Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-29 / 30. szám
1906. julius 29. KŐVÁRVIDÉK 3 ményesség, kellene. Csak úgy dűlnének hozzánk \ az idegenek. De hagyjuk mi az idegenforgalom emelést pihenni. Térjünk a magunk dolgára. Fájdalmas tapasztalat, hogy saját véreink, szeretett testvérünk, benszülött magyarjaink kiváló előszereteteit mellőzve a honi elsőrendű fürdőhelyeket, a drága százasokat, ezreseket külföldi fürdőkbe cipelik, idegen helyen költik el merő gavallérságból, pöffeszkedésből, feltűnési visz- ketegségből, hogy lássa a külföld mennyi pénzük van a magyaroknak, mily lovagok mily úri emberek. Már pedig jobb volna, ha mindezt nem hinnék el az idegenek és mi a pénzüket csak idehaza költenők el; ha már idegen pénzt nem tudunk ide hozni, hát legalább a mienket tartsuk itthon. Valóban itt volna már az ideje ha e téren a legerősebb akciót inditanók s valahogy megtudnék értetni a magyarokkal, hogy minden fillér, mely az országban marad, előmozdítja nemzetünk vagyonosodását, népünk jólétét. Hisz ha nem hemzsegne Magyarország annyi kiváló, értékes fürdőhelytől, nem szólanánk, de igy duplán fájdalmasan kell, hogy érintsen minden igazán érző hazafit, ha elgondoljuk, hogy minden nagyobb lelkiismeretfurda- lás nélkül viszik ki a százezreket. A kinek módjában áll az üdülés, a nyaralás, a fürdőzés, ne azt tekintse, hogy a külföldi fürdőknek való felkeresése elegáns arisztokrata- szerű, gavalléria hanem nézze elsősorban és mindenek felett, hogy nyaraljon, üdüljön, pihenjen. S ha már azt nézi, egy fikarcnyi önmegtagadás sem kell hogy a honi fürdőket látogassa, mikor ezek tetemesen felülmúlják amazokat. Végre itt az ideje már, hogy a gavallér tempókat félretéve, hazánk, nemzetünk javáért, jóvoltáért, hatalmassá tételéért hozzunk meg oly áldozatot, a mi egyáltalán nem áldozat, hanem kötelesség. Tegyük meg tehát kötelességünket. HÍREK. Julius 25. Adószedés. A nagykárolyi m. kir. Pénzügyigazgatóságnak 35,209/IV - 1906. sz. rendelete alapján az állami adók befizetésére a következőket közölhetjük: A f. évi június 23-ról kelt 28,352. sz. rendelet értelmében a 200 koronát és ennél nagyobb összegű évi adót fizetők 1905. és 1906. évi I. és II. évnegyedbeli adótartozásága is, holott nálunk a régi jó kisasszonyt is kiküszöböltük s a leányokat nagysádozzuk, valóban Kínáig nincs ilyen több. Volt a társaságban egy igen kedves olasz nő az ő kis bambinójával (kis leánykájával) egy gyalogos kapitánynak a neje, ki rendkívül ragaszkodott feleségemhez, mindig vele szeretett együtt lenni, pedig feleségem nem beszélt olaszul, ő pedig nem beszélt németül s csakis annyiban tudták egymást megérteni, amennyit én tudtam tolmácsolni, ez pedig édes kevés volt. Amikor elbúcsúztunk egymástól, kezét megcsókoltam. Ezzel oly zavarba hoztam, elpirult s nem tudott hirtelen szóhoz jutni. Ez sem szokás a szép olasz földön s talán ez is egy jó szokás. Végre egy más eset, talán a legérdekesebb. Pigna d’ Andorz állomáson beszállóit egy igen csinos fess asszony, szőke volt s lehetett 20-22 éves, vele egy ur 30-35 éves, úgy látszik fiatal házasok voltak nászuton. Miután elhelyezkedtek, mindketten az ablakon kinézve a vonat elindulása után egy parkban levő csinos villára a vasút mellett olyan megjegyzést tettek magyarul beszélgetve, amiből azt lehetett következtetni, miszerint ők kettecskén ott igen kellemesen töltötték az időt. Én borzasztó zavarba jöttem s hogy ezt elpalástoljam szemeimet dörzsölgettem. Feleségem, meleg lévén a kupéban, elszunyokált s ez még jobban sukat 1906. július 15-ig kamatmentesen fizethették. A 200 koronánál csekélyebb összegű évi adót fizetők 1905. és 1906. évi első évnegyedben adótartozásukat két résztetben: 1906. év október végéig és 1907. év végéig kamatmentesen fizethetik, az 1905. évet megelőző időből, valamint az 1906. évi második és következő évnegyedből származó adók kamat mellett fizetendők. Ezen tartozás, ha esedékességük idejében nem fizettetnék, be is hajtható. Ha azonban adózó ezen kötelességét vagyoni viszonyaiban beállott s igazolt méltánylást érdemlő körülmények folytán nem teljesíthetné s adója az ötszáz koronát meg nem haladja, úgy ezen tartozás kamatmentes részletfizetését kérelmezni jogosított. Ez annak idején hirdetmények útján közölve volt. A július 24-ről kelt 35209,906 IV. sz. rendelet eképpen intézkedik: Mindazon adózók ellen, kik az 1905. évet megelőző időből adóval hátrelékban vannak, esetleg az 1906. évi II. évnegyedi tartozásukat sem fizették és a miniszteri rendelet értelmében kedvezményre anyagi viszonyok vagy jövedelmező források alapján igényt nem tarthatnak, a végrehajtási eljárás - tekintettel a fizetésre beállott kedvező időpontra — haladéktalanul folyamatba teendő s nem fizetés esetében minden fokozatban keresztül vezetendő. Szigorúan meghagyja a rendelet, hogy az illető adózók ellen összes kincstári tartozásuk erejéig a végrehajtás meg- nditandó. Baleset. F. hó 25-én délután 1 órakor Vojth Bogdánná asszonyság egy nála tartózkodó vendégét kocsin a hosszufalusi állomáshoz kisérte. A hosszufalusi úton az úgynevezett „fácános“ előtt szembe jött velük egy szekér. Mindkét szekér egy oldalra tért ki, ami azt eredményezte, hogy a Vojth Bogdánná asszonyság ügyetlen kocsisa belehajtatott az árokba. A kocsi természetesen belefordult az árokba, maga alá temetve a benne ülőket. A kocsis a hirtelen eséstől fejét vesztve kapkodni kezdett s csak egy arra jövő ember fordította fel a szekeret a másik szekér kocsisával. Vojth Bogdánnét és vendégét eszméletlenül emelték fel. Közben Nagysomkútról két kocsin szintén az állomáshoz hajtottak s az utasok leszállva fokozta zavaromat, gondoltam: Uram Isten, mi lesz, ha hirtelen felébred s magyarul szól hozzám. Szerencsére ők az ablaktól befordulva egyenesen a más oldalon levő folyosóra siettek. Én ezt a kedvező alkalmat használtam fel arra, hogy feleségemet megsimogatva, felköltsem őt. Figyelmeztettem őt a kellemetlen helyzetre, amibe önhibámon kívül s az ő gondatlanságukból estem bele s nehogy őket is még kellemetlenebből érintse a dolog, abban állapodtunk meg, hogy oláhul fogunk beszélgetni. A kínos helyzetből azonban végtelen örömünkre Savómban megszabadultunk, miután ők itt kiszálltak. Szolgáljon ez az eset mindenkinek okulásul az idegenben. Legyünk óvatosak s csak akkor beszéljünk san géné magyarul, ha előbb megbizonyosodtunk, kik az utitársaink, mert ma már mindenütt találkozhatunk magyarokkal. És most vegyünk búcsút a szép Olaszországtól a viszontlátásig, mert aki egyszer látta, újra visszavágyódik oda. Ha majd időm lesz s szívesen veszik, megírom a szép Tirolon keresztül való utazásomat is. (Vége.) Vojth Bogdánnét, kinek bal karja erősen megsérült, kocsijába helyezték s visszainditották, vendégjét pedig magukkal vitték az állomáshoz. Magunk részéről részvéttel vagyunk a kedves néni iránt s csodálkozunk, hogy azzal az ügyetlen kocsissal hosszabb útra próbálkozott menni. Az Iparos olvasókör tagjainak egyike bosz- szankodva beszélte el, hogy az olvasókörben egyetlen újságot nem lehet kapni. A kör helyisége maga is hippothesissé vált. Sajnálattal vesszük ezt tudomásul s nem kevés haraggal tölt el, hogy amiért az iparosok annyit küzdöttek, mikor fáradságuk eredményre vezetett: lett olvasókör, most semmi sincs. Hát a titkár úr, meg a könyvtáros úrnak nem terjed ki a figyelme arra, hogy ha ők eltávoznak, gondoskodjék valaki a könyvtárról? Az iparosok érdeklődése mutatja, hogy a harc nem szalmaláng volt, hanem férfias, komoly gondolkozás elhatározása egy iparos közös otthon megteremtésére. Szégyenletes dolog volna, ha az elöljárók hanyagsága miatt az iparosok elvesztenék kedvüket s megtörténnék a feloszlás. Véletlenség. Soós Sámuel járásbirósági irodakezelő urnák 3-4 év körüli kis fia csütörtökön, azalatt mig édesanyja az udvarra ment, a konyha közepére rövid időre letett fazék forró vízbe beleesett. A bal lábát eléggé megégette a forró viz. Elképzelhető a szülőknek ijedelme, akik gyermekszeretetükről ismeretesek. Még jóformán magukhoz sem tértek az ijedtségtől, már ott voltak a tudákos nénik, akik egyhangúlag kimondták, hogy az égési helyeket marha ürülékkel kell bekenni s azután bekötni. Ehelyen figyelmébe ajánljuk az ilyen orvosságtudó néniknek, hogy úgy saját jól felfogott érdekükben, mint pedig az illető beteg iszonyú fájdalmára tekintettel ebbeli javaslásuk- kal felhagyjanak. Elég gyenge felfogás szükségeltetik ahhoz, hogy vegyi bomlásnak indult anyagot, melynek egyszerű belélegzése is káros sebhelyre helyezzenek. Sok eset igazolja azt, hogy ez az orvosság az illető beteg halálát okozta s mérhetetlen fájdalmat okozott hozzátartozóinak. Az első segély nyújtásában különben sokat várunk a leendő tűzoltóságtól, mely mindenesetre mentési munkálatokra is ki lesz oktatva. így lehet csak majdan útját vágni a sok ostoba gyógykezelésnek, amit a conservativ nénikből kiverni majdnem lehetetlen. „Assidolin“ a neve annak az orvosságnak, mely nagyon sok embert a kellemetlen izza- dástól megmentett. A köszönő levelek ezrei igazolják, hogy ha valakinek keze, hónalja, lába izzad, az Assidolin használata után a betegsége megszűnik. Megóvja a bőrt az izzadás- ból eredő bőrbetegségtől, vagy ha ez már megvan, a legbiztosabb szer, amely ezt ki- gyógyitja - az Assidolin. Cipőgyár Szatmáron. Amint értesülünk, Szatmáron a napokban texcipőgyár alakult „Első Szatmári Texcipőgyár“ cim alatt. A stezseri gyilkossághoz. Mindnyájunk élénk emlékezetében van, az elmúlt heteken a kört- vélyesi határban történt gyilkosság. Emlékszünk dr. Olsavszky Viktor járási tiszti orvos jelentésére, melyben azt állapítja meg, hogy Nagy Ferencz nem védelemből lőtte meg Avrám Tódort, amint azt a gyilkos erősitgette, hanem orozva, Ávrám Tódor előieges rászolgálása nélkül. A szatmári kir. törvényszék elrendelte az exhumálást és boncolást, mely alkalommal a törvényszéki orvosok szórul-szóra azt állapították meg, amit a dr. Olsavszky Viktor orvosi Fiatal bükkfa szén kicsinyben és nagyban kapható: Bocsánczy Tivadar és Fia cégnél NAGYSOMKUTON.
