Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1905-11-12 / 46. szám

4 1905. november 12 levő szemétdombra vitte ki. Ettől a szemét meg- gyuladt és a tűz az alacsony kis szalmásfedelii háztetőbe kapott. Az ilyen házat rendesen 5-6 szekér szalma szokta borítani és igy ritka eset, hogy a szomszédos lakóházak megmenthetők legyenek. így is történt, attól kigyuladt a szom­szédos Horváth Juon és Horváth Ananyia la­kóháza és csűrös istállója. Elégett 3 lakóház, 2 csűr, 2 istálló. Utóbbiaknak összes idei búza termése és tengerije. A kár körülbelül 3000 korona, a mely biztosítva nem volt. Hogy a tűz tovább nem terjedt, annak köszönhető, hogy községünkből a tűzoltóság egy fecsken­dővel a tűz színhelyére kiment. Gyászos végzet. Kintye Tódorné múlt hó 23-án eljött Drága-Vilmáról meglátogatni öreg jó szüleit és testvéreit. Nemcsak a rég nélkü­lözött viszontlátás utáni vágy, hanem főképen az sarkalta az anyát e vállalkozásra, hogy beteg kis fiának Jóháza tiszta levegője, a nagyszülők és nagybácsik látása, azok szeretetteljes gondo­zása hát ha visszaadja a kilencéves korában hervadozó, szivéhez gyökerezett kedves gyer­meknek egészségét s evvel neki is életörömét. De nem úgy történt minden, a hogy a szülői szeretet a maga leküzdhetetlen akaratának és ragaszkodásának eleven színeivel megfestve azok létesülését a sorstól kívánta. A kis beteg gyer­mek addig játszadozott a nagyapai ház örömet lehelő küszöbén, mig egyszer csak észre vették, hogy a bocskora szíját, mely az egyik lábán fel volt tekerve, a másik lábára felhúzni nem tudja. Meghalt minden gondozás dacára egyet­len nehéz sóhajtás nélkül, és e gyászos esetével ágyba döntötte édes anyját. Keservében zokogó nagyszülei és rokonsága rémületére okt. 29-én halt el a gyermek. Október 29-től fogva sze­gény Kintye Tódorné se ételt, se italt nem fo­gadott el többé. Sőt nem is sirt. Olyan tulvi- lági fény ömlött el beteges arcán, mert hisz ez év husvétja után életveszélyes betegségben sínylődött otthon Drága-vilmán hat héten át és még veszélyesen jött át Jóházára is, de ő nem panaszkodott, nehogy a részvét forrásából faka­dóit gondozás megoszoljon az ő maga beteg személye és drágasága között. Olyan réveteg volt és nyugodt a tekintete, mint a ki várja a halált, mint a ki menni óhajt a gyermeke után. Éjjel-nappal nem hagyták magára a szívben megtört asszonyt, vigasztalták, erősítették sze­retetteljes szavakkal, mindhiába, Kintye Tó­dorné f. hó 2-án fia halála után negyednapra egy jajszó, egy panaszos szó nélkül elszende- rült hirtelen szivszélhüdésben. Mert megölte őt az őszivének mélységes bánata. Nacscságák értekezlete. Nagyváradon semmi­vel sem, kisebbek a cselédmizeriák, mint nálunk. Gerő Ármin ottani főkapitány most úgy akar a dolgon segíteni, hogy szabályrendeletet terjeszt az ottani törvényhatóság elé. De mielőtt a szabályrendeletet megszerkesztené, nagy gyűlésre hívja össze azokat, a kiket ez a kérdés a leg­közelebbről érint: a cselédtartó asszonyokat. A nacscságák értekezletüket e hóba tartják meg a nagyváradi városházán. Az értekezleten a fő­kapitány fog elnökölni és az ottani cselédosztály vezetője lesz az előadó. Az értekezleten elő­terjesztik a főkapitány szabályrendelet terve­zetét, a melynek egy-egy példányát megelőzően szétosztják a meghívott hölgyek között. Tavaly télen a cselédek rendeztek nagygyűlést a fő­városban, illő hát, hogy most a nacscságák a vidéken tartsanak értekezletet. Kiss szerencséje nagy. Ma már közmondásos lett ezen szállóige és alig van ember az ország­ban, aki ne tudná, hogy osztálysorsjegyeket legcélszerűbb Kiss Károly és Társa bankházában venni. E kiváló bankház Erzsébet-körut 19. szám alatt levő főűzletét Kossuth Lajos-utca 13. szám alá helyezte és igy 4 szép üzlete van Budapesten a Kiss bankháznak. Osztálysorsjegyeket hivatalos árakon legajánlatosabb Kissnél venni, mert pontosan, lelkiismeretesen szolgálja ki vevőit, a nyereményeket azonnal kifizeti és mert Kiss szerencséje nagy! Nincsen betegség házánál mai számunkban megjelent hirdetésre ez utón is felhivjuk t. olvasóink figyelmét. KOVARVIDÉK Osztálysorsjegyek. A legközelebbi húzásra érvényes osztálysorsjegyek kaphatók Havas Emil takarékpénztári könyvelőnél. Nagysomkuti piaci árak. Az első kővárvidéki Műgőzmalom és olaj-gyár jelentése szerint. Búza — (100 kgr.)- 14 K 00-14-50 Rozs —- 10 „ 00-10-50 Tengeri- 17 „ 00-17-50 Zab ­V- 9 „ 50-10-00 CSARNOK. Xászdal. Maradj, maradj, ne szálj tovább Galambom, édesem; Virág se nyílik odakünn Vad bércen, szírieken Tudod-e mondd, hogy télen is Hol van örök tavasz ? Nem napkeletnél édesein Szivembe nyílik az. * Szebb, mint a hajnal, mely kilép Az égre lángolón Oh! szebb, vidámabb fény lobog Szemedben arcodon, Meghitt fészekre nem találsz te Sehol e földön édesem Csak itt, csak itt, örökre itt Szerelmes szivemen. * Sötétlő fürtödön az éj S a hajnal párosul A mig előttem múlt jövő Még egyszer elvonul Még egyszer mély varázsba ejt A mámor arcodon Szerelmi láng égessen el Mig ajkad csókolom! * Fészket rakunk s te oda szállsz Dalolni keveset S aztán szeretni, mert a csók Méznél is édesebb! Mig elrüpül a földi lét Ez is mint annyi más ’S hol két szerelmes szív honol Ott is lesz hervadás. * Jer hát ölembe édesem Ne szálj, ne menj tova ; Szerelmi lázban úgy sem égett így szived soha! Mit ér a gyémánt, szinarany Virággal telt vadon Egy csókodért, egy csókodért Oly örömest adom. * S ha majd a boldog szerelem Rabbá tesz hirtelen Te karjaimban álmodol Én rólam kedvesem. A hűl—Hazsán. Ősz van . . . Hull a hulló levél . . . A táj ködbe borul. Szivemben bánat ül — A szememből köny hull . . . Talán senki se oly — Mint én — boldogtalan. Látom is, érzem is Hogy hervadó ősz van. Paraj. ^0 KÖZGAZDASÁG. Adatok a gyümölcsfatenyésztés ős történetéből. Fekete eperfa, Stórus nigra; Sturier noír; Blackmulberi; Schwarcer Shalbeerbaum. Tudvalevő dolog, hogy a fekete eperfa nincs annyira elterjedve, mint a fehér. Énnek oka abban rejlik, hogy a fekete eperfa levelei nem oly jók a selyemhernyó tenyésztésénél. Nincs is a fekete eperfának oly sok változata, mint a fehérnek, a viszont arra enged következtetni, hogy a fekete eperfa kora nem oly nagy. Ovidius Sletarmorphosisában olvassuk, hogy Piramus és Thisbe egy babilonai szerelmes­pár, egy eperfa alatt adtak egymásnak légyottot. Thisbe ért oda először, de egy oroszlántól megijedve elszaladt, miközben elvesztette fá­tyolét, Piramus megtalálta a fátyolt, midőn a légyottra jött, de azt hívén, hogy az oroszlán* * melyet ő is látott, szétszaggatta kedvesét, meg­ölte magát az eperfa alatt. Thisbe a történteket megtudta, szintén öngyilkos lett. Ez az eperfa lett a fekete eperfák őse, mert ezután a gyümölcse megfeketedett. Gyá­szolta a szerelmespárt. Ez a fekete eperfa legendája. Hazája Árménia és Perzsia északi része. Egyes botanikusok ugyan eredetét másfelé keresik, de nem valószínű, hogy az másfelé volna. Csávolszky Mihály. (Folyt, köv.) A NEVETŐ KŐVÁR. A multi erősen borús, nedves hidegtől és permetező álmos esőtől látogatott napok egyikén beállít egy komoly elegáns ur X borbély­műhelyébe. Ászolgé! — kiált a szeretetreméltó szörvesztő művész — mivel szolgálhatok? Borotválkozni akarok - szólt a két szótagu válasz. „Kérem ássan“ — a borbély. A beszappanozás habozó unalmas művelete közben törekvő Zsentlmén borbélyunk szórakoztatni óhajtván nemes ven­dégét, egy régi szólamát utánozta az ismerkedés­nek: „Hát bizony pocsék időnk van!“ „Hallja- ordít rá bőszülten a felhabzott ur — hát azt hiszi, hogy én vak vagyok és nem látom ezt a szemtelen időjárást?“ „Bocsánat — felel rá vissza szelíden beretva csőszünk — talán parancsol politikát nagyságod ?“ * Átdorbézolt éjszaka után. Adolár végig kutatván üres tárcáit, egyikben egy kis darab flastromot talált. Elkeseredetten szól: „Ez a kis tapasz egyedül az, a mi még az élethez köt. — És sietett rögtön becsapni a háziasszonyát. * Egy utalványnak nyílttéri közleményeire szánt rovatából: „Elküldöm a tőketörlesztést és a kamatokat és tisztelem az egész bank­társaságot.“ *) Na ilyen előzékeny és figyelmes adós se születik több. Berszőmenti. *) Szerkesztő. * Egy ős jogász kifakadásá. „Ha áll az a tétel, hogy hallgatni arany, akkor miért nincs már nekem letétben legalább 9 métermázsa aranyam, hiszen 17 év óta vagyok joghallgató. Berszómenti. Nyilatkozat. Mindazon jóismerőseimnek és barátaimnak, a kik házam és összes ingóságaim elárverezte- tésénél oly kitüntető rokonszenvvel működtek közre, hogy hitelezőim pukkanó görcsöket kaptak az árak tündériesen eszményi lenyomása miatt: fogadják hálám eme bélyegmentes kifejezését. Lamahgájn Izék, volt bérlő. u j üzletmegnyitás Nagysomkuton, a Spitz-féle házban. Női szövetek, vászonneniüek, téli kendők, kretonok, flanelek és barchetek dús raktárát a vevő közönség szives figyelmébe ajánlja ----­ST ERN HÁRTON divatárukereskedő Nagysomkuton. i

Next

/
Thumbnails
Contents