Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-10 / 23. szám
1906. junius 10. KOVARVIDEK 3 vágyaink teljesülnek s a siralom völgye olykor paradicsommá változik. Szépen jellemzi Arany János az álomnak egy másik oldalát is, midőn mondja : „ . . . Jött az édes álom, A ki legjobb orvos a világon; A ki legjobb orvos, a ki legjobb dajka Vagy tán puha bölcső, vagy himbáló sajka?“ És épen ez a gazdag birodalom, a melyben úgyszólván mindennap megfordulunk, az, melyről a legtöbb téves nézet, mende-monda van elterjedve. Az álomról eddig az a téves felfogás uralkodott, hogy az álom a képzelődés játéka. — A tudomány már is kimutatta, hogy nem az, s hogy valamint minden dolog a világon, úgy az álom is szigorú törvényeknek van alávetve, s hogy minden álom bizonyos feltételektől függ. Szinte hallom az ellenvetést, hogy álomban rendet, törvényszerűséget keresni hiú dolog, hasztalan fáradság! Ellenvethetik, hogy nincs az a lehetetlenség, az az absurdum, a mely az álomban nem volna lehetséges. Hiszen mindenki tudja, hogy az álmokban a természet vaskövet- kezetességü törvényei is fel vannak forgatva. Avagy nem fordul az elő, hogy az álomban a folyó a hegynek fölfelé veszi az utat, a halottak beszélnek, a ló a gazdáját szólítja meg, az ember szárnyak nélkül repül, az utas vasúti coupéba ül be s midőn kinéz a coupé ablakán, látja, hogy hajón halad s nagy meglepetésére mégis kocsiból száll ki? Bizony ilyen és még különösebb tarkaságok gyakran esnek meg. És mégis azt kell mondanunk, hogy ennek a tarkaságnak igy kell és nem máskép megesnie. Minthogy az álomképek keletkezésének tudományos fejtegetésébe s egyes szükséges lélektani törvények magyarázatába itt nem bocsátkozhatom, engedjék meg, hogy csak két dolgot említsek fel, melyek nélkül az álmoknak sem népszerű magyarázása, sem megértése nem lehetséges. Ilyen először: hogy semmi olyat nem álmodhatunk, a minek legalább elemeit, apró részecskéit ne láttuk, hallottuk, éreztük, szóval valami alakban ne tapasztaltuk volna. Az ember millió dolgot lát, hall úgy természetben, mint mindenféle rajzok alakjában; elképzel mindenfélét s habár ezeknek legnagyobb részét látszólag elfelejti, ezek mint képzetek mégis megmaradnak a lélekben és az álomban mint egyes elemek, gyakran egészen más combinatiókban ismét megjelennek. Absolut új tehát semmi sincs az álomban, legfeljebb a képeknek combinatiója. Épen úgy, mint az a, b, c-nek 24 betűjével mindent képesek vagyunk kifejezni, úgy kombinálhatok összes emlékeink végtelen változatosságé képekké. Mondhatná ugyan valaki, hogy sárkányt, ördögöt vagy valami más szörnyű állatot sohasem látott s mégis álmodott róla. De ez csak csalódás; az ember mindenféle festményekben, rajzokban mindenféle szörnyűségeket láthat, sőt el is felejtheti, hogy pl. épen a templomban egy szörnyű sárkányt, ördögöt, sőt poklot látott lefestve, de ezek álmában mind megjelenhetnek. Sőt a mit az ember csak olvasott, hallott, ha élénken elképzelte magának, az újból megálmodhatja. A mi uj az álomképekben, az csak az egyes elemeknek, részeknek más combinatiója. A második, a mit még tudnunk kell, arra fog válaszolni: mi combinálja ezen rejtélyes és különös képeket? Maga a testszervezet, illetve az alvás alatt fellépő testi érzések. Szabadjon ezt a két törvényt egy praktikus példával felvilágosítanom. Mondjuk, valaki lát egy temetést és szive elszorul. Az egész temetés képe megmarad az emlékezetben, de a szivelszorulás és a temetés képe között bizonyos kapcsolat marad meg. Ha most az illető, ki a temetést látta, habár évek múlva is, jó hangulatban fekszik le ágyába és el is alszik, de igen kényelmetlenül fekszik, úgy pl. hogy a kellemetlen fekvés miatt a vérkeringés szivszorulást idéz elő és ez a sziv- szorulás legalább némileg olyan, milyet akkor érzett, midőn a temetést évekkel ezelőtt látta, akkor a szivszorulás e temetés képét fogja az álmodó leikébe hozni; ő tehát akarva, nem akarva temetéssel fog álmodni. Legáltalánosabban szólva azt mondhatjuk, hogy az alvás közben fellépő kellemes testi érzések kellemes álomképeket, a kellemetlen érzések kellemetlen képeket, a közönyös érzések közönyös álomképeket fognak felkelteni. Minthogy pedig lázas állapotban igen rohamosan változnak a kellemes és kellemetlen testi érzések, változni fognak az álomképek is. Ezek után áttérhetünk az egyes álmok magyarázatára. Legelőször is a kellemetlen álmokról fogunk szólani. Minden kellemetlen álom arról tanúskodik, hogy az álmodónak az alvás alatt valami testi baja van. Ezen baj alatt nem igazi testi betegséget értünk, hanem egy kis, talán csak egy pár percig tartó zavart, valami rendellenességet, melynek igen sokféle oka lehet. Alvás alatt ugyanis megfájdulhat kezünk, lábunk, szemünk, gyomrunk, szóval minden testrészünk s ez az apró fájdalom vagy kellemetlen érzet, egy megfelelő kellemetlen álomkép alakjában jelentkezik. Ha egy álomtörténetnek legkisebb részeit, elemeit álomelemeknek nevezzük, akkor az alvás közben testünkben keletkező különféle érzetek és az álomelemek közt, hogy hasonlattal éljünk, oly viszony van, mint a játszó kezének ujjai és a zongora billentyűi között, azaz azon hangok fognak megszólalni, melyeknek billentyűit a kéz megnyomja. A testi érzések azok a játszó ujjak, melyek az álomképeket keltik. Amint a kéz ujjai egy összefüggő harmonikus nótát képesek a zongorából elővarázsolni, vagy fülsértő össz- hangtalanságot: úgy keltenek a testi érzések is majd érthető, majd összefüggés nélküli történetet, illetve álomképeket. Lássunk tehát egy pár ilyen álomképet. A rossz és kényelmetlen fekvés alvás közben számtalan kellemetlen álomnak lehet előidézője. Ha a kényelmetlen fekvés által csak az izmokra gyakoroltatik nyomás, akkor az álomban rendszerint nehéz testi munkát végzünk, vagy valami ellenséggel küzdünk. Ilyen álmok pl. a következők: nagy hegynek kell másznunk, és nem bírnak a lábaink, vagy nagy terheket cipelünk, vagy valmi kőrakás dűl reánk; ha a kéz vagy láb az alvás alatt valósággal megdermed, akkor rendesen azt álmodjuk, hogy a kezünk meg is halt, elszakadt a testünktől. Ilyenkor sajnálattal constatáljuk, hogy koldusok maradtunk, mert kezek vagy lábak nélkül hell majd az életet tovább tengetnünk. A gyomortulterhes talán a legváltozatosabb kellemetlen állomképeket szüli. Túlterhelt gyomor első sorban is a vérkeringésben idéz elő rendellenességeket, a mennyiben a vért majd a szívbe, majd az agyba nagyobb mennyiségben hajta, majd a tüdő működését akadályozza. Ha a vér az agyba tolul, az álmodó képe is pirosabbá válik; ilyenkor rendszerint olyan állomképek merülnek fel, melyek minket haragra lobbantanak. Találkozunk avval, a kit ki nem állhatunk, összeveszünk állombeli társainkkal, olyan híreket hallunk, amelyek haragra lobbantanak, szóval minden áron haragudnunk kell. Ha a vér a szívbe tolul, legelőször is valóságos szívdobogás áll be. Először is tehát a valóságos szívdobogás jő létre s csak aztán alakul az állomkép és nem, mint rendesen hiszik megfordítva. Minthogy, mint Madách mondja, nem azért van hajnal, mert kukorékol a kakas, hanem azért kukorékol a kakas, mert hajnal van: épen úgy mondhatjuk, hogy nem azért dobog a szív és izzadunk meg, mert rosszak állomképeink, hanem azért rosszak állomképeink, mert tényleg is dobog a szivünk. Hogy a szív ilyenkor valóban hevesen dobog, azt a fölébredés pillanatában bárki tapasztalhatja. Az ezen osztályba tartozó álmok főjellege a remegés, szorongás, a félelem. Az álmodó pl. azt álmodja, hogy valahol fel kell lépnie; már szólni akar s akkor veszi észre, hogy nem tudja szerepét; vagy el kell utaznia, már elcsengették a harmadikat, rohanva indul a coupéba, de a vonat elmegy az orra elől; vagy a halottas teremben találja magát, fél, szeretne kimenni és kétségbeesve veszi észre, hogy szobájának nincs ajtaja; vagy a férfi visszaálmodja deákkorát, el nem készülve megy az előadásra vagy a vizsgára, a tanár felszólítja, ő kétségbeesve lép az asztal elé és a világért se’ tudna egy szót sem mondani; vagy kígyót lát az álmodó, mely elől futnia kell; vagy egy bika üldözi s már-már eléri, mig szerencséjére íölébred; vagy azt álmodja az álmodó, hogy összes hitelezői mind egyszerre perelik. (Folyt, köv.) A tápszerek hygieniája. (Harmadik közlemény.) Tudományosan megállapított tény, hogy a különböző tápanyagok (hőfejlesztő) caloria értéküknek megfelelőleg egy bizonyos határig helyettesíthetik egymást. Vagyis, hogy pl. egy bizonyos mennyiségű kenyér egy bizonyos mennyiségű hússal felér. De ez csak bizonyos határig áll, mert szükséges a testbe mindig annyi husnemüt bevinni, ami sem zsírral, sem kenyér vagy más tésztane- müvel nem helyettesíthető. A húsnak nem szükséges mennyisége egyrészt a táplált- sági foktól, illetőleg az egyén testében felhalmozott fehérjétől (hústól,) másrészt az ugyanakkor elfogyasztott zsírtól és szén hidrától függ. Egészséges jól táplált embereknek hogy állandóan ,Jó húsban“ maradjanak 80—100 grm fehérjére van szükségük, rosszul táplált vagy kevés testi munkát végző embereknél ez kevesebb is lehet. Ceak ha már a testsúlyának fentartására szükséges mennyiséget fehérjékben adtuk, helyettesíthetik egymást a tápanyagok. Egy szóval húst enni kell és ha egy egészséges ember egy nap 11/i kilo húst elfogyasztott, ennél többre nincs feltétlenül szüksége, mert szervezetét a bevett zsir, kenyér és tésztanemü is elláthatja a a szükséges fűtőanyaggal. Tehát sok húst enni nem szükséges, különösen nehéz testi izomeröltető munkát nem végző embernekMint már említettük, a megevett és megemésztett hús a szervezetben elégvén, a vizváladékban távozik légenyve- gyülék alakjában. Ha tehát valaki tudni akarja, hogy elég húst fogyaszt-e vagy sem testszervezetéhez, foglalkozásához, testi és lelki működésének méretéhez képest, úgy a vizváladék légeny (nitrogén) tartalmát kell meghatározni, amennyiben egy grm nitrogén 6V4 grm húsnak felel meg. S mivel a megevett hús tápanyagnak az a hivatása, hogy megakadályozza az ember saját húsának lefogyá- sát, ez egyszerű combinatióval meg lehet határozni az emberi test anyagcsere egyensúlyának u. n. nitrogén egyensúlyának állapotát és pedig a következő számítás alapján. Az emberi test húsa, izma a napi munkában elég, elfogy. Az elégett rész a vizváladékkal távozik, mint légeny, ha tehát a vizváladékot megvizsgáljuk, hogy Fiatal bükkfa szén kicsinyben és nagyban kapható: Bocsánczy Tivadar és Fia cégnél 3\rAOYSOMK.TJT03\r.
