Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-26 / 34. szám
III. évfolyam. Nagysomkut, 1906. augusztus 26. 34-ik szám. közérdekű társadalmi hetilap, a „nagysomkuti járási jegyzői egylet“ hivatalos közlönye. Előfizetési ár: Egész évre ................................8 K Negyed évre . . . . 2 K Fé l évre........................................4 „ Egy szám ára . . 20 fillér 1 Fő szerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor. Felelős szerkesztő: Barna Benő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagysomkut, Teleki-tér 388. sz. MEÜJELEN niNDEN VASÁRNAP. •» Őszi közgyűlés. Községünk képviselőtestülete e hó 19-én tartotta a községháza tanácstermében a szokásos és a törvény által előirt rendes őszi közgyűlését. Ezen közgyűlés hivatott a jövő évi költségvetés megállapítására és igy elég fontos a község gazdasági viszonyaira; mégis oly csekély számban jelentek meg a képviselőtestületi tagok, mintha nem is érdekelné községünket. A gyűlésen a negyven képviselőtestületi tag és szavazattal biró 8 előljárósági tag közül, tehát a 48 tagból álló testületből összesen tizenketten jelentek meg. Amint tndva van, a községek évenként két oly gyűlést tartanak, amelyen nemcsak a tárgysorozatban felvett ügyek kerülnek tárgyalás alá, hanem azon ügyek is — habár a tárgysorozatban felvéve nincsenek — de a közgyűlést megelőzőleg 24 órával érkeznek be a községi elöljárósághoz. Ilyen tárgya több volt a megtartott őszi közgyűlésnek és pedig több és elég fontos tárgy is. Többek között Nagysom- somkut —fehérszék —pribékfalvi és Nagy- somkut-Csőit, Jóháza - buttyászai vicinális utak hozzájárulására szükségelt összeg fedezésére vonatkozó pótköltségvetés tárgyalása. Megemlítésre méltónak tartjuk, hogy a megtartott közgyűlése# kerületünk országgyűlési képviselője gróf Teleky Pál mint községünk képviselőtestületének tagja is részt vett. A gyűlés lefolyása és a letárgyalt ügyek a következők jvoltak: Buttyán János községi biró a megjelent tagok üdvözlésé után a jegyzőkönyv hitelesítésére’ Blága Tivadar és Buttyán János a Tóbi képviselőtestületi tagokat kért fel és a gyűlést megnyitódnak nyilvánította. Ennek megtörténte után előterjesztette Barna Benő községi jegyző az 1907. évre készített költségvetést, melynek tételenkénti tárgyalása és felolvasása után a közgyűlés az előterjesztéshez képest egyhangúlag a következőleg állapította meg : I. Bevétel összesen 12.734 K 49 f. II. Kiadás összesen 20.621 K 45 f. Fedezetlen hiány 7.887 K 45 f. A fedezetlen összeget 21.884 K 51 fillér állami egyenes adó után kivetendő 36 % pótadóval határozta el fedezni. A költségvetés egyes tételei a múlt évi költségvetés tételeitől alig térnek el, amennyiben újab kiadási tétel csupán a közös temetőre és a járvány kórház építésére még hiányzó összeg vétetett fel. a községi közmunka költségvetést 1002 kor. szükséglettel állapította meg a közgyűlés, mely összeg a községben összeirt két fogatú igavonó állatok után kirovandó 4—4 K — a kézi napszámok után kirovandó 2—2 K — váltságdíjjal fog fedeztetni. A kórházi 1907. évi költségelőirányzatot tárgyalta ezután a közgyűlés és azt a kórházi bizottság által hozott határozat alapján a következőleg állapította meg : I. Bevétel: 13.431 K 02 f. II. Kiadás : 14.997 K 48 f. Fedezetlenhiány 1566 K 46 f. A „KQVÁRVIDÉK“ TÁRCÁJA. 1£soda~e? Őszi szellő, hideg szellő zokogva sir végig... Barna felleg, fosztott felleg mind egymást [kisérik . . . Szárnya sincsen, mégis elszáll messze, messze [tájra. . . Ajka sincsen, mégis hangzik zokogó sírása... Bús sóhajom utána száll a szálló madárnak, Melynek szárnyi egy felhőből a másikba [vágnak Minden felhő csapásáról a test úgy megvérzik, Csoda-e, ha sóhajtásim, mind egymást [kisérik. Simon József. Négy országon keresztül. Irta: L . . . . Qy ............... Ta nulságos külföldi utat tettem ismét az idén. Beuiaztam a nagy Németországot, amely úgy kultúrájával, mint intézményeivel, törvény- hozásával és iparával is nagy hatást gyakorol mindenkire. Jártam Belgiumban, Hollandiában és Ausztriában is. A németség csodálatosan nagyot haladt a legutóbbi évtizedekben, úgy a nemzeti szellem, mint a nemzeti anyagi javak oly intenziven gyarapodtak, hogy Németország teljes joggal aspirálhat a világhatalom döntő polcára. Bizony boldog lenne a magyar ha gazdasági és erkölcsi fellendülés dolgában versenyezni tudnánk a nagy német néppel. Minden második esztendőben tanulmányutat teszek a küiföldön. Két év előtt Francia és Angolországot utaztam be, nemcsak a szórakozás és ismeretek szerzése szempontjából, hanem azért is, hogy tanulmány tárgyává tegyem, mi újat és jót produkál a külföldi sajtó és annak legfőbb életszerve, a reklám. Az első város, melyben német földön megállapodtam Drezda volt. Nem túlzók, amidőn azt állítom, hogy a continens egyik legszebb, helyesebben legcsinosabb városa ez. Az utóbbi évtizedekben teljesen átépítették, utcái tiszták, szélesek és nyílegyenesek. Drezda szépségét számos, szebbnél szebb park és virágoskert, az épületek virágdiszitése emeli. A nagy dóm tornyáról ha letekintünk a városra, az olyan benyomást kelt. mintegy koloszális virágos kert, amelybe szimetrikus szabályossággal vannak elhelyezve az utcák és terek. Mindamellett nagy ipari és kereskedelmi központ ez a város, gyáripara is hires. Innen Lipcsébe utaztam, ahol bizonyos fokú csalódás várt reám. A hires Lipcse a német irodalomnak ez a gócpontja, korántsem olyan szép és impozáns — legalább külsőleg — mint azt az ember a hire után elképzeli. Régi ódondad város, szűk, kétes tisztaságú utcákkal; egyes középületei, amelyek a múlt század elején épültek, érdekes építészeti emlékei a reneszánsz és gót stilus egybeolvadásának, de aki nem a régi német építő művészet műveit jött tanulAz összes Szatmárnémeti tanintézetekben használandó _ , „ - , m r a legjutányosato'b áron KapliatóK tankönyvek es írószerek reizer János * könyv- és papír kereskedésében Szatmárnémetiben, Deáktér.
