Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1905-05-14 / 20. szám

4 KŐVÁRVIDÉK tudatják, hogy a hőn szeretett férj, édes apa és rokon, Hirsch Hermann kereskedő folyó hó 12-én hosszas szenvedés után, életének 47-ik s boldog házasságának 20-ik évében jobblétre szenderült. Földi maradványai L hó 14-én d. e. 10 órakor kelyeztetnek örök nyugalomra. Tisz­teljétek emlékét, mert jó ember volt! Nagy- somkut, 1905. május 13-án. Otthon. Ezzel a névvel uj kaszinó egyesület alakult 7-én. Tisztikara következő: Elnök: Mán Lajos. Alelnök: Szappanyos^ József. Jegyző: Dr. Nyilván Viktor. Pénztáros: Abray János. Könyv­táros: Medgyessy Géza. Felügyelő: Mois Győző. Választmányi tagok: Eötvös Róbert, Pálvi Béla, Dr. Olsavszky Gyula, Blága Tivadar, Mik Gábor és Máthé Athanáz. Helyiség iránt még nem állapodtak meg. Országgyűlési képviselő ' ~ztók névjegyzéke. A napokban érkezett le a ghez ; 1905. évre megállapított névjegyzék közszemlére ki­tétel végett. A névjegyzék a jegyzői irodában van közszemlére kitéve f. május hó 25-éig. A felszólamlási határidő május hó 5-től 15-éig A felszólamlások ellen észrevételek beadásának ideje május 16-tól május hó 25-ig tart. Állami anyakönyvek. Mint tudva van, a módo­sított anyakönyvi törvény életbeléptetése julius hó 1-ére volt tervezve. A napokban adta ki a belügyminiszter azon rendeletét, hogy tekintettel a kormányválság megoldatlan voltára, a törvény életbeléptetése egyelőre elmarad. Megyebizoítsági tagok. A napokban küldték ki a törvényhatósági bizottság tagjainak az 1905. évre megállapított bizottsági tagok névjegyzé­két. Járásunkban adó alapon a törvényhatóság bizottság tagjai a következők: Gróf Teleki László Gyula Hosszufalu, gróf Teleki János Koltó, gróf Teleki Sándor Nagysomkut, Nyilván Miklós Nagysomkut, Hirsch Ignátz Kővár­remete, Marosán László Pribékfalu, Tárcza János Szakállosfalu és Jakab Mór Kolczér. Választot­tak: A nagysomkuti választó kerületben Papp Sándor orszgy. képviselő, Eötvös Róbert tb. főszolgabíró és Barna Benő községi jegyző. A berkeszi választó kerületben: Syillaba Ernő urad. erdész, Szabó Ernő körjegyző, Veszprémy Sándor róm. kath. plébános és Papp István ev. ref. esperes. A hagymásláposi választó kerület­ben Dr. Olsavszki Viktor járási orvos, Keresztény Lajos körjegyző és Bohatielu János gör. kath. lelkész. A kohói választókerületben Szappanyos József kir. járásbiró és Dosza János pör. kath. lelkész. A kővárremeteibe: Nagy Sándor tb. vármegyei főjegyző, dr. Pap József ügyvéd és Mán Lajos tak. pénzt, vezérigazgató. A jóházi választó kerületbe: Dr. Olsavszky Gyula ügyvéd, j Cotetin Vazul gör. kath-, lelkész, dr. Jármy j Béla ügyvédjelölt, Ke> sé> Alajos kir. pénzügy-.] igazgató. A nagynyiresi választó kgriitetbe: i Gróf Teleki Pál országgyűlési képviselő, gróf Teleki Jenő tb. szol; író és Papp László gör. kath. lelkész. A hosszuialusi választó kerületben : Gróf Teleki Géza birtokos és Brunner Károly birtokos. Versenytárgyalási eredmény. Tudvalevőleg a közoktatásügyi miniszter a vármegye területén számos uj népiskolát állít fel. Az építkezések vállalatba adása iránt a versenytárgyalások első sorozata e hó 2-án délelőtt ment végbe a kir. tanfelügyelőség hivatalos helyiségében. A verseny- tárgyalás eredménye a következő: Lacz faluban építendő állami iskola költségelőirányzata 15645 korona 27 fillér legkedvezőbb ajánlatot tette 10% engedménnyel Kerekes József és társa, felsőbányái lakosok czég. A remetemezői állami iskola építésének költség előirányzata 16327 korona 29 fillér; vállalat nyertes 5.8 kedvez­ménnyel Goldstein József és társa, nagysomkuti czég. Ugyancsak ezen czég tette a legkedvezőbb ajánlatot a domahidai állami iskolára 16935 korona költségelőirányzat mellett 0.1°/0 kedvez­mény, nemkülömben a nagynyiresi állami iskolá­nál 13339 korona 94 fillér költségelőirányzat mellett 5.8% kedvezmény, végül a bárczafalusi állami iskolánál 15798 K 39 fillér, előirányzatnál 5.8% kedvezménnyel. A vállalat kiadása felett jogérvényesen, a vallás- és közoktatásügyi miniszter dönt. Lopás. A f. hó 8-iki hetivásáron Marosán Juon karulyai lakos 1 drb huszkoronás aranyát ellopták. A helybeli csendőrség kiderítette, hogy a lopást Sztán Alexa monói lakos követte el, akitől a pénzdarabot elkobozták és a járás­bíróságnak átadták. Tettenért tolvajok. Flórián Péter berkesz- pataki lakostól 3 szekér meszét Argyelán Juon csolti lakos a mészégetőből ellopva be akarta hozni Somkutra eladás végett. A csendőrök azonban feltartóztatták és a meszet őrizet czél- jából a községházához szállíttatták. A tettest pedig a járásbíróságnak jelentették fel. Gál Jenő (ezelőtt Lakos és Gál) okleveles mérnök. Elvállalja mindennemű mérnöki mun­kálatok végzését és építmények tervezését. Műszaki irodája Szatmáron, Eötvös-utcza 13. szám alatt van. A szerencsét megragadni tanuld, mert a sze­rencse mindig közeledben van. . . Goethe adja ezt a tanácsot utravalóul az életre. Ne hagyjuk hát Fortuna istenasszony ujj mutatását figyelmen kívül. Lukács Vilmos ismert bankháza a m. kir. osztálysorsjáték legutóbbi húzásán óriási diadalt aratott. És a bankháznak majdnem csupa vidéki vevője volt az, akiknek a szerencse kedvezett. Alig érkezett meg Lukács Vilmos ur, a czég fő­nöke Nagy-Károlyba, hogy kifizesse ott a 200.000 koronás főnyereményt, nem telt bele 24 óra és ezen bankház szerencsés vevőinek jutott megint a 400.000 koronás főnyeremény. A bankház a legutóbbi sorsjáték alkalmával két millió koro­nát meghaladó óriási összeget fizetett szeren- I esés vevőinek. Lukács Vilmos bankházának me­sés szerencséje a fővárosban közbeszéd tárgya és rigység nélkül ismeri el mindenki, hogy a s, mese istennője érdemes emberre pazarolja kegyeit, mert a Lukács-bankház szigorú szolid­ságával, titoktartásával és vevőivel szembe ta­núsított önzetlen előzékenységével közkedvelt­ségre tett szert, mely az ország határain tul is ismeretes „Isten áldása Lukácsnál“ - példabe­széddé lett' és számi 'an tény igazolja ezt a közmondást. Amit másutt. álmoskönyvekké^ komplikált naptárakkal és egyéb' szüksége,fzkö- zökkel próbáljak . «írni — mjj-Hazt pótolja ez a varázsige: „IsHpn áldása Luk,..ittál“! A szeren­csét nem lehet kierőszakolni, a Szenese min­dig közelünkben van — Gsakjnet, ragadni, mint Goethe mondja. F a szere állandóan hü volt és hü is marad Ivk bankházához, minélfogva olvasóinknak ;i adhatunk annál jobb tanácsot: Vásároljanak osztálysorsjegyeket Lukács bankházából, melyek helyben kizárólag Havas Emi! takarékpénztári könyvelőnél kap­hatók. KÖZGAZDASÁG. Gazdasági előadások. Az Országos Magyar Gazdasági Egye­sület a -szakképzett és intelligens gazdák részére a. vidéki gazdasági egyesületek közreműködé­sével az ország külöinböző részeiben gazdasági előadásokat rendez. Az idei előadások sorozatát nem régen kezdték meg Ungvárott, ahol az előadáson közel 300 gazda jelent meg. A gazdasági egyesületnek ezt az intézményt meg kellett honositnia. Egyrészt, mert az ország, mely elsősorban mezőgazdasági haladásának szempontjából szükséges, hogy a kész gazdászok vagy azok, kik gyakorlatilag már igen régen vannak ennél a foglalkozási ágnál, hogy ezek megismerjék azokat a haladással együttjáró vívmányokat, melyeken a föld egész kerekségén lakó kulturemberiség fáradozik. A vívmányok, ne gondoljuk, hogy véletlen találmányai egyes zseniális szakembernek, nem, hanem igen is szükségképp létrejövő eredményei megelőző próbáknak, nehéz talaj tanulmányoknak és kísérletezésnek. A haladás, a mely csak arra törekszik, hogy minél jobban lehessen a földet úgy érté­kesíteni, hogy kevés munkaerő mellett fokozott hasznot tudjunk kihozni belőle, már ilyen termé­szetű elvénél fogva is igen alkalmas arra, hogy minden agrikulturát művelő nép vele megismer­kedjék. Ez hasznos az egyesre és éppen ennél fogva hasznos közösségre, államra nézve is. Másrészt megkellett honositani az Orszá­gos Magyar Gazdasági Egyesület-nek. Ezt az intézményt főleg azért, mert szükséges és pedig égetően szükséges, hogy szakbeli készségük a gazdászattal foglalkozóknak fokozódjék vagy pedig fejlesztődjék. Mért vannak az országban gazdászok, kik kitünően végzik a hatáskörükbe iartozó mező- gazdászatot, vannak, kik hagyományos csapá­sokon haladva, világért sem térnének el attól a gazdasági rendszertől, melyet elődeiknél látnak és hogy végét vessük a különböző természetű gazdáknak, olyanok is vannak, kik legjobban szeretik, ha évről-évre más-más újítást kellene behozniok. Kétségkívül bizonyos, hogy utóbbiak­hoz azok tartoznak, kiknek gazdasági felszere­lésük olyan, hogy kisebb mérvű módosítás mellett haladhatnak a korszerű vivmányokkal. Azok, kiknek arra való az anyaföld, hogy pol­gáriasán szerezhessék be általa szükségletüket, persze azok nem rendelkezhetnek a drága mező- gazdasági pépfelszerv lések fölött, úgy munkálják meg földjeiket, a hogyan éppen az alkalmatosság jobbnak találja. F:> ' osztály leginkább szorul reá és különösen i';1 osztálynak kedvéért honosították meg a g igi előadásokat. Mert nemcsal ■ ß Jasági szempont az egyedüli, a mely az. vr Aző köröket arra bírta, hogy a szóbaforgló ''('adásokat meghonosítsák, hanem különösen és talán első sorban, hogy a középosztályt, méh a jelzáloghitelek nagyfokú igénybevétele Ital már majd-majd a tönk szélére jut és i ve módon a hires középosztály a nemzetnek^ or: .kbt. való földfoglalása óta legértékesejm eleme, elzüllik és visszaesik vagy a kurtangme3S^gbe vagy proletárja lesz a hivatali Pályáknak. Ezt a néposztályt megmenteni Magyar- ország számára tűzte ki czél gyanánt az Orszá- g°s Magyar Gazdasági Egyesület. Nem csodáljuk, hogy mindjárt kezdetben az első i eladásoknál oly szép számban jelentek Pieg hallgatók. Hiszen nem egyedül tanulmányról, ismeret- szerzésről van szó \ tv, hanem sokkal nagyobb dolgok azok, melyek létet adtak annak, hogy itt ebben az országban a mezőgazdaság olyan mederben fejlődjék, mint mindenféle a művelt nagyvilágban. Itt a munkaerő megtakarításáról, az anyaföldnek termékenyebbé tételével maga­sabb czélokat kívánnak elérni, olyanokat, melyek a nemzeti erővel vannak kiváltképen össze- í, ;sben. Ámde nagyon egyoldalú és elfogult volna ezen intézmény, ha kizárólag olyan földmivelő elemek számára tartanák fenn, a melyek általa könyebben tudnák esetleg levetni magukról azokat a terheket, melyekbe őket magyar ok­szerűtlen gazdálkodás, vagy a könnyüvérüség sodorta. Nekünk egy néposztály megmentése mellett az egész osztály megmentésére kell törekednünk. Már pedig szükkeblüség volna, ha kizárnék ebből a törekvésből azokat, kiknek szintén nagy szükségük van^ rá, hogy lendít­senek egyet az ő ügyükön. Értjük alatta a kis gazdákat, a kikben megvolna teljes mértékben minden erkölcsi alap arra, hogy sorsuk ne legyen olyan mostoha, mint a milyen mostanában. Ok tudjuk, szorgalmasak, homlokuk verej­tékével kapargatják ki a földből azt a keveset, a mi szűkösen elég élelmezésükre. Kellő nevelés mellett hajlandó arra, hogy soha a korcsma tájéka felé se nézzenek és az ilyen osztályt meg kell becsülni, módot kell nyújtani arra, hogy gyarapihassa tudását a fölmivelés körében. Szívesen elismerjük, hogy elsőrangú tény, hogy az ismeretgyarapitást mindenféle az ország­ban és minden mezőgazdasággal foglalkozó számára megnyitották. Csakhogy ez még nem minden. Használhat ez igenis a mezőgazdaságnak magának, hasz­nálhat egyes jól berendezett gazdaságnak, de nem azoknak, kiknek szükségük van arra, hogy elméleti tudásukat megelőzze az a sok gazda­sági kellék, melyeknek segélyével megvalósítani lehetne azokat az újításokat, melyek a modern gazdaság által előiratnak. Törekedjék az Egyesület arra is, hogy anyagilag segedelmükre legyen azoknak, kik csak terhes kölcsönök árán tudnának nyerni valamit az előadások tanúságaiból. _________________ 1905. május hó 14. KÜ LÖNFÉLÉK. Gondolatok. Vannak asszonyok, kik csak egy törvényt ismernek: az esztétikáét ; és azt hiszem ezek a legkülömbek, mert ezek fogták föl leghelye­sebben életük rendeltetését. * Minden nőben van talentum : a szépülésre. * A női szépség fejlesztéséhez úgy kell a hóditó, biztató, esdő, vallomásttevő férfitekintet, mint a virágnak a napsugár. *

Next

/
Thumbnails
Contents