgáltatását a készülő törvényjavaslat keretében fogja szabá­lyozni, határozottan körvonalozva a vármegyei és városi tisztviselőknek a törvényen kívüli állapotban tanúsítandó megtartását. A törvény biztosítani fogja a törvényhatóságok személyi és dologi költségeinek állami hozzájárulását is, mely a jövőben rendeletileg nem szüntethető majd meg s ennek biztositásakép a belügy­miniszter elhatározta a vármegyei számvevőségek visszaállítását. A kormánybiztosok, királyi kép­viselők és kir. biztosok jogköre is intézményes szabályozást nyer, mely szerint a kormány a jövőben bizonyos esetekben a képviselőház ‘ hozzájárulásával küldhet ki kormánybiztosokat. A királyi biztosokat, illetőleg királyi képviselőket csak a képviseltetéssel együttjáró jogok illethetik meg, melyek csak reprezentácionális jellegűek lehetnek. — A kodifikáló ügyosztály elkészült a közigazgatás államosításáról szoló úgynevezett lex Szápáryana hatályon kívül helyezését ki­mondó törvényjavaslattal is, amelyet a belügy­miniszter a belügyi reformokra vonatkozó törvény- javaslatokkal együtt fog annak idején a képvi­selőház elé terjeszteni. A reformok megvitatá­sára a belügyminiszter szeptember második felére ankétet hiv egybe, amelyre a kormány meghívja a törvényhatóságok képviselőit is. A tüdővész pusztítása. Most adta ki a bel­ügyminisztérium a tüdővészről szóló 1904-ik évi pontos kimutatást. E szerint ez egyetlen évben hazánkban 77,923 ember halálát okozta ez a rettenetes betegség. Idén májusban Budapes­ten 343-an haltak el tuberkulózisban. Ugyan­csak 1906. májusában az egész magyar biro­dalom területén 7651 tüdőbajos ember halt meg. A tulajdonképpeni Magyarország terüle­tén legtöbbb áldozatot a Duna-Tisza közében szedett a gümökór, ahol májusban 1525 ember halt el benne, legkevesebbet, 475-öt, a Tisza jobbpartján. A tüdővész ellen való védekezés. A belügy­minisztérium közegészségi ügyosztályának rész­vételével Hadik János gróf államtitkár elnök­lésével középponti értekezleteket tartottak a belügyminisztériumban a tüdővész elleni véde­kezés dolgában, amelynek eredményképp And- rássy Gyula gróf belügyminiszter a következő rendeletet intézte valamennyi városi és vár­megyei törvényhatósághoz: A tuberkulózis el­len indított küzdelem sikerének egyik legelső feltétele, hogy a betegség lehetőleg már kez­dete szakában fölismertessék, úgy az egyén gyógyulása, mint a fertőző csirák ártalmat­lanná tétele céljából. A végből tehát, hogy az általam felkarolt és erélyesebben folytatni kí­vánt védekezési mozgalom sikerét az említett utón biztosítsam, elhatároztam, hogy az ország több helyén kezdetben a főorvosokkal rendel­kező közkórházakkal biró törvényhatósági vá­rosokban, köpetvizsgálóállomásokat fogok léte­síteni, ahol az orvosok vagy betegek által be­küldött gyanús köpetek bakteorológhiai vizsgá­lat alá fognak vétetni az iránt, hogy tuberku­lózis bacillusokat tartalmaznak-e? Ezzel nem­csak a korai diagnózis megállapítását óhajtom megkönnyiteni, de egvben módot is nyújtani a kezelő orvosnak, hogy a beteg lakásán kö­vetendő egészségügyi szabályok biztos diag­nózis alapján megállapíthassa s a betegeket megfelelő higiénikus viselkedésre oktassa. A beküldő orvosokra és felekre a vizsgálat tel­jesen díjmentes lesz; a vizsgáló orvosok jutal­máról magam akarok gondoskodni. Mielőtt azonban e tekintetben intézkedném, tájéko­zódni kívánok az iránt, hogy a szabad kir. vá­ros közönsége tulajdonát képező közkórház e vizsgálatok teljesítésére vállalkozik-e s ezt a szolgálatot saját viszonyaihoz mérten miként gondolja teljesíteni? Fölhívom ennélfogva a város közönségét, hogy erre vonatkozó jelen­tését hozzám mielőb terjessze föl. Budapest, 1906. augusztus 7. Andrássy s. k. Az idei fősorozás. A honvédelmi miniszter körrendeletben felhívja a törvényhatóságokat, hogy az 1906. évre vonatkozó ujonczozási, uta­zási és működési terveket az illetékes had­kiegészítési kerületi és honvédkiegészitő parancs­nokságokkal egyetértőleg és az idő előre­haladottságára való tekintettel esetleg személyes és szóbeli érintkezés utján az ezen czélból ki­tűzendő összejövetel alkalmával mielőbb és akként állapítsák meg, hogy az 1906. évre vonat­kozó fősorozás a folyó évi október hó 10-étől november hó 30-ig terjedő időtartam alatt legyen foganatosítható, illetve végrehajtható. Az erdőőrök fegyvertartási joga. A belügy­miniszter egy rendelete több szolgabirónak azt az intézkedését, hogy az erdőőrök csupán szolgá­lati és nem vadászfegyverrel lehetnek külön engedély nélkül ellátva s egyidejűleg elrendelték, hogy a vadászfegyverek, amennyiben azok a kitűzött záros határidő alatt golyós fegyverekkel fel nem cseréltetnek, elkoboztassanak: meg­semmisítette és elrendelte, hogy a felesketett erdőtiszteknek és erdőőröknek szolgálati fegyve­rükre nézve, szolgálatuk ideje alatt a fegyver- tartási engedélyek évről évre hivatalból meg­vitassanak. Felvétel a n.-bányaiáll. főgimnáziumba. Az 1906/7 tanévre a beírások aug. 29. 30. és 31-én d. e. 8 —12-ig lesznek. Az I. osztályba oly növen­dékek vétetnek fel, kik életük kilenczedik évét már betöltötték, de a 12. évét nem haladták túl s az elemi iskola negyedik osztályát sikerrel elvégezték, vagy felvételi viszgálatot tesznek. 12 évnél idősebb tanulók az első osztályba csak a tanári kar engedélyével vehető fel, amennyiben hely lesz számukra, azért ezek beirása csak 31-én történik. A beiratásnál minden tanuló személyesen, szülője, gyámja, vagy ezek meg­bízottja kíséretében tartozik jelentkezni, hiteles iskolai, himlőujraoltási bizonyítvánnyal és anya­könyvi kivonattal ellátva. A felvételnél minden tanuló 11 K 40 fillért fizet. A júliusban felvett tanulók szintén aug. 29-31-ig jelentkeznek beírás végett szüleik vagy azok megbízottja kíséretében az illető osztályfőnöknél; jelentkezés nélkül a belépésre való jogosultságot, valamint a befizetett felvételi dijat elvesztik. Az igaz­gatóság. Lóverseny Szatmáron. Szeptember hó 23-án lóversenyt rendeznek Szatmáron. A verseny iránt megyeszerte nagy az érdeklődés. A ver­seny programmja a következő: I. Mezei gazdák versenye. II. Sikverseny. 1150 kor. ebből 800 kor. az elsőnek, 200 kor. a második, 100 kor. a harmadiknak; 50 kor. a negyediknek. III. Hölgyek dija. Vadász verseny; 200 kor. értékű tiszteietdij az elsőnek, 100 kor. értékű tisztelet- dij a második, 20 kor. értékű tiszteietdij a harmadiknak. IV. Akadály verseny. 1150 kor.; ebből, 800 kor. a győztesnek, 200 korona a második, 100 kor. a harmadik, 50 kor. a negyedik­nek. V. Tény ész verseny. Sikverseny, 1000 kor. ebből 700 kor. az elsőnek, 200 kor. a második, 100 kor. a harmadiknak. VI. Gátverseny. 750 kor. ebből 600 kor, a győztesnek, 100 kor., a második, 50 a harmadiknak. A verseny kezdete délután fél 3 órakor. Megjöttek a színészek. Szabadhegyi Aladár szinigazgató derék gárdája bevonult közsé­günkbe és előadásait tegnap, szombaton kezdte meg. Első előadása vígjátéki személyzet bemu­tatkozása volt, amidőn színre került a „Zsába“ pompás francia bohózat. Ma vasárnap este az operette személyzet mutatkozik be „János- vitéz“-ben. Hétfőn „Boszorkány“ nagyhatású ! dráma, melyre különösen felhívjuk a színmű pártoló közönség figyelmét. Kedden „Smolen Tóni“ énekes bohózat, mely a közelmúltban 150-szer adatott elő a Népszínházban. A jövő hét folyamán szinrekerülnek még a legkiválóbb újdonságok. „Dancigi hercegnő,“ „Gűl baba“ operettek. „Forgószél kisasszony“ énekes bo­hózat. A fenti műsorból látható, hogy egy jól szervezett társulattal lesz dolgunk, ezért hisszük, hogy a derék művész gárdát pártfogásába vesz, Nagysomkut és vidéke műpártoló közönségei Bérelni még mindig lehet Pintér Dezső szín­házi titkárnál. Országos vásárok a vidéken. Aug. 27-én Kisvárdán, aug. 27-28-án Munkácson, aug. | 29 - 30-án Királyházán, szept. 3 - 4-én Mára-

Next

/
Thumbnails
Contents