Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1905-10-08 / 41. szám

1905. október 8.

KOVARVIDEK

3

S hogy mily ősi foglalkozás s hogyan jött reá az ember a kertészet mai színvonalára, érdekes feladatok gazdagítják az emberi fogalmat, hogy már az ó korban voltak jóformán kertészek s pasziónatus laikus kertészek.

És hogy arra szorítkozzam, hol volt a kertészet eredete? Kiindulás pontja? S hogyan fejlődött a mai állapotáig.

De különösen hogyan jött reá az ember a nemes növények és gyümölcsök szaporítására?

Őseink bizonyára az erdei fák gyümölcsét ismerték ehetőnek, mint a bükk-makkot, (Quercus cerris) mogyorót, (Corylus Piemonti) délibb vidéken talán a gesztenyét, (Castania vesea) fügét (Fieus gracilis) és igy könnyen hihető, hogy a vadfák csábították a gyümölcs meg- izlésére az embert. Ettek ugyan előbb is gyümölcsöt, főzeléket, azaz gyökereket és leveleket, de a mint az emberiség szaporodott; szaporítani kellett a táplálékot is és itt elsősorban a gyümölcsök szaporítására gondoltak, igy ébredt íel bennük a földmivelés mellett a kertészet.

De a kertészet csakis a végleg megtelepedett népnél fejlődhetett ki, mert a kóborló nomád nép nem törődött még az egy nyári növényekkel sem, főfigyelmök inkább a bujalegelő s igen kedves foglalkozásuk közzé számítható a vándorlás, vadászat és a rablás s hogy miként vált e kóborló népből állandó földművelő nép? ezen a téren az őszi vetés tette a legnagyobb haladást a végleges letelepedéshez. De a legdöntőbb lépést mégis a kertészet révén ébredt fel az emberben.

A haza és a saját tulajdonának helyhez való ragaszkodás.

Mert a gyümölcsfát évekig gondozni kell, mig termést hoz, és a borág, a mely a kemény földművelőt hangolta vidámmá.

Már a régi költők háromféle nemét említik a föld hasznosításának, a legelőt, a mely húst, tejet és gyapjút ád, a földművelőt, a mely az édes kalászt, az emberiség táplálóját s végül a kertészetet, a mely bort és gyümölcsöt szolgáltat.

De hol van a kertészet eredete? A görög monda szerint Deucalion fiának Orestheusnak kutyája egy élő fa darabot szült, melyet ura elásott a földbe és ebből, mint egy dugványból keletkezett a szöllőtő.

A régi gazdasági müvek rendszeres facsep vére. Olyan bátor hangon nem is beszélt még az alispánnal senki emberfia. Az öreg egészen elfelejtette a maga baját annyira büszkévé tette a fia bátorsága. Hogy lehordta az alispánt, hogy ráolvasta a sok paragrafust! Nem telt bele egy félóra és rendben volt az öreg dolga. Visszaadták a becsületét, a hivatal már úgy sem kellett neki. Már az utón rábírta a fia, hogy feljöjjenek hozzá valamennyien. Van már neki miből meghálálni visszafizetni a sok reá fordított költséget, jóságot.

Mikor az alispánnal végeztek, a főszolgabíróra került a sor. Ide nem vitte magával az öreget, a ki bizony sok lelki kint állott ki az alatt, mig a fia odajárt. Nagyon félt szegény, hogy kárt tesznek egymásban. Már jobban szerette volna, ha semmit sem mondott volna el. Jobb lett volna az anyjukra hallgatni, a ki váltig kérte, „ hogy ne szóljon a dologról, mert párbaj emberhalál, lesz belőle. De hála Isten baj nélkül végződött ez a látogatás is. Elintéztek mindent három kis levélkével, az egyikben Boriskát követte meg a főszolgabíró, a másikban lemondott hivataláról, a harmadikban bejelentette a nemzeti kaszinónak, hogy kilép a tagjai közül. Hitványságánál is nagyobb volt a gyávasága.

A világ pedig csodálkozott a dolgon s törte a fejét az okán, de soha emberfia nem tudta meg. Később aztán ott felejtették a pusztáján s ha még olykor-olykor fölemlegette valaki, szánakozva tette hozzá:

— Megverte az Isten szegényt 1

Elvette az eszét.

tenyésztés és növények szaporításról írnak, a kertészet gyakorlati ismerete tehát igen régi, eredete nagyon is belenyulik a történelem előtti korszakba.

A kertészkedés gyakorlata szájhagyományból épült fel, mely nemzedékről nemzedékre származott és a melyet részben az emberi kultúra kezdetéig követhetünk.

A kertészet főbb oltó és nyeső módszerei már a rómaiaknál is ismeretesek voltak.

A régi egyptomiak azzal dicsekedtek, hogy ők a legrégibb emberek s nekik vannak a legmesszebb visszairányuló adataik. Ismerve a piramisok hieroglifái révén azokat a növényeket, a melyeket ott tenyésztettek, sőt magvak is maradtak fel abból a korból; fáik között ott van a füge, (Fikus gracilis) Boróka (Juniperus communis) Datolyapálma, (Phvenix) Gránátalma, (Tunica granatum.) A datolyapálmát nem becsülték sokra, holott ma ez a legelterjedtebb és legtermékenyebb fája Egyptomnak.

Mint gyümölcsfát említik még az olajfát (Eleagnus Augustifolia) citrom (narancs) barack és mandolát.

De egy régi mű szerint sokkal korábban foglalkoztak a kertészettel az Indusok. Az ő mondáik szerint a kertészet remek kultúrája virágzott s többek között voltak parkjaik, valamint nagyban tenyésztették a kókusz- és az arecapálmát s a folyók vizével öntözték parkjaikat, zöldségtenyésztők nagyban, épületeik körül pedig első sorban a virág s azután a gyümölcsfa tenyésztés magas fokon állt.

És a zsidók foglalkoztak a kertészettel? Igen. Hisz Mózes harmadik könyvében a kertészet egy rövid kátéja van megírva. Kultúrájukban első helyen áll a szöllő.

Ismerjük a szentirásból Noét, min szöllő- művelőt.

Igén régi a kínainak kertészete is, régibb mint például az ó-görögöké, a mi abból tűnik ki, hogy Csen Királynak 1222-ben Krisztus előtt olyan kertészetei voltak, hogy veszélyeztette a földmivelést s a nép a terhek viselése miatt fellázadott; és elpusztította a kerteket.

Cyrus, a nagy perzsabirodalom megalapítója, óriási áldozatot fordított a kertészetre.

A nagyország útjait gyümölcsfákkal szegé- lyeztette s a helytartóknak szigorúan kellett ügyelniük a megszakítás nélküli alakításra.

A kertészet királyi foglalkozás volt. Miként a kínai császár évenkint ma is ekét fog, úgy tettek ők, a perzsái királyok, ünnepélyes alkalomkor felszentelt helyen gyümölcsfát ültettek.

Salamon szintén kedvelte a kertészetet, nagyban foglalkozott esztétikai és tudományos szempontból, de roppant sok növényt ismert.

S igen régi gazdasági művek sorában említik a babilon őslakói kertészetük leírását. Vannak idézeteik, melyek korát egészen Adámig és Nőéig akarják visszavezetni. De e művekből — sajnos — nem ismerünk egyet sem, csupán a görögök és a rómaiakéból szerzett fordítások nyomán.

Úgy a görögökről tudjuk, hogy szenvedélyes kertészek voltak. A rómaiak már dijakat osztottak s ha egy derék embert megakartak dicsérni, derék földmivelőnek vagy derék kertésznek nevezték. A kit igy dicsértek, a legnagyobb mértékben meg volt dicsérve.

S igen magas fokra emelkedett náluk a diszkertészet. Mivel a római birodalomban a kicsapongás és az élvezeti vágy lábrá kapott, ezzel aztán fokozódott a kiválóbbnál kiválóbb, a finomabbnál finomabb kertészeti termékeknek mindenféle évszakban való előállítására irányuló törekvés, ez utón aztán annyira emelkedett, hogy felülmúlta a görögöket s igy emelkedett kertészetök oly hires fokra. Az első kertészeti irodalom nálunk jelent meg latin nyelven. Cato 234. Kr. e. Cato háromféle hasznot hajtó foglalkozást ismer. A kereskedelmet, mely bizonytalan és veszélyes, az uzsorát, mely bizonytalan és veszélyes, az uzsorát, mely becstelen, és a mezőgazdaságot, mely a legbátrabb és a legkitartóbb harcosokat neveli és a legbiztosabb, a legkevésbbé gyűlöletes és a legtisztességesebb hasznot hozza s a kik azzal foglalkoznak, azokban nem ébred fel egykönnyen gonosz szellem.

A kertészet alapját véve, úgy a földmivelés, mint természettudományunk terén igen sok tennivalónk van.

Hazánkat megáldotta a természet Ura termőfölddel s bizonyára szorgalmunk folytán megteremthetnők nemcsak a német és a belgákkal való versenyt, de megszereznék hazánknak a nemzetgazdaságot.

Csavolszky Mihály.

HÍREK.

Október. 7.

Fölkérj üli, tisztelt előfizetőinket, hogy a hátralékos előfizetési dijat mielőbb befizetni szíveskedjenek.

Személyi hir. Nagy Gábor m. kir. pénzügyi titkár községünkben időzött.

Vármegyei közgyűlés. Szatmár vármegye törvényhatósága e hó 12-én délelőtt 10 órakor tartja rendes őszi közgyűlését Nagykárolyban a vármegyei székház gyűlés termében. A közgyűlés főbb tárgyai: 1. Az 1906. évi házi költség- előirányzat. 2. A tisztviselői nyugdij-alapra l"/o pótadó kivetésének tárgyalása. 3. A közművelődési pótadó-alapra l°/o pótadó kivetése, melyből a szabályrendelet szerint rendelkezésre maradó V40/0 a Kölcsey síremlékének felállitási költségeire javasoltatik fordittatni. 4. A szék- házjavitási-alapra V2°/o pótadó kivetése. 5. A h. é. vasutak segélyezésére felvett kölcsönök fedezésére 1 V2°/o pótadó kivetése. 6. A törvényhatósági úthálózat egyidejű kiépítésére felveendő kölcsön tárgyalása. 7. A nemzeti ellenállás tárgyában szeptember hó 7-én 919-1905. bjkvi sz. a. hozott hözgyülési határozatot megsemmisítő belügyminiszteri leirat. 8. A 60-as bizottság üléseinek jegyzőkönyvei s ezzel kapcsolatosan tett javaslatai. 9. A 60-as bizottság indítványa Nagy László vármegyei alispán ellen állásától való egyidejű felfüggesztés mellett a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatnak ismételt elrendelése iránt. 10. Az albizottságok kiegészítése, illetve újból választása. Továbbá minden a közgyűlésig még beérkező s a rendes tárgysorozatba felveendő ügyek.

A szatmári püspök. A fővárosi, valamint a szatmári lapok is közölték a hirt, hogy az uj szatmári püspök már ki van nevezve Mayer Béla kalocsai címzetes püspök személyében. Illetékes forrásból arról értesülünk, hogy ez a hir nem felel meg a valóságnak.

A király nevenapja. Őfelsége a király neve- napját e hó 4-én a szokásos kegyelettel ünnepelték meg községünk iskoláiban.

Eljegyzés. Nagy Sándor szatmárvármegyei tb. főjegyző szeptember 30-án tartotta eljegyzését Apában özv. Gabányi Zsigmondné szül. Peleskey Mariska úrnővel.

Uj ügyvéd. Dr. Stoll Tibor ügyvédjelölt Nagybányáról, az ügyvédi vizsgát kitűnő sikerrel letette.

Végrehajtói kinevezés. A pénzügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök ifj. Komá- romy Lajos beregszászi lakost állami végrehajtóvá a nagykárolyi pénzügyigazgatósághoz ideiglenes minőségben kinevezte.

Uj g. kath. templom Nagybányán. A g. kath. egyház körében hatalmas mozgalom indult meg, hogy régi s rendkívül szűkös volta miatt czel- jainak többé meg nem felelő templom helyett egy uj, díszes templomot építsenek. A nagyarányú mozgalomnak, melyet Brebán Sándor lelkész kezdeményezésére az egyháztanács indított meg, máris igen szép eredménye van. A templomépités ügyét most a pénzügy- miniszter is hathatósan előmozdította, amennyiben a nemes czélra tárgysorsjátékot engedélyezett. Igen szép és értékes tárgyak kerülnek kisorsolásra. Sorsjegyek minden üzletben kaphatók.

ROTHBÁRT JÓZSEF BOR- ÉS SZESZ-WASYKERESKEDÖ SZATMÁROM, EÖTVÖS-UTCZA ÉPÜLET]).

Ajánl jó minőségű finomitottt szeszt a legolcsóbb napi áron ; kitűnő gyümölcsitalokat, u. m.: szilva-, seprő-, törköly-, baraczk- és borovicska-pálinkákat; likőrökben: állásch, császárkörte, fodormenta, vanillia, rostopcsin, megyszesz, paprikaszesz és angolkeserü különlegességeket ; valamint mindennemű kül- és belföldi rumokat és különböző termővidékeken szüretelt és tisztán kezelt honi borokat. Araim jutányosals.- - Áruim b-itűnőek.- - Tessék, próbarendelést tenni. __________________________BT Czím: ROTHBÁRT JÓZSEF, SZATMÁn. -»a_______________________________