Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-29 / 17. szám
1906. április 29. KŐVÁRVIDÉK 3 a külvilágnak, egyenesen belerágja magát a gyümölcs közepéig a magvakhoz és ott folytatja elzárt életét. Az alma növekedésével a behatoláskor rágott juk ismét beheged, úgy, hogy külsőleg semmi nyoma nincs a gyümölcs férgesedésének. Ezen már sokan csodálkoztak, nem tudva maguknak megmagyarázni, hogy mehet be a hernyó az almába nyom nélkül? Még nem régen, sőt ma is van oly gyümölcsösgazda, akinek az a véleménye, hogy az almában a féreg magától terem. Határozottan mondhatom, hogy ennek a vélekedésnek szószólói ameddig ilyen meggyőződések uralkodnak, arról nem is álmodnak, hogy az almát külső permetezéssel - anélkül, hogy a méreg a gyümölcs húsába behatolna — meg lehet óvni a féregtől. Mig tehát az alma növekszik, a hernyó is tovább fejlődik. Kényelmesen él, mindig eszik. Biztos otthonában ellenségtől nincs mit tartania, élelme pedig van elegendő. Először a magvakat emészti fel s majd ha ezeket megette, beléharap a húsba is. Nehány hét alatt nagyobb lesz s vöröses szint ölt. Nagyobbodásával csatornákat rág kifelé. Ez azonban csak ritkán áll be. Különösen ritkább az olyan almáknál, melyekben a magüreg tágabb. A körtéknél is ritkaság. Ilyenkor kezdi észrevenni a kertész, hogy az eddig külsőleg hibátlan gyümölcs milyen ellenséget rejt magában. Ha több féreg van az almában, akkor még zölden elsatnyul és lehullik. Általában pedig kényszeredés áll be s ennek következtében a legelső szél leszórja a félig kifejlődött, össze- ragott és megsárgult gyümölcsöt a fáról. Amely almába akkor kerül a féreg, mikor már kifejlődött volt, az elég erős is marad. A hernyó rongálása dacára fennmarad a fán, úgy, hogy a hernyó a bebábozó- dás idején kénytelen lebocsájtkozni a földre. Mert jól jegyezzük meg, hogy a hernyó csak addig marad az almában, mig növekszik, tehát ameddig ennie kell. Ha tökéletesen kifejlődött, elhagyja otthonát mintegy ösztönszerüleg sejtve, hogy már veszélyes kezd lenni a helyzet. Az érett almát ugyanis az ember, az éretlent az állat emészti fel — bennmaradása tehát biztos halál. Az almából kimenekülő állat most búvóhelyet keres magának ott, ahol minden veszély nélkül bebábozódhatik. Többnyire az illető almafának a tövéhez mászik s ezen felfelé iparkodvá valamelyik kéregrepedés alá rejtőzik s ott a környező kéregtörmellékből gubót készít magának úgy, hogy a laikus szem alig bírja felfedezni. Ebben az állapotban huzza ki a telet s a következő tavaszon bábbá változik, melyből júniusban kirepül a lepke. Nem mindig a szabadban történik a bebábozódás, hanem akárhányszor a gyümölcsös kamrákban. Száraz pincehelyiségek polcdeszkáit néha sűrűn ellepik azok a kis szövedékek, melyekben a hernyó bábbá alakul. Hasonló eset fordulhat elő a szobákban is, ha a leszedett alma ilyen helyekre kerül; szekrények, képek stb. fal felé fordított oldala jó menedéket nyújt. Amerikában észrevették, hogy azok a farekeszek, melyekben férges almát szállítottak a vasúton, belül sűrűn el voltak lepve almamoly gubóitól. Ezért egyes helyeken indokoltnak tartották, hogy az ilyen rekeszeket az alma kiszedése után alaposan kitisztítsák. Nagyon természetesnek találhatjuk tehát, hogy az almamoly az egész világon mindenüvé elterjedt, ahová a posta vagy vasút almát szállított és hogy Amerika éppen- úgy meg van vele verve, mint Európa. Mivel az almamolynak a hernyója is az almában él, ott az időjárás szeszélyeitől meg van mentve báb és pille korában már kevésbé érzékeny. Neki tehát csak alma kell, abban aztán már megél kényelmesen. Nálunk általában az tartjuk, hogy az almamolynak csak egy nemzése van éven- kint, Amerikában azonban megfigyelték, hogy ott két ivadéka is megjelenik. Tudomásul véve a fentebbi adatokat, most már könyebben megfogjuk érteni a védekezési eljárások tulajdonképpeni alapjait. Csávolszki nihály, a „Kővárvidék“ belmunkatársa. Figyelemre méltó pályázatok. A felső keresk. iskolai tandijmentésségi kedvezményekre. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara pályázatot hirdet a debreczeni felső kereskedelmi iskolánál rendelkezésre álló két tandijmentésségi kedvezményre. A nevezett felső kereskedelmi iskolánál a tanulók évi tandija 200 korona. A kamarának az intézettel szemben gyakorolt támogatása ellenértéke fejében joga van évenkint két tanuló részére tandijmen- tességi kedvezményt gyakorolni. E két tandijmentésségi helyre hirdet a kamara pályázatot. Pályázhatnak oly szegénysorsu, jól tanuló ifjak, kik a középiskola vagy polgári fiúiskola 4-ik osztályát jó eredménynyel végezve a debreczeni felső kereskedelmi iskolába az 1906/7. tanévre felvétetni óhajtanak, vagy akik az iskola valamely osztályát jó eredménynyel végezték. Előnyben részesülnek azok, akiknek szüleik a debreczeni kereskedelmi és iparkamara kerületében illetőséggel bírnak s elsősorban akik kereskedők vagy iparosok gyermekei. Pályázók mindezen körülményeket, igy kivált iskolai előmenetelüket és illetőségüket közhitelű okmányokkal tartoznak igazolni. Akik jelenleg is az ösztöndíj élvezetében vannak, amennyiben körülményeik nem változtak és tanulmányaikat jeles eredménynyel végzik, a f. évi adományozásnál elsőbbségben részesülnek. Pályázati kérvények 1906. évi julius hó 15-ig a debreczeni kereskedelmi és iparkamarához nyújtandók be. Iparos és kereskedő szakiskolai ösztöndijra. kamara pályázatot hirdet az 1906/7. tanév folyamán a felső kereskedelmi és ipari szakoktatás czéljait szolgáló nyolcz iskolai ösztöndijra. Ez ösztöndíjak közzül négy egyenkint 180 koronás, további négy pedig egyenkint 120 koronás leszen. Pályázhatnak ez ösztöndíjakra a kamara kerületében (Hajdú, Bereg, Jász- nagykunszolnok, Máramaros, Szabolcs, Szatmár és Ugocsa vármegyék területén) illetőséggel biró oly szegénysorsu ifjak és pedig első sorban kereskedőknek, illetve iparosoknak gyermekei, kik az ország területén fennálló valamely felső kereskedelmi, illetve felső ipariskolának ipari vagy iparművészeti szakiskolának tanulói, avagy ez ösztöndij segélyével ily iskolába rendes tanulókul beiratkozni óhajtanak. Pályázók azt, hogy az általános feltételeknek megfelelnek, okmányokkal i tartoznak igazolni. A kérvényhez csatolandó a születési, illetőségi és iskolai, valamint a szülők vagyontalanságáról szóló bizonyítvány annak megjegyzésével, hogy a pályázó mely iskolában óhajtja tanulmányait folytatni. A pályázati kérvények 1906. évi julius hó 15-éig a debreczeni kereskedelmi és iparkamarához nyújtandók be. Akik korábbi időtől fogva már az ösztöndij élvezetében vannak, amennyiben körülményeik nem változtak s tanulmányaik végzésében jeles eredményt képesek felmutatni, a folyó évi ösztöndij adományozásnál előbbségben részesülnek. A kamara az ösztöndíjakat féléves részletekben az iskolai igazgatóságok által láttamozott nyugták ellenében fogja folyósítani. Külföldi tanulmányútra szánt állami ösztöndijra. A keresk. miniszter ur 14593. sz. megbízása alapján a debreczeni kereskedelmi és iparkamara ezennel pályázatot ir ki kerületében (Hajdú, Jásznagykunszol- nok, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Máramaros vármegye) egy 1350 koronás külföldi tanulmányútra szánt ösztöndijra, mely a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapítványának kamataiból ez évben kereskedelmi akadémiát vagy felső kereskedelmi iskolát kiváló eredménynyel végzett egyén részére fog adományoztatni. Az ösztöndij elnyerése iránt folyamodhatnak oly ifjak, kik valamely hazai kereskedelmi akadémiát vagy felső kereskedelmi iskolát jeles eredménynyel végeztek, mely körülmény érettségi bizonyit- ványnyal igazolandó. a folyamodványban megjelölendő azon a kiviteli kereskedelem körébe tartozó, specziális ismeret, melynek elsajátítása vagy kibővítése végett az illető e tanulmányutat megtenni szándékozik. Felemlitendők folyamodónak eddigi gyakorlati működése; továbbá nyelv ismeretei és a tervezett tanulmányút prog- rammja és időtartama. Végül megemlítendő, hogy folyamodó mikép véli szerzett ismereteit és tapasztalatait, tanulmányútja befejeztével, itthon értékesíthetni. Oly pályázó, ki jeles iskolai képzettség mellett az elsajátítandó speciális ismeA debreczeni kereskedelmi és iparBükkfa szén bármilyen nagy mennyiségben kapható Nagysomkuton Ecker Béninél.
