Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-08 / 27. szám
III. évfolyam, Nagysomkut, 1906. juiius 8. 27-ik szám. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUT! JÁRÁSI JEGYZŐ! EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. SlofisEetési ár: Egész évre ................................8 K Fé l évre........................................4 „ Ne gyed évre Egy szám ára . . 2 K 20 fillér Főszerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor. Felelős szerkesztő: Barna Benő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagysomkut, Teleki-tér 388. sz. MEGJELEN niNDEN VASÁRNAP. A tanonc iskoláról. b. b. A debreceni kerületi kereskedelmi- és iparkamara az iparos tanonciskolák újjászervezése ügyében igen érdekes átíratott intézett a napokban a községhez, mely átirat érdekesebb részét — elég nagy számban levő iparosainkra való tekintettel — alább közöljük: Azon tapasztalatból, hogy a gyakorlati életben úgy az egyesek boldogulása, mint a kereskedelmi és ipari pályák színvonalának emelése egyenes arányban áll a képzettséggel — állam és társadalom figyelme fokozottabb mértékben fordul a tanoncoktatás felé. Az oktatás hatályosabbá, tökéletesebbé tételében kell szükségszerűen látnunk azon eszközt, mely egy erőteljes és a világversenyben helytálló ipari kifejlődésünk előfeltételeihez vezet. Ezen irányitó szempont világításában először is szükséges a tanoncoktatás mai formájának és keresztülvitelének alapjául szolgáló elveket bírálatunk, vizsgálatunk tárgyává tenni s ahol netán egyes elvek túlhaladott, célszerűtlen voltáról kétségkívül meggyőződtünk, ezeknek elejtéséről és uj, célravezető elvek felállítását szorgalmaznunk és előmozdítanunk kell. így sok helyen az a kiinduló pont jegecesedett elvvé a tanonc-oktatásra nézve, hogy az valami mellékes az iparosra nézve általában terhet képező, tőle áldozatot követelő kötelezettség, miért is a tanoncok oktatása a foglalkoztató iparosok mühelyi munka idejével összeütközésbe a lehető legkisebb mérvben jöhet csak. Ugyanilyen kiinduló pontul jelentkezik az a nézet, hogy a tanoncz oktatatás éppen csak a hiányzó elemi ismeretek pótlására van hivatva, minélfogva a szakszerű nevelés — melyet e nézetet vallók szerint csakis a mühelyi gyakorlat biztosit — a tanonc oktatás feladatai közül kiesik. A kamara azon meggyőződésben van, hogy ezek a felfogások nem helyesek. Behatóan foglalkozott épp mostanában a debreceni tanonc iskola újjá szervezésével, a kamara ipari érdekeltsége azon meggyőződést vallja, hogy a tanonc iskolában kell látnia az élet küzdterére készülő iparostársadalmak műveltségének és szakképzésének alapvető, mondhatni egyetlen eszközét. Ennek felismeréséből az következik, hogy a tanoncoktatás nem mint másodrendű fontosságú tényező tekintessék, mely mellett a tanoncz tartó iparos azon kisszerű üzleti érdeke, mely a tanoncnak az oktatás idejére a műhelytől való elvonása által érintetik, — eltörpül és figyelembe nem jöhet. Következik továbbá, hogy a tanonc- oktatásban a szakszerű tanítás s a gyakorlati lehetőség határán belül elvvé tétessék s a szakirányú tanítás minden vonalon erőteljesen fejlesztessék. Minthogy ezen nagy célok elérésének erős akadálya az esti órákban való oktatás, amennyiben az egésznapi műhely munkában elfáradt tanulónak sem elég kedve, sem elég szellemi frissesége, képessége nincsen ismeretek befogadására, szükségképen meg kell barátkozni a nappali tanítás lehetőségévéi s gondolkozni kell keresztülvitelének módjáról. Ezt például a debreceni tanonciskolánál oly módon törekszenek elérni, hogy az iskola igazgatói és négy szaktanári állását véglegesíteni szándékoznak s az elemi ismereti tárgyakból naponta d. u. 5 — 7, a rajzból vasárnaponként d. e. és egy hétÄ „KŐVÁRYIDÉK“ TÁRCÁJA. Riviérái útirajzok. — Irta: Mán Lajos. — (Folytatás.) Következik Bussano az 1887-iki földrengés által teljesen elpusztult, csak a templom maradt meg a fedélig. Kis távolságra egy sziklán épült az uj templom s körülötte az uj község, mely most már Bussano Nuova nevet visel (uj Bussano). A templomon a következő felírás olvasható: „Christus vincit, Christus reguat, Christus imperat“. Monte Riguiouo Ospedaletti s Bordig- heramind kedves kiránduló helyeik San Remonak s a közel jövőben találkozó helyei a Riviérára sereglett előkelő idegeneknek, már most is rendkívüli elegantiaval berendezett hotelek vannak itt felépítve, gyönyörű tengerparti pálmasoros sétányokkal. Különösen Borghiderában már egy-egy egész uj városrész épült az idegenek ellátására, Ospedalettiban pedig már gyönyörű játékterem is van készen. Bordighera- tól villanyos vasúti közlekedés is van Nizsáig Bor- digharaegyébként és különösen arról nevezetes, hogyellátja a zsidóságot a sátoros ünnepek alkalmára pálmaágakkal úgy a római templomokat is egyházi nagyobb ünnepek alkalmára délinövényekkel. Annyi itt a pálma, hogy a kerítéseket is ebből készítik. Azért óriási területet elfoglaló pálmaerdőségeit e célnak megfelelően füzes szerüleg nevelik. A pálmán kivül kiviteli cikkei még narancsvirág, citrom és olaj. Gyönyörű viola és rózsa tenyésztése, melyet óriási területeken mint nálunk a szőlőt kőfalak közé felhordott földeken tenyésztenek. Érdemes a megtekintésre. Igen szép itt a villa Morino s a Vinter kert a tengerparton. Bordigheráról igen kedves kirándulás esik Camporotto, Dolcasqua és Perinaldoba; itt született a híres astromonus Cassini. Bordigheraban esett meg velünk egy kirándulásunk alkalmával San Remoba, hogy uzsonnára véletlenül egy német cukrászdába tévedtünk be, miután az olasz nyelvvel még hadilábon állottam, lassú tempóban azt mondom a felszolgáló kisasszonynak (megjegyzendő, hogy szép volt) prego Signorina uka tadza de cafe nero, una olang, magyarul: kisasszony, kérek egy csésze fekete s egy csésze fehér kávét. A kisasszony elmosolygta magát s ezt felelte: ciu Schalu schwartzen Kaffé, ein Schalu weis- sen. Rendkívül jól esett, hogy végre megtudom magam értetni, mindjárt is mondtam neki néhány bókot, pardon! a feleségem jelenlétében. A kedves és szép Bordigherát elhagyva Ventinnigliába érünk. Határváros Olasz- és Franciaország között, tehát itt vámvizsgálat is van. Érdekes itt, hogy az indóház egyik felén az óra 55 perccel előbbre mutat. Temploma arról nevezetes, hogy egy régi pogány templom romjaira épült. A Rója folyón keresztül felépített hídról, mely a két állam között a határt képezi, gyönyörű kilátás nyílik a nevezett folyón végig. Innen Mentonéba érünk, az első francia rivierai városba 9500 lakosa van, villanyvilágítással, az utazó közönség részére kényelmes hotelek állnak rendelkezésre. A nagyszerű villasorok között tovább haladva Mortolába jövünk, klimatikus hely, gyönyörű kertjeivel s minden nap délutáni térzenével. A gyönyörű promenade du midi pedig Cap Martinba vezet. A szives olvasó előtt bizonyára ismeretes, hogy boldogult emlékű Erzsébet királynénknak kedves tartózkodási helye volt. A villa, ahol ő lakott, egy gyönyörű park közepén áll. Mentonéból kedves, kirándulás tehető még Szt. Ágnes nevű falucskába. Mindenütt citrom erdőn keresztül halad az ut odáig. Majd Roquetrunét elhagyva Monte Carlóba érkezünk, a világ legszebb pontjára. Magam is úgy találtam, hogy az eddig látottak között Monte Carlo a legszebb, úgy fekvését, valamint építészeti stylusát s a terek parkírozását tekintve. Ez a város is mint a Riviérán általában mind-
