Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1905-10-08 / 41. szám

KOVARVIDÉK 1905. október 8. Hetivásár a nagyfentósi vasúti állomáson. Nem csoda, hogy hetivásárjaink nem olyan látoga­tottak, mint régen voltak és nem csoda, hogy a vásárvámbérlő folyton panaszkodik, hogy nincs jövedelme és nem képes a magas haszon­bért a községnek fizetni, akkor, a mikor vonatunk a nagyfentósi feltételes megálló helyen direkte megáll, hogy az utazóközönség üzleteket le­bonyolítson és ha egy két perc alatt nem sikerül lebonyolítani, a felek kérésére 5-8 percig is hagyják pihenni a kifáradt mozdonyt. Ugyanis a legutóbbi hetivásár alkalmával történt, hogy egynéhány utas szilvaiznek való szilvát óhajtott vásárolni, de nem tudtak megegyezni az árra nézve, tehát a hetivásáron nem vásá­roltak, de egyidejűleg intézkedtek valami módon, hogy a nagyfentósi feltételes állomáshoz szilvát vigyenek ki s majd hazafelé utazóban meg­egyeznek és megvásárolják a szükséges szilvát. A dolog úgy is történt; a vonat meg­érkezve a nagyfentósi állomásra, megállóit s megkezdődött a hetivásár, a hová 6 — 8 kas szilvát hoztak, természetesen nem tudtak hamar megegyezni, de az nem volt baj, mert a vonat várt, a mig teljesen lebonyolították az üzleteket. Hamis pénz. A legutóbb megtartott Hosszu- falusi országos vásár alkalmával Lapáta Mihály oláhtótfalusi lakos Kárpulesz Márkusz italmérő­nél egy 100 koronás bankjegyet váltott fel, később vette csak észre, hogy a kapott 20 koronás arany tulajdonképen egy játék érem. A csendőrség az illetőt csalás vétségért a hely­beli kir. járásbírósághoz följelentette. ismét uzsora. Sajnos, ismét uzsoráról kell számot adnunk és pedig a mint látszik a paraszt nép is szívesen foglalkozik uzsorával. A napokban ugyanis kinyomozta a helybeli csendőrségj hogy Utce Mariska, Lázár Márk, Átyim Juon és Jor János fericsei lakosok már régebben foglalkoznak uzsorával. Terhelteket a szatmárnémeti kir. ügyészséghez jelentette fel a csendőrség. Lopás. Bűje Gavrilla jávorfalusi lakos az e hó 2-án tartott heti vásár alkalmával egy 6 korona értéket képviselő kendőt lopott, de rajta csípték és a károsult átadta a csendőr­ségnek. A fáma. Vergilius nagyon szépen írja le, hogy milyen elementáris ereje van a híreszte­lésnek, a „fámának.“ Fehérszéken is megindult a fáma, hogy Onye Vaszilika, tizenhat éves legényember 10 nap előtt úgy vágta fejbe Bucsumán Vaszalika 63 éves cigányt egy karó­nak is beillő gerundiummal, hogy bele halt. A körjegyző a hir hatása alatt kötelességszerüen jelentést tett az esetről, mire a járásbíróság kiszállt az orvos szakértőkkel a boncolás foga­natosítása végett. A boncolásnál kisült, hogy a halál oka a kimerülés, mely általános gümő- kór eredménye. Nem volt a hullán egy karcolás sem, már pedig, ha egy körülbelül 1 '/• méter hosszú és 15 ctm. kerületű husánggal valakit fejbe vernek, annak koponyarepedés szokott lenni a következménye s igy bizony az egész megütés históriája nem egyébb híresztelésnél, melynek ugylátszik, meg volt a hires latin költő szavai szerinti hatása a békés és jámbor fehérszékiekre. Borzalmas szerencsétlenség Kolcéron. A tech­nikai haladás a mezőgazdaság terén sok áldozatot szed, különösen cséplés idején. Alig egy hete szállítottak be a nagysomkuti kórházba egy farkasaszói munkás embert, kinek balkeze a kézhát közepének megfelelőleg úgy volt eltörve, hogy az alsó tőrvéget vizsgálatnál a felsőre lehetett hajlítani. Operációba nem egyezett bele s igy csakugyan isten csodája lesz, ha az ember kezével megmarad. S ime kedden reggel Jakab Mór kolcéri birtokos tagján mű­ködő cséplőgép gépészét kapta el a gépszij és a robustus atléta embert a magasból oly erővel vágta a földhöz, hogy több bordája eltört és háta, valamint balalszára súlyosan megsérült. Orvosi ellátás után haza szállították a szerencsétlen embert Erdődre, a hol felesége és nyolcz kiskorú gyermeke siratja. Fölmentett gyújtogató. Lapunk múlt számá­ban jeleztük, hogy szeptember 30-án tárgyalta a szatmári esküdtszék Virtoloméj György hely­beli lakos öngyujtogatási bűnügyét. Mint érte­sülünk, vádlottat beszámithatlan részegsége miatt az esküdtek nem találták bűnösnek, miért is a bíróság felmentette a vád és következményei terhe alól. Az Ítélet jogerős. Végeladás engedély nélkül. A belügyminiszter, mint a „Magyar Kereskedők Lapja“ jelenti a közelmúltban 5730 — 904. sz. a. érdekes határo­zatot hozott. A határozat kimondja, hogy az, aki iparhatósági engedély nélkül áruit végeladás, árverés, vagy tömeges és gyors eladásra ingerlő más módon eladja, a kihágás elkövetésén kívül az eladásból befolyt összeg tizedrészét szintén megfizetni köteles. A nagysomkut-vidéki anyakönyvi kerület sta* tisztikája szeptember hóról. Születtek: 134. szeptember 3-án Mercse János és Nucz Máriának „Margit“ (Somkutpataka). 135. szeptember 5-én Tűnsz György és Indre Annának „Mária11 (Nagykörtvélyes). 236. szeptember 17-én Bánkos György és Borota Máriának „Anna“ (Jeder). 137. szeptember 18-án Heyán Vazul és Petrus Annának „Juliánná“ (Somkutpataka). 138. szep­tember 23-án Buda Endre és Dán Máriának „Mária“ (Somkutpataka). 139. szeptember 28-án Petrán János és Áron Máriának „Gergely“ (Nagykörtvélyes). 140. szeptember 27-én Stef Miklós és Petrus Margitnak „Milán“ (Somkut­pataka). Házasságot kötöttek: 38. szeptember 8-án Sálye Gábor (Nagysomkut) és Pirzse Klára (Jeder) 39. szeptember 11-én Ucze Szi- meon (Fericse) és özv. Mercs Gergelyné szül. Burgye Mária (Fericse). 40. szept. 11-én Fától Gábor (Jeder) és özvegy Banácz Tivadarné szül. Varga Rozália (Jeder). Meghaltak: 73. Mercse Margit 1 napos veleszületett gyengeség­ben szeptember 4-én (Somkutpataka). 74. Kozma Vazul 62 éves tüdőgümőkor szeptember 8-án (Jeder). 75. Indre Mária 9 hónapos veleszüle­tett gyengeségben szeptember 20-án Nagy­körtvélyes Figyelem. A Bocsánczy Tivadar és fia cég mai számunkban közzé tett hirdetésére fel­hívjuk szives olvasóink figyelmét. Nagysomkuti piaci árak. Az első kővárvidéki Műgőzmalom és olaj-gyár jelentése szerint. Búza — (100 kgr.) ­14 K 00-14-50 Rozs — 11 11 10 „ 00-10-50 Tengeri 11 11 17 „ 00-17-50 Zab ­11 11 9 „ 50-10-00 CSARNOK. Xalottai kisérnek. Halottat kisérnek . . . — Egy ifjú a megholt, A kinek tizennyolcz Tavasza alig volt. Siratja ismerős — Siratja idegen. — Nem hagyja — nem seki Közönnyel — hidegen . . . Az én szememből is A gyász könnye fakad- Égy siratom talán Nekem is csak akad!? Paraj. R csekélyke kis holmi . . . Az árviz-városban tartózkodtam vagy hat kis esztendeig .... Egy délután történt . . . Rémülten, lihegve ront be hozzám az irodába a háziasszonyom cselédje .... — Fiatal ur! Fiatal ur! — No, mi baj van, mondok. — Kérőm szépön .... az árvíz .... az árvíz .... jaj Istenem elöntötte az egész . ... Kivettem az órámat . . . hogy megnézzem a nap melyik szakában szokott rájönni erre a szerencsétlen teremtésre a mánia .... — De hiszen még nem verik félre a harangot, mit beszél maga itt össze vissza ?.... — „Jaj Istenem urfi kérőm, tessék mán hazajönni.... a nagysága hivatja, mert baj van !“ Ezzel odébb állott. Tekintetem, hirtelen az Íróasztalomon levő előjegyzési naptárra esett és miután a napnál is világosabban láttam, hogy nem áprilisban vagyunk s igy biztos voltam benne, hogy leg­alább április bolondja nem leszek, félbehagytam a munkámat és lakásom felé igyekeztem .... Óriási tömeg állt a ház előtt melyben laktam .... No gondoltam magamban, ha árvíz nincs is, de valaminek mán csak történnie kellett. .. — Kerüljünk beljebb .... utat törtem magamnak a tömegben, a mi nem volt valami nehéz, mert tudták, hogy én is a házbeliek közé tartozom és mint érdekelt félnek bizonnyára jelen kell lennem a katasztrófánál. A háziasszonyom borzasztó kétségbeesett arccal, kisirt szemekkel jött élébem. Meg­sajnáltam .... — Mi történt, kérdeztem ártatlan arccal, nyugodtságot színlelve. — Aranyos ifjuracskám ne haragudjon . . . Nem én vagyok az oka ... A holmija egészen tönkrement .... A csatorna megrepedt . . . Bejött a szobába a viz .... A nagy koffer .... a mit tetszett mondani, hogy sok holmi van benne .... úszik a vízben . . . Drága, ifjuracskám nem én vagyok az oka .... A viz már ki volt szivattyúzva, bementem a szobába. Olyan komoly képet vágtam, hogy a háziasszonyom azt hitte, legalább is felmondom a lakást .... Rettenetesen kacaghatnék voltam . . . Alig birtam magamat visszatartani . . . — Bevalljam, ne valljam be? ... . Bátorságot vettem: — „Hát tudja néni .... Ne búsuljon semmit .... Ebbe’ a hatalmas kufferba csak két szál fehérnemű volt, két mangetta, egy gallér, három zsebkendő; de ezek mind a mosó- nénál vannak . . . Még nem hozta haza .... Az ünneplő ruhám .... az meg nagyon pe­csétes volt, hát od’ adtam a szabómnak pucolni . . . Szóval a kis csekélyke holmim . . . néni . . . nem volt benne .... hát ne búsuljon . . . .“ Mintha kő esett volna le a néni szivéről .. . KÖZGAZDASÁG. A gyümölcsfáknak bemeszelése. Nagyon üdvös dolog a gyümölcsfáknak bemeszelése, mert mig egyrészt a mészréteg a fát a fagyfoltok romboló hatása ellen védelmezi, másrészt elpusztítja a fakérgen s likacsaiban levő ártalmas rovarokat s ezeknek petéit. Moha és zuzmó alatta nem képződhetik. De részben védhetjük ezzel fiatal fáinkat a nyulak rágása ellen, különösen, ha a mésztejbe trágya — vagy árnyékszék — levet, marha epét, vagy marhavért keverünk. A bemeszelést legjobb ősszel, szeptem­berben vagy októberben végezni, nem pedig — miként általában szokás — tavaszkor, amidőn is a friss mészréteg a fakérgét erősen takarja s a pórusokat egészen betömi, mi is a fának légzését belülről kifelé és fordítva nagyon akadályozza. A gyümölcsfák lehasadt ágainak helyén keletkezett sebek ápolása rendkívül fontos és elmulaszthatatlan dolog a fa kipusztulásának elkerülése érdekében. Ugyanis gyakran megesik, hogy a gyümölcsfa egyik-másik ága akár a termés súlya követ­keztében, avagy viharok alkalmával, sőt lelki­Ä tyukszemirtó üvegje Angyal AngyaUköszvényszesz (egy üveg elhasználása után biztos hatás) üvegje 2 kor. — Angyal-kenőcs (bőrviszketeg, bőrkiütés ellen) tégelye 3 kor. — Angyal-fagyszesz (fagydaganatok ellen) üvegje 2 kor. — Angyal­kor. 20 fill. — Számtalan hálalevél. — Raktár Ausztria-Magyarország részére az egyedüli készítő: gyógyszertár, HatvanL>an. - Postai szétküldés naponta! hires Ángyai készítmények:

Next

/
Thumbnails
Contents