Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-12-31 / 53. szám
II. évfolyam. Magysomkut, 1905. deczember 31. 53. szám. :V\^31őűzetéai ár: Egész évre ...................8 K Negyed évre Fé l évre........................4 Eg y szám ára 2 K 20 fillér Főszerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor. Felelős szerkesztő: Barna Benő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagysomkut, Teleki-tér 388. sí. MEGJELEN HINDEN VASÁRNAP. Cljévi beköszöntő. Mire e sorok a nyomdafesték alól kikerülnek, immár alig pár óra választja el lapunk olvasó közönségét attól a hagyományos felfogás által ünnepszerüvé avatott momentumtól, hogy az ó-évnek búcsút mondva az új évet üdvözöljük. Az újév, mint határjelzője az idő tudományosan beosztott számításának ép az által formált eseményszerű hangulatot az emberi szívben, ép az által nyert bölcselmi alapot az emberi gondolkodásban, egyszóval az magyarázza, az teszi ünnepszerüvé csupán, hogy újév: a múlt és jövő egyetlen találkozásának napja, hogy ez az egy nap az, mikor az ember nem azt érezi ami van, hanem azon mereng, a mi volt és azon ábrándozik ami lesz ugyanyira, hogy nem látja meg semmiben a maga körül ólálkodó „ma“ szükségét. E felfogás praeoccupált hatása alatt ma Sylveszter napján mi sem látjuk a mi vidéki lapszerkesztésünk szürke gondjait, hanem vissza tekintünk lapunk egyévet meghaladó múltjára s különösen azon időpontra a melyben a lapinditás eszméje megszületett és valóra vált. Úgy véljük közszükség érlelte meg egy helyi lap eszméjét a köztudatban, ép úgy amint közszükséget pótolt maga kővárvidék közönsége az által, hogy áldozatkészségével a lapot életre hívta. S amikor most gyenge auspiciumok között megindult lapunk rövid pályafutására vissza tekintünk, azt hisszük, nem is csalódtunk, sőt némi önérzettel becsületes törekvéseinknek, jóravaló indító vállalkozásainknak elismerését látjuk lapunk arasznyi története egységes és rök'oíatos fejlődésében, a melyben munkatársaink szeretetteljes, | kész buzgalma vállvetve egyre szaporodó ! előfizetőink érdeklődésénél azon igyekezett, hogy lapunk alapítási programm- jában kitűzött, közjóra célzó és feltétlenül kötelemszerünek értelmezett intentióinak megvalósításában lehető sikert érhessen el. Ez a lap múltjának legszebb jutalma s mert ezt őszintén becsülni tudjuk, azért a reménységeket a bőség szarujából osztó újév örömünnepének küszöbén sem köszönthetjük tisztelt olvasó közönségünket egyébb ígérettel, mint avval, hogy ezután még fokozottabb, felfrissült munkakedvvel fogjuk ügybuzgalmunkat az életközösség eleven tényezőit képező társadalmi, kereskedelmi, gazdasági és ipari érdekek felé fordítani és pedig minden esetben az alapos megfontolás, a sokoldalú mérlegelés és az igazságos ítélkezés utjain. „Honeste seribe, neminem laede, tuum cuique tribue“ — a mi elvünk. E törekvésünkben az a reménység biztat, hogy a ki csak módot, tehetséget, ügyszeretetei érez magában, meg fog bennünket segíteni ebben az önzetlen buzgalmunkban. Kővárvidék nagylelkűségétől — szellemi és anyagi javakban — függ egyedül A „KÖYÁRYIDÉK“ TÁRCÁJA. Rz én római utam. — Irta: Szűcs Gyula. — II. Első nap.- Nagycsütörtökön. Legelőször is a vatikáni képtárt néztük meg. 107 ezer különböző nagyságú kép van itt. A sixtusi kápolnában — (hol a pápa szokott misézni) láttuk Michael Angeló „utolsó ítélet“ cimü oltár képét - jobbról a szentek, balról a kárhozottakkal. Ezt a képet az akkori bibornok kifogásolta. A művész ezért megharagudott rá s a pokolba festette ... A kép már régi — kissé kopott — de azért még mindég oly szép, hogy az ember órákig elnézné. Láttuk szintén Michael Angelónak „Lepan- tói győzelem“ cimü festményét. A nép fellázad. Megtámadja a pápát s elakarja a pápaságot törölni, de Isten közbe szól s kijelenti, hogy azt tenni nem lehet. Urunk színváltozását Razaeltől Mária megkoronáztatását Guidó Remitői. VII. Pius fogságának képeit. IX. Pius pápa életnagyságu képét. Szent Péter szabadulását a börtönből. Nagy Konstantin császár győzelmét Maxentius felett. Krisztus feltámadását. Szent Tamást, Szent Jeromost — mikor penitenciát tart. (Kővel üti mellét) És még nagyon sokat. Ki tudná azokat mind elsorolni ? Délután a mindég zavaros Tiber folyót néztük meg (körülbelül akkora, mint a Szamos). Ez az a folyó, melybe Amulius (Róma királya Kr. előtt) Romulust és Rémust - Róma alapitóját — elfojtani akarta. Nyolc hid van rajta. Megnéztük az Angyalvárt, Hadrián császár siremlékét. Igen nagy és erős köralaku épület. Régen koszorúkkal és szobrokkal volt díszítve. Tetején Hadrián szobra állott. De ezt a görögök lerombolták . . . 590-ben döghalál pusztított Rómában. Gergely pápa, hogy Isten ezt a csapást eltávolítsa, nagy processiót vezetett Szent Péter temploma felé. Midőn az Angyalvár előtti hídon mentek — az épület felett látták Szent Mihály arkangyalt lebegni, ki kardját hüvelyébe dugta — jelezve, hogy Isten meg van engesztelve. A döghalál meg is szűnt. Ugyanekkor hallották az égből a „Regina coeli“ (Mennynek királyné assszonya) czimü gyönyörű Mária-dalt. E jelenet emlékére Szent Mihály márvány szobrát helyezték az épület tetejére, melyet később XIV. Benedek pápa a mostani bronz szoborral cserélt fel. Az épület egészen át van alakítva s raktár helyiségül szolgál. Láttuk a vár előtt álló Angyal hidat, melyet szintén Hadrián épittetett. A Kapitolium-ot. Itt nőtt fel Romulus és Remus, kiket a monda szerint 2 nőstény farkas nevelt fel. Ennek emlékére — egy nagy vasketrecben — még ezelőtt 20 évvel is két farkast ápoltak. A ketrecet még most is lehet látni. Hajdan a galloktól a libák mentették meg. Most levéltár. Fórum Romanum-ot Romokban hever. Régen itt tartották a tanácskozásokat. Van itt Satornus templomából 8. Vaspazianus templomából 3 oszlop. Itt látható romokban a legelső kath. templom, (a IV. századból) melyet még Nagy Konstantin császár épittetett. Az ég oltáráról nevezett templomot. (S. Maria in Ara coeli) Főoltárán van az a Mária kép, melylyel Szent Gergely pápa (590-ben) processiót tartott. A Colesseumot. A világ legnagyobb színpada ! Tojásdad alakú. Kőből s apró téglából van építve. Hosssza 100, magassága 26 öl (8 emeletes) Azt mondják 87 ezer ember kényelmesen elfér benne. Flavius Vespasianus kezdte építeni s Titus végezte be. Belseje óriási medencéhez hasonlít. Eleinte viadalokat tartottak Újévi alkalmi vétel!- _ Az összes női ruhakelmék rendkívül olcsó leszállított áron haphatók ~ ~ Szappanyos -Xenő divat=, vászon=, diszmű=, rövid- és - — pipereáru üzletében Nagysomkuton (Városház épület.) ===== XJJ^T7"Í ÉL IO- eJi Ó Hal UL 1 ! Minden vevő, ki nálam 10 korona összegig vásárol, teljesen ingyen kap egy művészies kivitelű életnagyságu arcképet saját vagy - egy általa adott - bármily más fénykép után. Egy ily képnek ára máskép körülbelül 20 korona.
