Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-29 / 30. szám
4. véleménye mond, hogy tudniillik Nagy Ferencz nem önvédelemből használta fegyverét, hanem orozva gyilkolta meg társát. „Peres ügyekben útmutató“ cimü könyv jelent meg Újlaki Géza dr. fővárosi ügyvédtől. A mű célja, hogy a jogkeresőknek vezérfonalul szolgáljon és ekkép felfegyverezze őket a törvény azon parancsával szemben, hogy a „jog nem tudásával magát senki sem mentheti“. Nagyon szükséges nálunk az ilyen munka, hiszen sok művelt ember sincs tisztában a legegyszerűbb jogi dolgokkal. Sokszor van valakinek igazsága, ügyét mégis elveszíti, minthogy igazát nem tudta bizonyítani. A most megjelent mű, mely a kívánalmakat mindenben kielégíti, valóban hiányt pótol. Rendszeresen ösmerteti könnyű és világos nyelven a peres ügyekre vonatkozó tudnivalókat, a magánjogi alapelveket, majd azon peres ügyeket, amelyekben az ügyvédi képviselet nem kötelező, az iparhatósági-, a bagatell-, járásbirósági-, cselédgazdasági munkás ügyeket, a kihágásokat, a végrehajtási eljárást, a törvénykezési-, ügyvédi-, végrehajtói költségeket és dijakat, az ingyenes jogvédelmet stb. A 144 oldalú könyv ára csak 60 fillér. Kiadja a Világosság könyvnyomda r. t. (VII., Nyári-u. 1. sz.) Budapesten. Megrendelhető a szerző Újlaki Géza dr. budapesti ügyvéd utján is (V., Dorottya-u. 11. sz.) az ár és a postadijak beküldése ellenében. CSARNOK. Jobb ma egy veréb... Olga kisasszonynak „nagy műveltségénél egyébb hozománya nem volt, midőn eladó leány sorba serdült. Mint ilyen természetesen neki megfelelő, kiválóbb inteligenciáju férfihez óhajtott feleségül menni. Ez a kiválasztott ifjú egy másod éves bölcsészettan halgató volt, aki nem, hogy imádta, bálványozta Olga kisasszonyt, hanem a titkon váltott csókok özönében, Isten szabad ege alatt szentül megesküdött, hogy mihelyt professzor lesz, nyomban elveszi. Ha a bölcsész nem is esküdött volna a mindenszentekre, Olga kisasszony még akkor is hitt volna, akkor is várt és remélt volna, annál is inkább mert egy komoly kérője akadt, egy kevésbbé inteligens iparos mester ki 20 segéddel dolgozott. Ez ugyan megcsókolni soh’ se merte volna Olga kisasszonyt, legfeljebb feleségül vette volna. Az iparos kosarat kapott, Olga kisasszony meg csókot kapott a bölcsésztől, amiért félre téve a rút anyagiakat, nem nyújtotta kezét a jómódú iparosnak. A megsértett mester nem akasztotta fel magát, hanem elvett egy kevésbbé nagyműveltségű, de pénzel biró leányt. Olga kisasz- szony volt az első aki gratulált a mesternek. Azután elmúlt nagy három esztendő. A bölcsészből tanár lett, a tanárból meg vőlegény. A boldog vőlegény rövidesen oltárhoz vezette szive választottját, igazgatójának kedves, sze- retetre méltó leányát. Es Olga kisasszony? Ő volt az, aki most az egyszer nem sietett gratulálni . . . Nyaralási mánia. Irta: H. J. Még csak be sem köszöntött a nyár őnagy- sága már élénken koníerenciázott férjével az idei nyaralást illetőleg. Sorjába vette az első, másod és harmadrangú fürdőhelyeket, nyaralótelepeket és a végeredménye a több órai értekezésnek mindig egy volt, nem jutott megállapodásra. Ide azért nem megy mert a szom- szédné ott nyaral, amott összeveszett egy barátnőjével; emitt egy kiállhatatlan fiatalember csapja a szelet (egy másik asszonynak), másutt sok a szúnyog; egyebütt tömérdek a közönséges ember. A szegény férjnek minden nagyon mindegy lett volna, hogy kedves nője Piripócson vagy Barlangfüreden nyaral. Csakhogy őnagy- sága nem a nyaralást nézte, hanem az okokat kereste, hogy hol miért ne nyaraljon. A sok és mind gyakoribb értekezések közben belecseppentek a legforróbb nyárba és őnagyságát akkor már a düh, a kétségbeesés sápította és sová- nyította. Nem is kell hangoztatni, hogy mindez az ebédek és vacsorák rovására ment és a férj valóságos mártír lett, aki a világ legrosszabb ebédéit és vacsoráit kénytelen elfogyasztani, így elmúlt a legforróbb június, a mégíorróbb július hónap, nyaralási konferenciák mellett. Egyszerre csak minden átmenet nélkül, az időjárás gyökeresen megváltozott. A legforróbb nyárból a ieghüvösebb, leghidegebb napok lettek. Jégesős, lucskos, nedves, szeles augusztusi napok következtek. Á házbeliek, a szemszédok, az ismerősök, valamennyien a rósz időjárás miatt haza jöttek, mert ilyen idő mellett még jobb a nagyvárosban, mint egyebbütt. Őnagy- sága ekkor már dúlt fúlt éktelen haragjában, őrjöngési rohamai voltak, mig egyszerre csak felugrik az asztal mellől és haragosan kiáltja: Ma este elutazom Balatonpatakra. Nyaralni megyek, mert különben itt lesz a éti! És úgy tett amint mondá. KŐ VÁR VIDÉK ___________ A niammuth, mint Páris lakója. A párisi városi vasút építésére végzett ásatások érdekes régiségeket hoztak napfényre. Ásatás közben ugyanis a munkások egy olyan földrétegre bukkantak, amelyről megállapították, hogy a jégkorszakból való s amelyben a kavicsok közt egy ép mammuth- és rinoceorosz- fogat találtak. A tudósok megállapították, hogy bár a fog nem a valódi mummuth foga, de mindenesetre egy olyan állaté, mely a mammuthok családjához tartozott. Párisban már máskor is találtak érdekes régiségeket. így körülbelül 40 évvel ezelőtt a kőkorszakbeli ember szerszámait s néhány mammuth-csontot, továbbá ló, szarvas, iramszarvas, víziló stb. csontokat ástak ki Páris területén, amiből azt következtetik, hogy azon a helyen, ahol Páris fekszik, már számtalan évezreddel ezelőtt is laktak emberek. * Egy ja páni nőegyesület. A Japáni hazafias nőegyesületnek Joko Okomura asszony a megalapítója. Ez az egyesület különböző jótékonysági intézményeket létesített és hála kitűnő vezetőnőjének, rendkívül nagy eredményeket ért el. A kínai háború kitörése előtt a koreai nőkérdéssel foglalkozott Joko Okomura s buzgón fáradozott az asszonyok helyzetének javításán. Az ő befolyásának köszönhető, hogy a koreai kormány leányiskolákat létesített Koreában. Joko Okomura maga is nagy összeget gyűjtött Japánban erre a célra. A boxer-láza- dás idején Kínában tartózkodott és gondoskodott arról, hogy a Kínában elesett japáni harcosok illően eltemettessenek. A sebesültektől és haldoklóktól átvette utolsó üzeneteiket és megbízásaikat. Amikor visszatért hazájába, beutazta az egész országot s az eszközök, melyeket az egylet rendelkezésére bocsátott, lehetővé tette neki, hogy az elesettek hátramaradottjait vigasztalással, tanácscsal és pénzzel lássa el. A béke napjaiban erélyes propagandával sikerült 30.000 tagot toboroznia az egyesületbe, háború kitörésekor pedig már 40.000 volt a tagok száma. Az egyesületnek Ivakura hercegnő az elnöke, sokan a császári ház tagjai közül pedig pénzadományaikkal támogatják az egyesületet. Az orosz nagyhercegek jövedelme. Mint a legtöbb uralkodónak, úgy az orosz cárnak is gondoskodnia kell az uralkodóház tagjainak ellátásáról. A minden oroszok cárja tudvalevőleg a világ leggazdagabb embereinek egyike, akinek évi jövedelmét 40 millióra becsülik, de ez a jövedelem mégis alig bírja födözni azokat a kiadásokat, melyeket rokonainak fényes életmódja évenkint fölemészt. Az uralkodóház tagjai öt- venen vannak, akiknek főjövedelmi forrásait az úgynevezett apanázsok képezik, melyeknek eredete I. Pál cárnak egy rendelkezésére vezetendő vissza. I. Pál ugyanis Oroszországnak legtermékenyebb vidékein óriási birtokokat foglalt le azzal a határozattal, hogy azoknak jövedelmét az uralkodóház tagjainak javadalmazására fordítsák. Ezeknek a birtokoknak értéke — amelyekhez Dél-Oroszország legkitűnőbb és legtermékenyebb szőlőhegyei is tartoznak — 100 év alatt óriásit emelkedett. A birtokok kezelését a házi minisztérium végzi, amely a „cári ház és az apanageok minisztériuma“ nevet viseli s amelynek élén Frederiks báró generális, Nagy Katalin cárnő német udvari bankárjának a rokona áll. A nagyher- czegek azonban busás jövedelmeket húznak még azok után a magas hivatalok után, melyeket valamennyien viselnek s a melyeket ők maguk közt felosztanak. * Kipling Rudyard és leánya. Kipling Rudyard, a hírneves angol költő Íróasztala mellet ült s kö teményeinek lenyomatát olvasgatta, mialatt kis leánya mellette játszott a földön. Kipling közben egy megzenésített és nagyon népszerű költeményének, az On the road la Mandalay-nek melódiáját dúdolta. A kis leány egyszerre abbahagyta a játékot, figyelt s végre igy szólt atyjához: — Atyám, te csináltad ezt a nótát? — Igen, gyermekem — felelt az apa ; gyengéden megsimogatva kis leánya arcát. — No, ha te csináltad, — szólt az okos gyermek szigorú, kritikai hangon, - akkor legalább ne énekeld ilyen hamisan. * Az égi testekről. Érdekes előadást tartott nemrégiben Lodge Olivér hírneves fizikus az égi testekről, különösen pedig a Marsról, a Saturnusról és a napról. Eddig sokan azt hitték, sőt biztosra vették, hogy a Marson emberek laknak, akik ha nem is annyira intelligensek és felvilágosultak, mint a földön lakó emberek, de mindenesetre eszes lények. Akik azt vitatják, hogy a Marson emberek élnek, azzal iparkodnak fölfogásukat igazolni, hogy a hold felületén hosszú, szabályos vonalak észlelhetők, melyeket csatornáknak, folyamoknak, vagy az emberi kéz egyébb más munkájának mondanak. Tényleg azonban úgy áll a dolog, hogy azok a vonalak a hold csodálatosan szabályszerű mozgásából származnak és Lodge szerint már az is megdönti a róluk szóló felfogást, hogy ilyen hatalmas dimenzióju műveket emberi kéz képtelen volna előállítani. Ami a Saturnus holdjait illeti, azokra nézve Lodge megjegyzi, hogy azok számát majdnem lehetetlenség megállapítani már azért sem mert Amerikában folytonosan fedeznek föl uj, holdakat. A Saturnus gyűrűit számtalan meteor alkotja. Előadása további folyamán a napról értekezett Lodge, amelynek nagyságát szerinte elképzelni is alig lehet. A napból folytonosan óriási forró tömegek válnak ki, melyek ezer és ezer kilométernyire re_____________________________1906. julips 29.
