Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-24 / 25. szám
KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKI'TI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. lülőfízetéei ár: Egész évre ................................8 K Negyed évre . . . . 2 K Fé l évre........................................4 „ Egy szám ára . . 20 fillér Fő szerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagysomkut, Teleki-tér 388. sí. Felelős szerkesztő: Barna Benő. ; megjelen hinden vasárnap. Űrnapja Nagysomkuton. F. hó 17-én, vasárnap ünnepelték meg nálunk az Ur ünnepét. Délelőtt 9 órakor nagy misét mondott Veszprémy Sándor plébános ur, melynek befejeztével megindult a körmenet az állami iskolánál, gróf Teleki Sándor ur Öméltósága kertjében, Bocsánczy Márton ur üzlete előtt és a templom mellett felállított díszes sátrak felé. A természet maga is ünnepelt e délelőtt. Verőfényes nap, tiszta, derült ég pompázott e gyönyörű ünnepre. Madárcsicsergés, harangzúgás s az ájtatos hívek nagy sokasága fogadta d templomból kilépő édes Jézust. Nagysomkut társadalmának tekintélyes része vett részt az ünnepségben. Egyik sátortól a másikhoz menet mindnyájan énekelték az Oltáriszentséget dicsőítő legszebb énekeket. Elragadóan kedves volt az a 18 bájos kis leányka, kik felváltva rózsalevéllel hintették be a drága Jézus utiát. A kedves kis leánykák voltak: Teleky Blanka, Gámenczy Valéria, Szerafin Jolánka, Szerifin Valéria, Szirmai Erzsiké, Vajai Mariska, Németi Emma, Véber Ilonka, Máté Valéria, Kővári Anna, Adler Vilma, Sipos Erzsiké, Koncz Emma, Kassay Hona, Hajdú Erzsiké, Pap Ilonka, Adler Mariska, Findra Mariska. Mindnyájukra büszkék lehetnek a kedves szülők, mert gyönyörködtető feladatukat rátermett kedvességgel oldották meg, ami élő bizonyítéka annak, hogy Nagysomkuton vallásos, jónevelésre hivatott szülők vannak. Polgárságunk pedig megmutatta, hogy tud, akar és leikéből akar Istennek is élni. Többen gyönyörű koszorúkkal díszítették fel a sátrakat. Az ünnepségen pedig majdnem teljes számban vettek részt úgy a teplomban mint a körmeneten. Lelkesen énekelve dicsőítették a legméltóságosabb Oltáriszentséget. Örömmel dicsérjük meg e nemes ténykedésüket s erőt, kitartást kívánunk vallásos érzületük ápolására. A vallásosság szivet, lelket nemesit, közelebb hozza az Egek Urához s e közelség szivünknek gyönyört, lelkűnknek örök boldogságot biztosit. A vallásos, istenfélő ember csak jó lehet. Vallásosság ad erőt az élet küzdelmeinek legyőzésére, az emberszeretet gyakorlására. Kizárja a szívből a rosszakaratot, a felebarátunk iránti áskálódást, bizalmatlanságot. Vallásos szülők nevelhetnek jámbor, engedelmes gyermekeket, kikben mindnyájunknak öröme telik. Az ilyen szülők gyermekei legkevésbé hajlandók a rosszra s ezek lesznek az Urnák kedves gyermekei s hazánknak érdemes, tiszteletreméltó polgárai. Szomorúan tapasztaltuk, hogy pártoskodás a múló szenvedély távol tartotta azokat, kiknek ez ünnep oly magasztos, mint nekünk. Nem rójuk meg őket, mert tetteiért mindenki a jó Isten előtt felelős. Csupán annyit jegyzünk meg, hogy lelkünk ünnepe akkor igazi, akkor kedves Isten előtt, ha az ment minden világi gondolattól, személyes világi meggyőződéstől. Legyen szabad még azt is megjegyeznünk, hogy azon az ünnepen, melyen szülő a gyermekét, testvér a testvért, felebarát felebarátját a jóságos Istennek kegyelmébe ajánlja, szives készA „KŐYÁRVIDÉK“ TÁRCÁJA. Riviérái útirajzok. — Irta: Mán Lajos. (Folytatás.) Genua a liguriai tengernek u. n. Genuai öblében oly szépen fekszik amphitheatrumsze- rűleg előtte a végtelen tengerrel, háta megett a hatalmas appenini havasokkal, melyek azután itt végződnek is, hogy szívesen hasonlítják Nápolyhoz. 235.000 lakosa nagyobbrészben kereskedelemmel foglalkozik. Genua Olaszországnak legdrágább városa, talán, mert leggazdagabb is. Egyedül vámbevétele kiteszi az ország összes vámbevételének a felét 100.000.000 frankot. Ebből elképzelhető nagyszerű kikötőjének élénk és nagy forgalma is. Megfordulnak itt a világ minden államának hajói. Lakosai fürgék és szorgalmasak s szigorúan katholikusok, van itt egyetem, hajóépitészeti iskola, kereskedelmi felsőbb iskola, akadémia, több muzeum stb. A nagy idegen forgalmat az is jellemzi, hogy minden hotelban beszélnek németül, pedig ez Olaszországban nagy szó, mert ők is úgy szeretik az oszrák sógort, mint mi s ezért még ha tudnak is, akkor sem beszélnek szívesen, amiről magam győződtem meg San Re- moban hosszabb tartózkodásunk alatt, de hát az anyagiak náluk is legyőzik az ellenszenvet s ha érdekük meg kivánja, akkor ők is csak rászánják magukat s beszélnek németül. Genuá- nak büszke lakossága rendkívül arrogáns és erőszakos, azért itt az idegennek az erélyes fellépés bármily igaza is van, nem ajánlatos, mert igen hamar kellemetlensége lehet. Hogy a város rendkívül vagyonos, abból is meglátszik, hogy itt tolakodó koldusokat nem lehet látni, mint másutt mindenütt, mert a város gondoskodik szegényeiről annyira, hogy meg is van tiltva kéregetőnek valamit adni. Annál divatosabb azonban a tringeld, amit különben az egész országban mindenütt szívesen cultiválnak. A közlekedés úgy a városban villanyosok, omnibuszok és kitűnő fiakkerek által, valamint a Riviérára sürü egymásutánban közlekedő vonatok s hetenkint háromszor kényelmes hajójáratok által történik s megfelelő kényelmet biztosit az idegennek. Nagyon ajánlatos, különösen a felségesen szép vidékre tekintettel, ha a kellemetlen és nagyon sok alagút miatt a Riviérára (partvidékre) a hajón való utazást választja az utas. A Riviera egyébként itt kétfelé oszlik; egyik fele az úgynevezett Riviera di pounte, ez a francia Riviérával határos, másik fele a Riviera di levante, ez az olasz Riviera. Megemlítésre méltó, hogy ennek mentén 99 alagút van. Különös figyelem fordítandó itt s általában az egész országban a forgalomba levő pénzekre. Ha nem figyelünk eléggé, az olaszok mindjárt túl adnak egy rossz pénzen, mert ilyen sok van forgalomban, amelyeken azután az idegen nem tud többé túladni. Nekem azonban mégis sikerült Veronában 2 rossz pénztől szabadulnom. Különösen összeszaggatott bankót ne fogadjunk el s 1863 előtti ezüst pénzt vissza kell utasítani. A nők vigyázzanak s esténkint mellék utcákba ne tévedjenek, mert könnyen kellemetlenségnek teszik ki magukat. Nappal is tanulmányozhatják az olasz népéletet ezekben a részekben. Nagyon ajánlatos, hogy az utazó vasárnap okvetlen templomba látogasson, mert ott vallásos érzés kielégítése mellett igazán művészi élvezet vár reá énekben s orgonajátékban. Genua ősrégi város, keletkezését illetőleg a 2-ik punhadjárat óta hiteles adatok állanak rendelkezésre. Már 250-ben Kr. e., amikor Róma hűbérese volt, Magó, Hannibál fivére felgyújtotta. Róma azután újra felépítette, majd Róma bukása után a görögök fenhatósága alá került. Később Franciaországba lett kebelezve, majd 1339-ben független köztársasággá alakult, de a dogek sem tudtak a városnak nyugalmat biztosítani s azért lakói a köztársasági formát szívesen felcserélték s magukat a milánói hercegség, illetve újra Franciaország uralkodásának vetették alá. 1528-ban újra köztársaság lett, de csak 2 évre, mert a megválasztott dogé hűtlenül Franciaország kezére játszotta a várost, amiért azután az egész család halállal lakolt. 1684-ben azonban újra függetlenek lettek
