Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-05-21 / 21. szám
II. évfolyam. Magysomkut, 1905. május 21. 21. szám. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Slóflzetősi ár : Egész évre ...................8 K Negyed évre . . Fé l évre........................4 „ Egy szám ára . Sz erkesztő: Barna Benő. 2 K 20 fillér Főmunkatárs: Borgida József.--------üt------------------Ér-'-n..-.- -iii-r-Mi Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Nagysomkut, Teleki-tér 388. sí. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. 5zalmatanfolyam. Május 12. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara kérdést intézett a községhez, hogy — tekintettel a szalmafonó tanfolyammal a múlt év telén elért eredményre, — ne járjon-e közbe illetékes helyen, hogy nevezett tanfolyam a téli hónapokban községünkben ismét felállittassék ? Ezt a kérdést intézte a debreczeni kereskedelmi és iparkamara a községhez. E kérdésre választ kell adni. A község képviselőtestülete összeült tehát, hogy megadja a feltett kérdésre a választ. Úgy hiszem: nem lesz érdektelen, ha e kérdés tárgyalása előtt pár szóban rátérek e tárgyra. Mindnyájunknak élénk emlékezetében lehet még, hogy annak idején mily őszinte s általános öröm fogadta a képviselő- testület azon határozatát, melylyel a szalmafonó tanfolyam felállítását elfogadta. A képviselőtestület jól tudta azt akkor, hogy ezen határozattal terhet ró a község vállaira. Jól tudta — s mégis a tanfolyam felállítása mellett határozott. Mert ettől a tanfolyamtól nagyon sokat várt; mert ehhez a tanfolyamhoz nagyon sok reményt fűzött. Úgy volt ezzel községünk minden lakója. Lelki szemeik előtt egy jobb kor hajnalpirját vélték derengeni. Úgy hitték, hogy e tanfolyam alapján szerzett tudás becsületes téli, kenyérkereső háziipart ad a szegény nép kezébe. Szinte látták már, hogy folyik a serény munka minden szegény háznál. És készül a sok szép tárgy, melyeket élelmes emberek vásárokra visznek; pénzzé teszik és elősegítik azzal boldogulásukat, megélhetésüket. Azt hitte mindenki, hogy a szalmafonás községünk lakóinál állandó háziiparrá válik s mig kevesbbedni fog a korcsmázók száma gyarapszik majd a becsületes, a józan munkások tábora; eltűnik majd a nyomor, a kétségbeesett panaszhang, a nélkülözés szülte siránkozás; az éhezők lesoványodott arczai ... De felüti tanyáját a jólét, a megelégedettség, a boldogság . . . A község nem kímélte a költséget, az intéző körök sem a fáradtságot és rózsás reményeink, mesés ábrándképeink mégis szertefoszlottak, semmivé váltak . .. Nem vádolunk érte senkit. A hiba egyedül abban található, hogy a képviselőtestület, — amikor ebbeli határozatát hozta, — az ábrándképek varázslata alatt állott és nem számolt a körülményekkel, helyesebben: nem volt kellőleg informálva az ügyről. Nem tudta nevezetesen azt, hogy e munkát gépek segélye nélkül nem lehet végezni; hogy az itteni szalma e munkához nem egészen megfelelő. Azt hiszem, ezekben kell annak okát keresni, hogy senki sem folytatja a tanfolyam befejezése óta a szalmafonást. Pedig az érdeklődés annak idején nagyon szép volt iránta! Az a szegény nép, amely e munkára szorul, nincs abban a helyzetben, hogy gépet vegyen. Az anyag beszerzésére nincsen pénze. Ha tehát visszatekintünk az elmúltakra, — a tanfolyam eredményét egyáltalán nem mondhatjuk „meglepő“-nek, még „kielégítő“-nek sem. Á „KŐYÁRYIDÉK“ TÄRCZÄJI Rz alkohol és annak hatása az emberi Szervezetre. Irta és a Szatmárvármegyei Általános Tanitó-Egyesület Nagybányai Körének f. hó 11-én Nagysomkuton meg.- tartott évi rendes gyűlésén felolvasta: Dr. Kovács Mór. Igen tisztelt hölgyeim és uraim! Azon felhívásnak, hogy én az alkoholról és annak a szervezetre való minőleges hatásáról értekezést tartsak, feltüntetve ama általam czélirányosnak vélt módot is, amelynek segélyével a tanítói kar az alkoholizmus ellen siker reményével kelhetne síkra, készséggel igyekeztem eleget tenni. De megvallom, hogy e csekély munkám közben nem egyszer vonult mosoly végig ajkamon : az öngúny mosolya. Igen, mert tudom, sajnos, hogy rostával meritek vizet, vagyis — alkoholt. Pedig tényleg itt az ideje, hogy a társadalom, az egyes erkölcsi testületek, külön és együttesen, a legnagyobb erélylyel küzdjenek az emberiség legnagyobb testi és lelki meg- nyomoritója: az alkohol ellen. Hiszen nincsen semmiféle betegség, amely oly rettenetes arányban és módon pusztítsa az embereket, mint az alkoholizmus. A gümőkór versenyez ugyan vele, de ez utóbbi, ha kegyetlen is, ha százezrek életét teszi is a testi szenvedések és a reménytelen megadás bús kálváriájává, de kíméli legalább a lelket, kíméli az ember legdrágább kincsét: a becsületét; mig az alkololizmus el- zülleszti, megfojtja ezt is. A harczi riadónak", mit az utóbbi években a — Magyarországon kívül — már több helyütt megtartottt alkoholellenes kongresszusok e szörnyűséges folyadék ellen a legnemesebb igyekezettel fútták, eddig épen csak annyi az eredménye, mint a — békekongresszusoknak, no meg a párbajellenes szövetségeseknek. Mindemellett remélhető, hogy a jövő meghozza majd lassan, nagy lassan a jó sikert is. Alkohol arabs szó és eredetileg azon finoman porított kénantimoniumnak a neve, amelylyel a nők Keleten régi idők óta a szemöldöküket feketítik. Én legfellebb azt a vonatkozást találom meg a szesz és a kénantimonium között, hogy amint ez utóbbi a szemöldököket befeketíteni képes, akként képes az alkohol a benső szemet, a lelkiismeretet befeketíteni; képes feketébe, gyászba vonni sok-sok család életboldogságát. Régi latin elnevezése: aqua ardens, tüzes folyadék, tűzital és ez jellegző név, mert kifejezi azt a pusztítást, melyet az véghez vinni képes. A teljesen tiszta, vízmentes alkohol, széneny, köneny és élenyböl áll. A gyomorból és a belekből gyorsan felszívódik és hatását legelőbben is a szívre és az agyra fejti ki, amely hatási mód, a bevett mennyiség nagyságától feltételezetten, más-másképen nyilvánul. A szívnek vannak bizonyos szabályozó idegei. Vannak mozgáslassitók és mozgásgyorsitók. Mérsékelt adag alkoholra a szivgyorsitók reagálnak és pedig úgy, hogy az ütőerekben nő a vérnyomás nagysága, nő az ütőefes áram gyorsasága és a pulzusnak, amely szintén ütőér, a lökési száma. Az agyban először a pszihikai szervek izgalma lép fel. A gondolatok gyorsabban váltódnak ki, a szavak gyorsabban tolóinak az ajkakra; a közérzetet bizonyos kellemes, zsongitó erő hatja át; a szemek fénye élénkül; a gond, a bú, a bánat háttérbe szorul, a harag kerüli az embert. Szóval ez az alkoholnak megejtő, démoni hatása. Más hatás következik be azután, ha az alkohol nagy mennyiségben hat az idegrendszerre. Nagy változás áll be az agy működésében. Alom vesz rajta erőt, mely lenyűgözi, hatalmába ejti végre az egész testet. A nagy mennyiségben felszívódott alkohol a gondolatokat felvevő és az azokat kiváltó agysejtekhez odatapad és ha ezen sejtekre hosszabb időn át hat, ezeknek a sejteknek az elhalását idézi elő. Régtől vitatott kérdés, hogy vájjon bir-e az alkohol tápláló értékkel, tehát hogy tápszer-e az alkohol ? E tekintetben eltérők a nézetek. Annyi bizonyos, hogy az egészséges ember teljesen nélkülözheti azt. Egyes betegségekre nézve pedig határozottan a legnagyobb mértékben hátrányos. Viszont tagadhatatlan tény, hogy egynémely betegségek kimerültségi állapotában, ismételve adott kis adagokban, a még meglévő erők fenntartását előmozdítani képes. Tehát erélyt tart fenn a szervezetben. Általános nézet a laikus nagyközönségnél
