Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-11-19 / 47. szám
1905. november 19. n mert hát tudod, a ki megvert, az sógorom és é törtem be neki előbb a fejét, mert vendég voltam nála és kértem tőle 20 forintot kölcsön, de nem akart adni, pedig van neki elég, és még most is adósa vagyok neki tiz forinttal, meg egy szekér fával. Már most küldök neki egy borjut és ezt a re- pertet; ha nem békül, beállítok fiskust (nüma pentrü invaczatüre) csak azért, hogy megtanítsam. Morál: „Atyánkfiái ne vendégeskedjetek és ne kölcsönözzetek.“ * Egy derék szomszédos járásbeli ur M.-Lá- posról ment haza felé. A mint áthaladtak a Láposon, a kocsis elálmosodott, az utazó ura- ságot is valami álomszerű zsibbadásba ringatták. A hidastól kivezető ut tátongó ösvényei szörnyű merevélyes és a vulkanikus környezetbe illő mázsás kövek barátságos ellenállása. Csend van. A két utas szunyád. Egyszerre a lovak valamitől megriadnak és a kocsit a felázott puha talajú árokba borítván, megállnak. Az uraság a nyugalom jóleső érzésétől felocsúdva kérdi : „Miska tehát megyünk ?“ — „Igen ins- tálom — felel Miska — most tértünk át az állami útra. És tovább aludt mind a kettő. * Regénycimek Tatár Péter hagyatékából. 1. A befalazott kék ég, vagyis egy özvegy pióca kalandja. 2. Véres tör a velencei dogé zenélő parókájában. 3. Egy zwiki puszi az északi sarkon vagyis a tört paszuly mint viharágyu, vagyis az elefánt mint násznagy bengali fényben. 4. A rejtelmes sírbolt titokzatos halottja, vagyis regény, melyben a szerző is meghal. * A minap beállít a szerkesztőségbe egy folyamodvány kinézésű ur (t, i. hosszú volt, unalmas és alázatos.) Jó napot — mondá érzékenyen — azért jöttem, hogy megkérdjem a felelős szerkesztő úrtól, hogy nincs e szemölcs a bal kezén? A mi felelős Barnánk e nem várt kérdésre megőszült, de igy is bátran kivágta: „Nincs !“ Ah! jól sejtém tehát, hogy mi nem vagyunk rokonok. A fen tisztelt urat kilöktük. Szerkesztői üzenetek. (Kéziratokat nem adunk vissza.) Szűcs Gyula urnák. Örömmel üdvözöljük önt álllandó munkatársunkként mivelődési czélokat szolgáló lapszerkesztőségünk kicsiny gárdájában. Incze Lajos urnák Nagybányán. Mikor robogsz be már Pegazuson valami szivet megindító kedves lyrai mocsinggal? Többeknek. Igazuk van! Elismerjük, hogy, „rozoga műmalom“ nem poetikus, kötött beszédbe illő kifejezés, de sőt azt is elhisszük, hogy valamire való kiforrt, stylisztikus, a maga prózájában se szívesen használna ilyen erőltetett formát. Mi azonban mégis közöltük a verset mert tartalma érdekes, technikája jó, nyelvezete másutt kifogástalan és végül - s ez a legfőbb ok: mert szerzője kővárvidéki. Célul tüztük ki azt, hogy Kővárvidékét maga a járás nagy közönsége szerkessze, mert akkor lesz az kedves lapja az olvasónak és büszkesége a szerkesztőségnek, egyaránt akkor lesz a lap értékes és érdekes, ha annak minden sorát az első betűtől az utolsóig kővárvidéki ember Írja meg nemes ambícióból, kedvtelésből, érdeklődésből, elismerésből. A mi a másik kérdést illeti, hogy nincsen annyi tenger csillag az égen, mint a mennyi sajtó hiba van a Kővárvidék számában. Ez is igaz! De méltóztassanak elhinni, hogy mennél több az előfizetők, annál kevesebb a sajtó hibák száma. Kérjük egész tisztelettel tehát nagyra- becsült elégedetlenkedő uramékat az előfizetésre. KOVARVIDEK Automobil. Hogy: „Boldog az a fiakkeres a kinek a fia keres“ természetesen hogy boldog. Ezt mi nagysomkutiak tudjuk leginkább megítélni, mert itt már az újszülött csecsemőt pólyában felteszi a boldog fiakeres apa a balekra és hozzá kötvén, a gyeplő szárakat irányítja Hosszurévre vagy akár hova, még ő vadászni megy vagy halászni szóval sportot és nem gebéret űzni. Sorát ejtjük, hogy a közúti törvényezikke- lyében egybefoglalt s ennek a hajtásra jármüvekre stb. vonatkozó szakaszait ismeret terjesztés céljából kivonatosan leadjuk. Úttörő. A külföldi lapok közzül a londoni Puntch a párisi Rize, a svájci Nebelspalter ' a berlini zimplieissimus az olasz „Scanzonetti,“ a görög Kuha Zudokszios füllentők, a román „Desze marge,“ a bulgár „Saskidzsijubéj,“ a szerb „Poibra“ és az orosz „Csemulpó“ vicla- pokkal vagyunk állandó összeköttetésben. Eredeti Móricz. Hogy szájpadlásra lehet a ruhákat akasztani? Hogyne, de előbb szegeket kell a szájpadlásba beverni s ez többnyire kellemetlen. Őszinte Gáspár. Fogadunk önnel a brooklyni hidba, hogy ön ezt „Hannibal ante portás“ igy fordítaná le: „Ha nincs bál Anti portás.“ ‘ Kiváncsi. Hogy a legmélyebb hála hány öles, nem tudjuk, mert elveszett a zsinórmértékünk. Minerva és Psyche cég N. S. Hirdetményüket csak a jövő számban közölhetjük. Oktató Arnold. Ne higyje, hogy ön azért mert egy kirohonó bakkecskét az ólba visszatérített már „bakktéritő.“ Jó lenne talán önnél is alkalmazni a svéd masszázst különösen a füle töve körül. Oh! horizont, oh! horizont. naccar Joni Azbesztfalván. Hogy milyen az a „fekete szem éjszakája. Hm! Nézzen bele!“ mi tudjuk, hogy még csak egy éjszaka van ennél szebb: a nászéjszaka. Vasutas Troubadour Mór. Közöljük elrettentő például versét, mely igy zeng Zöld a kökéuy majd meg kékül, Most vagyok szerető nélkül, Zöld a kökény majd meg kékül Czindaratta bum. Hanem kékül vissza zöldül Bum daratta bum. Kegyed fejébe, úgy látszik, egészen keskeny vágányon robogott be az u. n. szellem. Búvár Livius. Hogy ki volt Horatius? Nem volt előfizetőnk ennyi bizonyosat tudunk róla De azért ne essék kétségbe kis Lexi Kohn. Tudakozódó. Az „Adatok a gyümölcs tenyésztés ős történetéből“ cimü cikket gróf Teleki Géza ur ő excellentiája kertésze Csávol- szky Mihály irta, a ki úgy látszik lapunk köz- gazdasági rovata iránt melegen érdeklődik. Legfeketébb Józsel Hosszufalu. Tartalmatlan lev. lapját megkaptuk. Köszönjük az őszi idényre. Föiminkatárs: ACKERMANN BÉLA. Laptulajdonos: BARNA BENŐ. Ha köszvényben, reumában szenved, ne kísérletezzen semmiféle szerrel, hanem vegyen egy üveg Dr. FLESCH-féle köszvény=szeszt, mely csuzt, köszvényt, reumát, kéz-, láb-, hát- és derékfájást, kezek és lábak gyengeségét- ütés, erőltetés, rándulás, ficamodásból származó fájdalmakat és daganatokat biztosabban gyógyit, mint bármely más külső vagy belső gyógyszer. Hatása a legrövidebb idő alatt észlelhető, még a legrégibb bajoknál is, melyeknél sem fürdő, sem gyógyszer nem használt. Kapható a feltalálónál és egyedüli készítőnél: Dr. Flesch Emil „Magyar Korona“ gyógyszertárában Győr, Baross-ut 24. szám. I1/* deciliteres üveg ára 2 korona. Huzamosabb használatra való „Családi“ üveg ára 5 korona. 3 kis, vagy két „Családi“ üveg rendelésnél == bérmentve utánvétellel küldjük. ..—■ szer encséje NAGY! Ki még eddig soha szerencsekisérle- tet nem tett az oszrálysorsjátékban, vegyen egy szerencsesorsjegyet KiSS bankházában, mert KISS szerencséje NAGY! Kinek még eddig az osztálysorsjátékban eredménye nem volt, tegyen kísérletet KISS bankházában, mert KISS szerencséje NAGY! Több ezer fél nyert a lefolyt sorsjátékban nagyobb nyereményeket KISS L)anKliázáL)an. Az eddigi húzásoknál szerencsénk volt már háromszor a jutalmat 600.000 koronát = 1.800,000 és a legnagyobb főnyereményt 400.000 koronát = 400.000 Ä 2,200.000 koronát igen tisztelt vevőinknek kifizetni. Minden egyes húzás után közzéteszszük a legnagyobb budapesti hírlapokban a nálunk nyert sorsjegyek jegyz ékét, úgy, hogy mindenki meggyőződhetik, miszerint a mi t. vevőinknek különösen kedvez a szerencse. Kihúzott nyeremények azonnal kifizettetnek Kísérelje meg szerencséjét KISS bankházában, mert KISS szerencséje NAGY! A XYIL sorsjáték I-ső osztályának húzása f. é. november 23. és 24. lesz. Az I=ső osztályú sorsjegyek árai: Egy nyolcad I K 50 f. Egy fél . . . 6 K. Egy negyed 3 „ - „ | Egy egész 12 „ Kiss Károly és T.-sa a magyar királyi szabadalmazott osztálysorsjáték főelárusitó-helye Budapest, IY., Kossuth Lajos-u. 13. A híres Angyal készítmények: 4 Számtalan A n d.1 o-TTa nr A-M+n -i Angyal-köszvényszesz (egy üveg elhasználása után biztos hatás) üvegje 2 kor. — Angyal-kenőcs (bőrviszketeg, bőrkiütés ellen) tégelye 3 kor. — Angyal-fagyszesz (fagydaganatok ellen) üvegje 2 kor. Számtalan hálalevél. — Raktár Ausztria-Magyarország részére az egyedüli készítő: gyÓgys23ertár, Hatvanban. - Postai szétküldés naponta!
