Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-15 / 15. szám
6 KO V ARVIDEK 1906. április 15. szemben úgy a társadalomra, mint az államra; ezek között azonban a legfontosabb a szeszes italok eladási idejének hatósági szabályozása, az eladásnak bizonyos napokra és órákra való korlátozása s a vasárnapi munkaszünetnek az italmérési üzletekre leendő kiterjesztése. Nagysomkuti piaci árak. Az első kővárvidéki Műgőzmalom és olaj-gyár jelentése szerint. Búza - (100 kgr.) - 15 K 00—15'40 Rozs — „ „ — 10 „ 00-1050 Tengeri „ „ — 13 „ 00—1020 Zab - „ - 12 „ 50-13-00 ■1-V . ..SMT— "jl1.-....7.-.--. . 11 , . —; — ■■—7 : ■1 CS ARNOK. Genre-kép. Azt írjátok cimboráim: gazdálkodás fád egy élet; No ez nem egészen így áll, fiuk! engedelmet kérek! Mert ha nincs is színház, cirkusz, virágkorzó puszta szerte Meg van a gazdászatnak is az 6 saját költészete. Teszem: naplopó napszámos, ügyefogyott renyhe cseléd, Gabonádba tévedt jószág (hisz az urnák marad elég!) Üres pince, üres hombár, üres kamra — ejnye mi jó! S éppen akkor üres, mikor kidukál a conventió. Mikor bosszús cselédséged, üres zsákkal visszaballag S te bajuszod pödörgetve, élveznéd a szent nyugalmat Még tán fütyörézgetnél is: halkan megnyílik az ajtó, S az adódat licitálni - besétál a végrehajtó. El- kihordják a szobádból, mindazt ami mozdítható, Kótyavetyén begyült árból kitelik a fele adó. S mikor dobszó mellett elkelt lóca, asztal, még az ágy is Sa házaló zsidó jön be: „théns ur vedjen bogyelláris!“ Regős. ¥ Egy élet tragikuma.- Orvos lélektani tanulmány. Sok boldogtalan teremtést hordott már a földteke s a világtörténelem nagy alakjai közül nem egynek szomorú sors jutott osztályrészül; borzalommal állunk meg egy XVI. Lajos tragikumánál s födetlen fővel, szivünkben néma fájdalommal említjük hazánk vértanúinak nevét. Ámde ezek életében voltak szakaszok - néha éltük nagy része, — melyekben derült ég is mosolygott fejük felett. Csak a szerenceétlen Stuart Mária felett borult be az ég már születése pillanatában, hogy soha többé ki ne derüljön a vérpadig! 1542. deczember 8-án Linlingshowban látott napvilágot a boldogtalan királynő, magával hozván egyedüli s megbocsáthatatlan bűnét — szépségét! A bölcsőtől a vérpadig ez volt a fátuma. Minden szaván, minden tettén, egész életén végigvonul az a mystikus dámoni vörös fonál, mely a martyrok életének közös vonása. Egy hetes korában árva, 6 éves korában koronázott királynő s nehány nappal később üldözött földönfutó. A gyermek lélek impressiókra hajlamos talajának mindmegannyi mételye. Saját honából kiűzve, anyjának Lotharingi Máriának mentő eszméje a franczia udvar feslett körébe hozta. Életét — igaz — megmentette, de tényleg ekkor tette meg már az első lépést a vérpadhoz! A 13 éves Stuart Mária már olyan elbűvölően szép, hogy egykori történetírók szerint „akire reáveti éjben úszó két fekete szemét, megigézi akaratlanul.“ II. Henrik francia király udvarában sok istennő volt s annak a lovagnak, a ki nem büszkélkedhetett legalább egy sikeres hódítással, fel is ut - le is ut volt a sorsa - hogy ilyen légkörbe nevelkedve, mi válhatott a kis királynőből, bírálat tárgya nem lehet, s mégis nagy lelki erőre, erős erkölcsi alapra vall az a tény, hogy ebben a feslett társaságban tanult meg a kis Mária öt nyelven beszélni, ebben a fertelmes környezetben tartott nyilvános felolvasást a nő jogáról az irodalom terén - mindezt 13 éves korában - kortársai, sőt Europa bámulatára. Csak a nemes érc állja a rozsdát, csak az igazán romlatlan gyermeklélek képes erre, s ezt az érintetlen rózsabimbót 15 éves korában föláldozták a politika oltárán — megtették asszonynak — felesége lett a dauphinnek. Lelke, szelleme magas műveltségű lehetett, 1 de egy feleség igaz szerelméhez hiányzott a | korral járó érettség — s mégis, sziklaszilárd karakterre vall az a körülmény, hogy a 3 évvel később, tehát már 18 éves korában özvegyé lett királyné hét teljes esztendeig viselte a fátyolt; nem úgy, mint Ítélő bírája s kedves rokona Erzsébet, ki még életében kikötötte a parlamentben, hogy sírkövére a „szűz királyné“ epitheton vésessék fel s ugyanekkor igen közeli ismeretségben volt 67 éves kora daczára az ifjú Essex gróffal. A fiatal bájos özvegy haza ment átvenni I örökét a királyságot s a hajón állva könyárban j és fuldokló zokogással vett búcsút Frankhontól sejtelmes előérzettel rebegvén e szókat: — Isten veled - édes — édes Frankhonom. - Isten veled örökre! Ha van a nagy Isten végnélküli birodalmában szánalomra méltó teremtés, úgy Stuart Mária bizonyára az; alig hogy megérkezik: a svéd, dán király s a spanyol infans kéri meg kezét, illetve fején a koronát s hogy a vörös fonalat el ne ejtsük, kedves rokona Erzsébet felajánlja megunt szive választottját, Dudley Róbertét. A mélyen gyászoló királynő felelete tagadó — egyedül országának akar élni; hiszékeny gyermeklelke minden intrikától s cselszö- vénytől távol áll s ezen gyermekies ártatlanságában forró csókokkal halmozza el legnagyobb ellenségének, Erzsébetnek, ajándékba küldött arcképét. Mily őszinte megnyilatkozása egy gyermekies romlatlan léleknek. 23 éves korában ébred először öntudatra ekkor szólal meg benne a nő s ekkor jut egy jellemtelen, csupán a királyságra vágyó ember, Dárnley Henrik kezébe, kit e gyermeközvegy mélységes szive dobbanásával szeret! A vörös fonál megakadt, de el nem szakadt még! Alig néhány hónapi házasélet után, Darnley orgyilkos módra s a királynő jelenlétében megöleti Ricció Dávidot, a királynő titkárát, reáfogja, miszerint ezzel mocskolta be Mária az ő férje becsületét s mindezt csak azért, hogy az ilyeténkép a nép előtt discreditált királynőtől a koronát el- kaparithassa. A hű szolga ártatlanul kiontott vére s az orgyilkosság lélekrázó jelenete utálattal fordítja el Máriát Darnleytől, a cselszövény nyilvánvalóvá lesz s elérkeztünk ebben a borzalmas drámában a sorsfordulathoz: a mélységes nemes szív, a boldogtalan királyasszony igaz szerelmében csalódott. A többi, a mi most jön, az a lavina a lejtőn. A dauphin a szép Máriát, Darnley a szépet és a királynőt szerette; mig a francia trón örököse csak igen másodrendű faktor Mária életében, addig Darnley a boldogtalan gyermekasszony lába alól kirántotta az erkölcsi gyékényt. Ebben a borzasztó lelki krízisben tette azután a szerencsétlen királynő az első igazi ballépést! Igaz ugyan, hogy Bothwellt csak hosszú lelkitusa után s csak miután az életét, egy, a királynő ellenségével vívott harcban kockáztatta, tette meg udvarlójának és az is igaz, hogy bár minden rósz e kalandortol származott, mégis, Máriát bűnösnek kell kimondani férje meggyilkoltatásában. A történetiró pragmaticája mentséget e cselekményre nem találhat, de a ki a nő lélektanával foglalkozott, az megtudja magyarázni Mária ezen ballépését. Vagy ne ismerjük el, az igaz, mélységes szerelmében csalódott nő bosszujogát? De a párkák orsója tovább forog s a vörös fonál mentén felbukkan, hogy a sors kér- lelhetlen iróniájában csordultig ürittesse e gyöt- relmes csatákat kiállott gyermekiélek királynővel az üröm poharát, a kedves rokon, a jóakaró Erzsébet kéme, Máriának természetes fivére, Stuart Jakab. Elhalmozta e gyermeklélek őt szive minden melegével, gondolatait hozzájárt elmondani, megosztotta vele mindenét, megtette Muray grófjának s a drága báty földönfutóvá tette másodszor e boldogtalan teremtést. A lázadó testvér győzelmes seregei angol földre menekülő árny királynőt - szives vendégséggel fogadta Erzsébet - 18 esztendeig vendégelte rácsos ablak s biztos zár alatt, mig végre tanácsosai segítségével, kikről fel van jegyezve, hogy „egy tucat csirkéért, egy tucat törvény alól mentik fel a gonosztevőt“, kimondották, hogy bűnös! A halálos Ítélet megokolása, az angol királynő élete elleni összeesküvésben való részesség, bűnhődjék a bárd alatt, ki feslett életével eléggé reászolgált erre! Mária főporkolábjának megizente a kedves rokon, miszerint szívesen venné, ha a megtévedt bűnös valahogy, — úgy véletlenül — meghalna; de a szolga egyenes lelküségén hajótörést szenvedett a királynő aljassága s Erzsébetnek le kellett vetni az álarcot. A halálos Ítéletet aláírta Erzsébet, az az Erzsébet, a ki jól tudta, hogy az egész összeesküvés költött mese, az az Erzsébet, a ki „szűz királynő“ létére Dudley, Raleigh, Oxford, Blount, Seymour és Essex grófot boldogította szerelmével, a ki 60 éves korában összes forgalomban levő arcképeit bevonatta s törvényileg rendelte, hogy a most készült — a melyen valamelyik jóakarója Vénusi szépségnek festette - a helyes; a ki megfeledkezve női, de különösen királynői méltóságáról, pofon vágta, arcon köpte minisztereit, ha haragra lobban- tották - mondom - ez az Erzsébet irta alá azt, hogy Stuart Mária feslett életet élt! De a királyi szó szent! És a fotheringay vár udvarán, a feketén bevont vérpadon, jogtalanul hullott le egy boldogtalan királynő feje. NEVETŐ KŐVÁR. Az ítélő biró egy felet 60 koronára elitéit. Az ítéletet megdöbbenéssel fogadta különben is nagyon élénk temporamentumu felebarátunk s mint egy hörcsög nagyot ugorván, igy kiáltott: „Miféle furcsa eljárás ez?“! A pervesztes emberek kedélyhangulatát gyakorlatból ismerő szelíd vérmérsékletű biró röviden igy felelt a haragos ügyfélnek: „Ezért a tiszteletlen kifejezésért önt 10 korona rendbírsággal sújtom.“ „Hó! hó! hó! haj! haj! haj! fütyülök én az ilyen rendbírságra.“ Ellenkezett a most már duplán dühöngő elégedetlen. A biró azonban nem jött ki a sodrából, hanem igy szólt teljesen hidegvérrel: „Ezen tiszteletlen kifejezésért ismételten 10 korona rendbírsággal sújtom.“ De már erre azután betelt a pohár. Acktu- ális hősünk magából kikelve s kezeit összecsapva igy sóhajtott fel a biró előtt: „Hát biró ur kérem tessék őszintén megmondani mi ez? - ítélet vagy licitáció? * * * Az orvos megvizsgálja a beteg gyermeket s azután orvosságot rendel neki. Mikor az orvos átadja a vényt, ily módon szól figyelmez- tetőleg: - „Jó asszony vigyázzon ebből az orvosságból adjon be a gyereknek felrázva minden órában egy-egy kávés kanállal. „S ezt a mi asszonyunk igy értette meg: „Hát instálom szépen, az orvosság után mennyi ideig rázzam a gyereket ? (Közművelődés mikor jön meg a te országod?) * * * Boldogult Bartók Lajos nagynevű költőnk és humoristánk egyszer Máramarosszigetről Felsővissóra utazott s útközben meglátott egy zuhatagot. Vármegyénk kitűnő kedélyű szülöttje meg nem állhatta, hogy azonnal ne rögtönözzön egy csintalan kinrimet: Itt vagyon egy kata- ragta. Ámbátor nem Katarakta. Szerkesztői üzenetek. (Kéziratokat nem adunk vissza.) Főtisztelendó Veszprémy Sándor róm. kath. plébános urnák Helyben. A vallásos áhítattól duzzadó ünnepiesen szép felfogású cikkét igen szépen köszöni a szerkesztőség.
