Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1905-08-13 / 33. szám

1905. augusztus 13.

KOVARVIDEK

1904. év folyamán elfogyasztott szeszben 23212 korona érték, bór és sörben 1362 korona s valószínű, a mit ki nem puhatolhattam s a dug elárusítók által eladott ital is feltétlen meghaladja az évi 2000 koronát, összesen kiteszen pedig 26574 koronát, azon összeg, a mit egy elszegényedett 1286 lélekszámmal biró község, a hol még mai 4 korlátlan, egy korlátolt és 2 édes szeszes italok elárusitási engedélylyel biró helyiségek vannak s azonkívül van egy szeszgyár, a honnan ' szintén üres üveg vagy korsóval nem bocsájtják el az embert. Hogy egy ilyen községben az alkoholra kiadott ezen összge minő vagyont képvisel, felesleg fejtegetni, nem is számítva még az azutáni várakozási tetemes összeget, — vagyis a néptől kipréselt értékkülömbözetet.

Az 1899. évi XXV. t.-c. 37. §-a alapján kiadott 78543. számú Belügyminiszteri rendelet 6., 12., 15., 17., 18. és legfőképpen a 19. és 20. §-a úgy az anyagi, de különösen egészségügy és köz- erkölcsiség tekintetében az alkoholizmus tovaterjedésének meggátlására oly szigorú intézkedéseket tesz, hogy azok lelkiismeretes végrehajtása már egymagában véve az alkoholizmus ellen biztos siker, úgy nemkülömben a m. kir. Pénzügyminiszter 1903. évi 21581. számú határozatával szigorúan intézkedik, hogy az 1899. XXV. t.-c. értelmében korlátlan italmérési engedélyek csak a megállapított számban körültekintettél adassanak ki, — igen ám, csakhogy a legtöbbször a külömböző fajtája magán érdekek ama jó, nemes intézkedéseket háttérbe szorítják.

Mindezekből azon sajnos, szomorú tapasztalatra jutunk, hogy dacára a nemes intentioknak, a melyekkel a törvények alkottattak s a rendeletek kiadattak, a kívánt eredményre nem vjezetnek, az alkoholizmus veszedelmesen terjed, megtámadva az emberiséget anyagiak és erkölcsiekben szedi áldozatait.

Az italmérési elárusitási engedélyek kiadására alkotott törvényekben s kiadott rendeletekben sok hiány, hézag van, a mik az intézkedéssel szemben szabad teret engedve, azok tulszámban adatnak ki, — ilyen a korlátlan kimérés csekély lélekszám arányában való megállapítása, — ilyen a fogyasztási bérlő részére ugyanazon községben a már megállapított létszámon felüli korlátlan engedély joga, — ilyen a szatócsűzletekbeni poharazás, — a korlátolt italmérés, a mi nem korlátozza az engedélyek számát, ilyen a kismértékben való elárusitás, ilyen a vásárokon engedélyezett mézeskalácsosok édes szeszes italok kimérhetési engedélyezése, mert tudni kell, hogy ezek odahaza is szabadon mérnek s árulnak, — ilyen az öt literen alóli mennyiségbeni szesz szabad tartása, mely segédeszköz a dug elárusítók számára s mely akadályul szolgál a tettenérésre. Úgy a szatócsüzleteknek falu helyen italmérési engedélye, mint ugyanott a mézes kalácsosok részére engedélyezett édes szeszes italok tartása veszedelmesen éleszti, növeszti ez alkoholizmust, az iszákosságot fejlesztik, de határozottan

elősegítik különösen a nőnemnél az erkölcsbeni megingást, de sőt az egyenes erkölcsi elzüllést, nem is említve az anyagiakra való nagymérvű befolyást.

Az alkoholizmus nagymérvbeni terjedésére és fejlesztésére legnagyobb mértékben van befolyással az italmérések vásári és ünnepnapokon való nyitvatartása.

Káros befolyással van az italmérési üzletekben a só és dohányárulás engedélyezése és káros befolyással van, hogy az italmérők többnyire és csaknem kivétel nélkül mindenike szatócsüzlettel összeköttetésben van és szabad bejárata ajtóval, de az is, hogy ugyan egy egyén és személy kezelésén van egy közös épületben — mindez alkalmul szolgál és biztos fejlesztése, élesztése az alkoholizmusnak.

De mert ezen veszedelnrek már ben- rejlenek a törvényekben és rendeletekben, nehéz, nagyon nehéz a védekezés, nehéz azért is, mert nincs gondoskodva a helyes intézkedések kellő és szigorú ellenőrzés és végrehajtásáról s mert sokszor az emberiség rovására egyesek érdekei

tolatnak előtérbe.

*

En úgy tudom és arról vagyok meggyőződve, hogy járásunk mélyen tisztelt és szeretett közigazgatási főnöke dr. Péchy Péter főszolgabíró ur egyáltalán nemhogy istápolná az olyan sokszor előtérbe toluló magán érdekeket, de ellenkezőleg, azoknak egyenes s lelkiismeretes szigorú üldözője s különösen az italmérési engedélyek könynyen mozgó kiadásainak ugyszólva ellensége s igy a legerősebb oszlopa, legnagyobb védője azon nemes törekvésnek, mely az iszákosság, alkoholizmus továbbterjedésének meggátlására irányul.

Ezen biztos tudat, ezen meggyőződésem bátorított arra, hogy előadásomat ezen thémából merítsem, habár eme feladatom megoldására nagyon is gyengének érzem magam.

De mert — és miután láttam, hogy ama veszélyes kár alkoholizmus ellen, nemcsak törvények és törvényes intézkedések, de testületek s az össztársa- dalom felvette a küzdelmet s mert végül nekünk a jegyzői karnak azt is tudnunk kell, hogy az egymást követő rossz évek, a gazdasági helyzet vigasztalan volta, a nép elégedetlensége, ebből kifolyó elfojtott socializmus, demagógia helyen helyen- kintis felburjánzása oly lelkiismeretes kötelesség teljesítésre hiv fel bennünket, hogy a vezetésünk alatt álló népre a legnagyobb gondot kell forditnunk, kinél ébren kell tartani s fejleszteni a takarékosság szellemét, — megtanítani azt, hogy sorsának javulását csak a korcsma és italmérések elkerülése, az iszákosságról való lemondása, a törvények tiszteletbeni tartása, munkássága, szorgalma és takarékossága hozza meg, — ugyanezért felhívom t. kartársaimat az önök által is ismert veszedelmes alkoholizmus tovább terjedésének meggátlására való külön és együttes küzdelemre, hiszem, hogy kitartóműködésünk hanemis nyomban hozza meg áldásos gyümölcsét, de eredménytelenül maradni nem fog, küzdenünk kell tehát az alkoholizmus ellen mindazon fegyverekkel, melyek törvényesek és melyeket legalkalmasabbaknak tartunk a nemes cél elérésére.

Minthogy pedig és tekintettel, hogy az alkoholizmus elleni védekezés csakis a legszigorúbb intézkedések és fegyverekkel való küzdés kecsegtethet sikerrel, — tekintettel, hogy az alkohol veszedelmes terjedéséről nemcsak a társadalom, de a törvényhozás, a kormány is teljes meggyőződésben van és minden lehetőt megtesz, annak tovaterjedésének meggátlására.

Előre bocsájtva, hogy bár a m. kir. Belügyminiszter 1904. évi 21534. számú határozatával több törvényhatóságnak a képviselőház utjáni felterjesztésére kijelentette, hogy az italméréseknek vasár- és ünnepnapokon való zárva tartását a munkás osztály érdekében nem tartja el- rendelendőnek, — de nem zárkózik el az 1899. év XXV. t.-c. 37. §-a alapján kiadott 78543. számú közrendeletének szigorú végrehajtásának elrendelése elől s fenti határozat dacára is a 4B^f' számú közrendeletével, az alkohol fogyasztásnak következménye gyanánt a nép erkölcsi, anyagi s egészségügyi romlás már tapasztalt nagymérvű növekedésének társadalmi tényezők közreműködése által való meg- gátlása tekintetéből szükségesnek látja, a Törvényhatóságokat felhívni a folyó év szeptember havában Budapesten tartandó nemzetközi alkoholizmus elleni X. cong- ressuson való részvételre, — a mely körülmény ép azt látszik igazolni, hogy maga a kormány is a már kiadott rendeletéi mellett keresi azon eszközöket, netán teendő intézkedhetéseket, melyek alkalmasaknak mutatkoznának az elszomoritóan veszedelmes alkoholizmus tovaterjedésének megfékezésére, — éppen ezért a siker reményében.

Indítványozom :

Hogy tekintettel járásunk nagy elszegényedésére, az azt előidéző és fejlesztő alkoholizmus veszedelmes terjedésére s e járás lakosságánál az alkoholizmus előidézte nagymérvű erkölcsi sülyedésre, e szomorú tény feltárásával e járás jegyzői kara Szatmárvármegye törvényhatósága utján hasson oda, hogy a kormány a m. kir. belügyminiszter és pénzügyminiszterrel egyetemben járásunk területére az italmérési üzleteknek vasár- és ünnepnapokon való zárva tartását rendelné el. Egyben hason eljárásra felhívandó lenne Szatmárvármegye jegyzői egylete is.

A felolvasás általában tetszéssel fogadtatott és megbizatott előadó, hogy ilyen értelemben egy rendszeresen kidolgozott előterjesztést szerkesszen és terjessze a legközelebbi értekezlet elé.

Rác Dezső hosszufalvi körjegyző indítványára egyhangúlag kimondta a tiszti értekezlet, hogy Bodnár György Szatmárvármegye újonnan kinevezett tanfelügyelője kineveztetését a járás jegyzői kara örömmel és megelégedéssel veszi tudomásul és bizalmát fejezi ki a tanfelügyelő ur irányában, mint a kinek hivatali rátermettsége, a tanügyi közigazgatásban eddig is szerzett érdemei vannak. Végül kimondotta, hogy őt hivatali kötelességének teljesítésében a legmesszebb menő támogaműfogak könnyen megszokható és legfinomabb kivitelű teljes fogsorok tevésére, foggyógyászatra, íogkövek eltávolítására, elsárgult, elfeketült fogaknak eredeti színük visszaadására berendezve, hol továbbá fogtöméseket (plomb) eszközlök és fogat, gyökereket a foghuzási technika legjobb módszere szerint távolitok el, — szives figyelemre ajánlom. —

Lakás: Nagysomkuton, a „Megyeház“ épületében. JJr. Q~V-Á.Q2S» ÜVEÓJrl egyetemes orvostudor, fogorvos.

fogorvosi műtermemet