Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-11-19 / 47. szám
4 KOVARVIDEK 1905. november 19. tárgyalások megindítása iránt csak az ez iránt később kiadandó rendelet vétele után lesz a szükséges intézkedés megteendő. A kesztyű árdrágulása. A kesztyügyárosok a napokban értekezletet tartottak, melyen elhatározták, hogy a bőrárak folytonos emelkedésére való tekintettel, a keztyü árát felemelik. Árlejtés. A nagysomkuti nyilvános jellegű kórház gondnoksága árlejtést hirdet a kórház részére 1906. évre szállítandó 150 köbméter tűzifára, 200 klgr. petróleumra, 30 csomag gyertyára, lámpa-üvegekre, mozsdó-szappanra és lámpa-bélre. Az árlejtés e hó 24-én d. e. 9 órakor fog megtartatni a községházánál. Drágább lesz a petroleum. Szomorú, nehéz időket élünk minden tekintetben. Csak nem régen panaszkodtunk afelett, hogy mennyire megdrágult a fa, a gyümölcs, a hús, a zsir, a nyers és kidolgozott bőr s hogy e miatt mennyire felszökött a napszámosok bére is. Újabban a megélhetési viszonyok súlyos voltát még az a körülmény is fokozni fogja, hogy a petroleum is drágábbá válik. Egy bécsi hir szerint ugyanis a petroleumkartell elhatározta, hogy a kontingenst novemberre 12 százalékban állapítja meg és az árakat az összes relációkban 1 koronával fölemeli. Az áremelést egyfelől a piac általános helyzetével, másfelől az üres hordók árainak drágulásával indokolják. Lopás. Mátyás Imre a hosszufalusi körjegyzőnél alkalmazva volt iroda-szolga felhasználva az alkalmat, a midőn az irodába senki sem volt, feltörte Rác Dezső körjegyző Íróasztala fiókját és az abban volt 30 korona készpénzt elemelve megszökött. A csendőrség a. megszökött tolvajt nyomozza. Különlegességek. Frankovits Abrahám kereskedőnek lapunk jelen számában megjelent hirdetésére felhívjuk az érdeklődők figyelmét. Hamisított ötvenkoronások. A pénzügyminisztérium az alábbiakban jelzi az ötvenkoronás bankjegyhamisitás ismertető jeleit: A bankjegy német oldalának bal részén a saroknégyszög és a női alak feje között köralaku diszitmény van. Ez a valódi bankjegyen a négyszöget érinti, mig a hamisítványon a négyszögtől hézag választja el és ott az átmenő szalagsáv ábrája látható. A hamisítványokon különösen a női alakok megváltoztatott arckifejezése tűnik fel: a könyvet tartó alak szemei kicsinyek és álmosak, szája pedig ferde. A magyar szöveg a hamisítványoknál „Törvényes ércpénzt“ helyett e szavakat: „Törvényes ercpenzt“ és a „főtanácsos“ helyett „főtanácsos“ tartalmazza. A magyar oldalnak alsó szélén jobb- és balfelöl álló „50“ szám nullája a hamisítványnál sokkal kisebb, de vastagabb és feltűnően ferdén áll. Lódijazás. A nagymélt. m. kir. földmivelés- ügyi minisztérium szept. 14-én kelt 71472 — 905. II. I. sz. rendeletével engedélyezett 400 korona felhasználásával 1905. évi november hó 21-dikén, Szatmáron, a lóvásártéren lódijazás fog tartatni. 1. Bemutatás után dijaztatni fognak szopós csikóval elővezetett olyan, a katonai mértéknek megfelelő, minden öröklési hibától ment, jó tar- tásu, jó mozgású kancák, melyek jól táplált, hibamentes, egészséges, jó állású csikóval bírnak. I-ső dij 60 korona, II-dik dij 50 korona, Ill-dik dij 40 korona, IV-dik dij 25 korona, V-dik dij 20 korona, VI-dik dij 20 korona. Összesen 215 korona. 2. Dijaztatnak kanca csikók, melyek 1905. év tavaszán a 3 évet betöltötték. Legalább 154-156. cm. magasak, minden hibától mentek, jól tápláltak, jól mozgás és tartással bírnak, különös figyelemmel arra, hogy eddig még semmiféle használatban nem voltak s annak semmi nyoma rajtok nem észlelhető. I-ső dij 50 korona, Il-dik dij 45 korona, Ill-dik dij 40 korona, IV-dik dij 25 korona, V-ik dij 25 koron. Összesen 185 korona. A díjra pályázó lovak és csikók, minden előzetes bejelentés nélkül Szatmáron az őszi lóvásár alkalmával november 21-dikén d. e. 11 órakor a lóvásártéren a tenyész-bizottság elé vezettetnek s a magtartott szemle után elbíráltatnak és a feltételeknek megfelelők a kitűzött dijak erejéig dijaztatni fognak. Ez alkalomra a katonai pótlovazó-bizottság esetleges pótlovak vásárlása végett a díjazáson meg fog jelenni. Díjazásra csakis kis tenyésztők engedtetnek, nagyobb tenyésztők elismerő oklevélben részesülnek. Homok, 1905. október 23. Berencei Kováts Jenő, lóteny. b. elnök. Figyelem. Lukács Kálmán lakatosnak szoba szellőztető szabadalmazott találmányának ajánlására vonatkozó, mai számunkban megjelent hirdetésére felhívjuk t. olvasóink figyelmét. Nincsen betegség házánál mai számunkban megjelent hirdetésre ez utón is felhívjuk t. olvasóink figyelmét. Osztálysorsjegyek. A legközelebbi húzásra érvényes osztálysorsjegyek kaphatók Havas Emil takarékpénztári könyvelőnél. Kiss szerencséje nagy. Ma már közmondásos lett ezen szállóige és alig van ember az országban, aki ne tudná, hogy osztálysorsjegyeket legcélszerűbb Kiss Károly és Társa bankházában venni. E kiváló bankház Erzsébet-körut 19. szám alatt levő főűzletét Kossuth Lajos-utca 13. szám alá helyezte és igy 4 szép üzlete van Budapesten a Kiss bankháznak. Osztálysorsjegyeket hivatalos árakon legajánlatosabb Kissnél venni, mert pontosan, lelkiismeretesen szolgálja ki vevőit, a nyereményeket azonnal kifizeti és mert Kiss szerencséje nagy! CSARNOK. az apád igent mondtunk. Te is azt fogsz mondani. Érted? — Igen . . . — Hál’ Istennek! Akkor jer ide. Na, csókold meg szépen a mamát. Hát szereted a Palit ? Igen ? — Igen . . . — Nagyon ? — Nagyon, nagyon . . . — Helyes, akkor rendben van minden. p. J. (Vége következik.) A NEVETŐ KŐVÁR. Első szerelem. 1. Az én első bohó szerelmem Nagyon is régi mese már, Ki hajdanában végig élte, Bizony kopaszra válva jár . . . Oh! Fáni! Fáni! De lehet-e csodálni ?...?! 2. Filigrán nőcske volt a lelkem, Kis hópehely kis ibolya Oh! mily igézőn rezgett: rajta A jaj veres szép tunika. Oh Fáni ! Fáni ! De lehet-e csodálni . . . ? ! 3. R tizenhatéves asszony. Zizike a kaszinóbálkor elmúlt tizenöt éves. Csenevész, apró lányka, szőke, borzas hajjal huncut karikára nyilt égő szemekkel. Jó gyerek volt különben, csak a kisasszonyt szerette bosszantani és pater Erazmust csapta be egykét bűn erejéig. Gyónáskor ugyanis mindig eltussolta egy néhány főbenjáróbb vétkét. Zizikét egy délután, miközben a kisasszony fotográfiáját igyekezett nagy buzgalommal megörökíteni a francia füzetében, maga elé citálta a mamája. A mama a hálószobában a pamlagra volt dűlve és kritikus szemekkel méregette Zizit. — Megint rendetlen vagy! - mondta szigorúan. — Pedig egész nagy lány lettél. Nem szégyenled magad ? Zizi ijedten húzkodta lefelé a kötényét. A térdeit igyekezett eltakarni, mert azt hitte, kilátszanak a rövid szoknya alól. Nagyon kevesellette a ruháját és mindig is mondta a mamának: — Mamuci, mikor vesz már hosszú ruhát ? — Halgass, te pont, megbolondultál? — mondta ilyenkor a mama. Most azonban komolyan ráncolta össze a homlokát és békétlenül ingatta a fejét. — Csakugyan hosszú ruha kell már a békának, felnyúlt mint egy paszulykaró! Igaz — mondta aztán hirtelen, mintha éppen most jutott volna eszébe — fogsz, okvetlenül fogsz kapni hosszú ruhát. Itt volt ma Gernyeszegi Pál ur és megígérte, hogy szerez egyet. — Pali volt itt? Oh, de jó fiú! Na, ha még egyszer eljön, nem fogom meghúzni a bajuszát. Tán ^beszélhetnél egy kissé több tisztelettel róla. Ő már idős ember,, mig te egy kis pont vagy, egy semmi . . . Érted? Zizikét fojtogatta a kacagás. Hogyne mikor hosszú ruhát kap. Aztán éppen Pali veszi. Nagyszerű fiú az a Pali igazán. Juj, de pompás. Nem birt tovább magával. Trallázva futott ki a szobából és táncolva kiabált végig a folyosón: — Kisasszony, kisasszony! Pakkoljon. Már nem vagyok kicsi lány Adieu kisasszony, Adieu! Zizikét a mama visszahívta. Csúnyán összeszidta mindenekelőtt és igen zord hangon mondta: — Először is, ne vihogj, mert a sarokba állitlak, másodszor, mivel nagy leány vagy, férjhez fogsz menni. Érted? — Nem . . . dadogott Zizike. — Hát majd megérted. Ma itt volt , Gernyeszegi Pál ur és megkérte a kezedet. Én és A nagysomkuti népligetben Csekélyke néhány hét előtt Egy holdvilágos esti órán Öleltem kebelemre őt Oh Fáni ! Fáni ! De lehet-e csodálni . . . ? 4. És elhagyott a csalfa lányka Az első mézes hét alatt, Egy kógler-bógler francziával Az uj világba átszaladt. Oh ! Fáni! Fáni! De lehet-e csodálni . . . ? ! * Pista — szól az apa 10 éves, IV. elemi osztályba járó fiához — hogy is van az a közmondás : „Ki korán kel . . . ? Nos, kis fiam ! Pisti: (bátran) „Ki korán kel, egész nap mérges. — Apa: „Ejnye, hát még ezt se tudod.“ Pisti: (egy kis gondolkozás után) „Ki korán kel, egész nap álmos.“ Apa: (megdöbbenve) „Na hát ezt még se hittem fiam, hogy ilyen csacsi légy. Tanuld meg, hogy a közmondás igy szól: „Ki korán kel, aranyat lel.“ Pisti: (magában). Pedig én tudom, hogy mikor mama korán kell, egész nap szidja a cselédeket, mikor pedig apát felköltik korán, egész nap álmos és nem tréfál. * Záli, ha a nyelved ilyen éles, akkor itthon fogok borotválkozni — vele. Berszőmenti. * X. Hová ilyen korán. Hozzá még kocsin és ily lázasan? Talán csak nem párbaj ? ? X. Sőt egyszerre négy baj !! X. Nagyszerű, tehát 2 párbaj egyszerre ? ? X. Igen! A mennyiben négyen vagyunk a váltón és ma van a lejárat! ! X. ? ? ! ! Miért nem szól ha beteg ? * A. Nincs is ennét jobb közmondás, mint hogy ,,jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.“ B. Dehogy is nincs ! Hát nem jobb-e ez a közmondás : „Jobb négy túzok ma, mint holnap egy fél veréb.“ * Gyönyörű vallomás. Beállít egy erősen arcul domborított veres szemű atyafi X, orvoshoz: adj egy repertet — szól — de nem kell csak nyolc napról, u j üzletmegnyitás Nagysomkuíon, a Spitz-féle házban. Női szövetek, vászonnemüek, téli kendők, kretonok, flanelek es bare hetek dús raktárát a vevő közönség szives figyelmébe ajánlja STERN HÁRTON divatárukereskedő Nagysomkuton.
