Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-21 / 3. szám
III. évfolyam. Nagysomkut, 1906. január 21. 3-ik szám. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Xilöfiasetésl ár : Egész évre ...................8 K Negyed évre . . . . 2 K Fé l évre........................4 „ Egy szám ára . . 20 fillér Fő szerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagysomkut, Teleki-tér 388. sí. Felelős szerkesztő: Barna Benő. MEGJELEN H1NDEN VASÁRNAP. Polgári olvasókör Nagysomkuton. (bb) Lapunk múlt évi december 31-iki számában Szűcs Gyula, lapunk munkatársa kifejtette, hogy mennyire hiányát érzik iparosaink egy olyan helynek, a hol össze jöhetnek, szórakozhatnak, egy szóval a hol szabad idejüket hasznosan és kellemesen tölthetik el. Az említett cikket iparosaink örömmel üdvözölték és fölkérték a cikk íróját, hogy egy polgári körnek megalakulása — illetve a volt polgári körnek újbóli szervezésére hívja egybe a iparosokat. Szűcs Gyula az iparosok eme kívánságát teljesítve, e hó 14-ének d. u. 4 órájára hívta össze az iparosokat és az ezen eszme pártolóit a- nagyvendéglőbe, illetve a régi polgárikor helyiségébe. A kitűzött helyen és időben az iparosok majdnem teljes számban jelentek meg; megjelentek még azokon kívül Eötvös Róbert, tb. főszolgabíró, Veszprémy Sándor, r. kath. plébános és még többen. Szűcs Gyula a szép számban megjelentek üdvözlése után az érdeklődést megköszönve, fölkérte az egybegyűlteket, hogy a gyűlés vezetésére elnököt és titkárt választani szíveskedjenek, mely fölkérésére nagy lelkesedéssel elnöknek Eötvös Róbert tb. főszolgabírót, alelnök- nek Bocsánczy Mártont, titkárnak pedig Szűcs Gyulát választották meg. Eötvös Róbert, tb. főszolgabíró az elnöki székét elfoglalva, megköszönte a bizalmat és szép szavakkal fejtegette a polgári olvasókör megalakulásának szükségét annak ígérete mellett, hogy annak felvirágozása érdekében működni fog teljes odaadással. Az egybegy ük polgárok lelkesen megéljenezték. Ez után Bocsánczy Márton és Szűcs Gyula köszönték meg a bizalmat, ígérvén, hogy ezen hasznos kör megalakulásában tőlük telhetőleg fáradozni fognak. Ezekután Szűcs Gyula ismertette az egybe gyűlt iparosok és polgárokkal az összejövetel célját. Pár esztendeje, úgy mond — hogy itt van és figyelemmel kisérve az iparosok életét, — rosszul esett látnia, hogy az iparosok egészen magukra vannak hagyatva, velük senki nem törődik és alig ismerik egymást. Ezen segíteni óhajt, a mit csak úgy lát keresztül vihetőnek, ha az iparosok egy olyan kört alakítanak, a hová mindnyájan megjelenhetnek és összejöhetnek; ennek létesítését annyival is inkább látja keresztül vihetőnek, mert tudomása szerint egy ilyen vagy ehhez hasonló kör volt már községünkben és igy azt óhajtaná vissza állítani s ha vissza lesz állítva igyekezzen minden tagja annak felvirágzását előmozdítani, mert csak igy lehet az iparosok között összetartás és egyetértés. Majd Veszprémy Sándor r. kath. plébános emelkedett szólásra, helyeselvén az indítványt és ajánlja a polgári kör újbóli megalakítását; kéri egyszersmind az A „KŐYÁRYIDÉK“ TÁRCÁJA. Mihály bácsi. Erdő, ha most zúgna . . . Szélvész, ha most fújna . . . ügy elvinné széjjel, Hogy meghalt, az éjjel A jó Mihály bácsi . . . Támolygó léptekkel, Igaz érzésekkel, Csendes imádsággal, Zokogó fohászszal . . . Nincs már Mihály bácsi . . . Nincsen immár ő se .. . Nincs már kísérője . . . Könyörgő fohásznak, A sok szép zsoltárnak . . . Nincsen Mihály bácsi . . . Őszbe vegyült hajjal, Redőtlen arczával . . . Fekszik ravatalán — — Imádsággal ajkán — A jó Mihály bácsi . . . Imádsága, mintha így volna leírva: En Uram bocsásd meg Földi életemet, És a vétkeimet, Ha rosszul munkáltam ... A földi vagyonnal S az Ige szavával . . . Simon József. Tavasz.- Irta: Feleki (iábor. — A városi közeli erdő felé tartott a kiránduló társaság. — Egy fehérruhás tizenhatéves leányka sűrűn le-le hajlik, vagy egy búzavirágért, vagy egy pipacsért a virág színekkel ékes búzatáblák fölé. A fiú a ki két évvel idősebb nála, biztatja, hogy hagyják hátra a társaságot. Valamire készült, t. i. valami nagyot akart mondani. Az érettségi majális óta, a midőn a rendezői jelvényét Miczi kifestette, a második négyes óta — igen, azóta ő mindig akar valamit mondani Miczikének! A leány is azon volt, hogy feleletet provokáljon tőle Hani. Engedett a hívásnak és mindketten űzőbe vettek egy fecskefarku pillangót. A keskeny gyaloguton, mely az erdőig vezetett, ketten egymás mellett nem tértek el. Miczi lobogós, fátyolos kalappal elől ment, lovagja mögötte. Óriási zavarral küzdött, szidta alattomban a keskeny utat, mint boldogsága ádáz megrontóját. Miczi, Miczi! kiáltanak a mamák sorából a sietők után. Miczi megáll, visszafordul és elpirul. A nyugvó nap ráborítja aranyos fátyolát selymes hajára, piruló arczára és sugár alakjára. Mig a gyönyörök káprázatától megkapott ifjú úgy nézi mindezt, mint egy bűvös igézetet. Eközben kiérnek az erdőbe. Mindnyájan vígak, nevetnek, csak ők ketten hallgatnak elfogódottan. A társaság vigad; csak az ő kedélyük szótlan, elfo- gódott. Édes gyönyörrel, sejtelmekkel teli a sziKedvező alkalmi vétel! Az összes női ruhakelmék rendkívül olcsó leszállított áron haphatók: Szappanyos «Tenő divat=, vászon=, diszmü=, rövid= és — - pipereáru üzletében Nagysomkuton (Városház épület.) ===== AJálKTélLVll! Minden vevő, ki nálam 10 korona összegig vásárol, teljesen ingyen kap egy művészies kivitelű életnagyságu arcképet saját vagy — egy általa adott — bármily más fénykép után. Egy ily képnek ára máskép körülbelül 20 korona.
