Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-05-14 / 20. szám
1905. május hó 14. 3 feladat vár ám rájuk még pedig nem is kevés. Az uj tisztviselők a választás után nyomban letették az esküt Eötvös Róbert tb. főszolgabíró ur kezeibe, a ki erre őket, mint a község újonnan megválasztott tisztviselőit üdvözölte. A választásoknál szokásos derűs jelenetek itt sem hiányoztak. így többek között a pénztárost pályázó ellenfelek egymásra t-ortént havazását élénk derültség kisérte. Természetes, h8gy a választások után a régi szokáshoz híven a pol gárok^nagyokat ittak a megválasztott tisztviselők egészségére és még nagyobbakat ugyanazoknak zsebeire. Ezt azonban a megválasztottuk szives örömmel nézték, hiszen hadd l^gyen jó kedv, megvan a mandátum. az esküt szem elől ne tévesszék. Tanítók gyűlése. ll-én tartotta a „Szatmármegyei ált. tanító-' egyesület nagybányai köre11 évi rendes ülését, amelynek helyéül már tavaly községünket szemelték ki. A tagok legnagyobb része megjelent. Akik nem jöttek el, levélben mentették elmaradásukat. Elsőben is a templomot keresték fel a szép számmal összegyűlt tanítók és tanítónők. Majd Istentisztelet után átmentek az iskolába, ahol a programra szerint Zsilinszky István tanító tartott a történelemből gyakorlati előadást. Történelmünk egyik legmagasztosabb mozzanatát, a szabadságharczot választotta előadása tárgyáéul. Épületes volt hallani azt a hazaszeretettől áthatott előadást, amelylyel Zsilinszky István ezt a tárgyat kezelte, hisszük is, ily előadás után a siker nem maradhat el. A tanítás befejezése után Székely Árpád köri elnök fölhívására az egybegyült pedagógusok bírálat alá vették az előadást. Ennek eredményéül konstatálhatjuk, hogy a szakemberek egykét hibát leszámítva helyeselték azt. A tulajdonképeni ülés csak ezután kezdődött a községháza tanácstermében, a melyet az elöljáróság erre az alkalomra átengedett. Az elnök megnyitván az ülést, üdvözölte a megjelent tagokat és vendégeket. Majd megkezdte előadását a nőkérdésről. Azt mondta ebben, hogy a nőnevelés mai formájában elhibázott dolog, mert a mai szülők a nőt nem a családi életre, de a kenyérkeresetre KŐVARVIDEK nevelik. Fejtegette továbbá nagy figyelem kíséretében, hogy vissza kell térnünk a régi szülők nevelési czéljaira. A régi szülők ugyanis nem családfentartót neveltek a lányukból, hanem ha magasabb nevelést adtak neki, ez tisztán ismeret- szerzés széljából történt. Azonban, hogy ezt ismét elérhessük, a mai társadalmat egészen föl kellene forgatnunk. Mindazonáltal reméli, hogy eljön még az az idő, amelyben ez az egyedül helyes növelés ismét elfoglalja helyét. Székely Árpád általános tetszéssel fogadott beszéde után Dr. Kovács Mór körorvos felolvasása következett az alkoholizmusról és annak a szervezétre való hatásáról. A felolvasást részletesen legközelebbi számunkban közöljük, de annyit már most elmondhatunk, hogy Dr. Kovács bámulatosan tudta kezelni az előadási tárgyul felvett anyagot, úgy hogy az érdeklődés iránta perczről-perczre fokozódott. Legjobban jellemzi a felolvasó ügyességét az a körülmény, hogy ebbe az épen nem vig tárgyba még humort is tudott vegyíteni, úgy, hogy a felolvasását a derültség moraja néhányszor félbeszakította. A pedagógusokra tett hatást legjobban az ! a tény jelzi, hogy a felolvasás után Szél ly Árpád elnök indítványára egyhangúlag ell rozta a kör, felkéri Dr. Kovács Mórt, hogy értékes dolgozatát bocsássa a kör rendelkezésére abból a czélból, hogy az azt a tanítók ^hivatalos lapjának közlés czéljából megküldje. És igy ez a valóban hézagpótló dolgozat is taVán egyik sikeres fegyvere lesz ama nagy küzdelemnek, an\elyet az alkoholizmussal és annak védőivel vivuna-. . / Dr. .Kovácr előadása után az elnök a kör nevében köszönetci: mondott ésÁneki ezen felül még jegyzőkönyv* köszönetét is indítványozott. A kör ezt egyiiangul-Sg elhatározta. Ennek a felolvasásnak a hatása alatt Rozsos Antal köri tag azt az indítványt terjesztette elő, hogy Írjon föl a kör az országgyűléshez és kérje, hogy az, tekintettel az alkohol szerfölött káros hatására,^ hozzon törvényt, amelyben ennek az árusítását és élvezetét korlátozza. Az indítványt lelkesedéssel elfogadták. Ezután Doroghy Ignácz igazgató tartotta meg szintén nagy figyelemmel kisért fölolvasását arról, hogy hogyan keltsék föl és "ártsák ébren a tanítók a gyermekekben az érdeklődést az előadás iránt. Fölolvasását tiz pontba foglalta. E tiz pontban hivatkozva 30 éve? működéséből leszűrt tapasztalatra, a következők figyelembe vételét ajánlota: Előadás alatt minden szórakoztatót távol kell tartani a gyermektől. Gondoskodni kell a gyermek testi nyugalmáról. meg volt a vagyonom? Most se sokat iszok, de akkor még annyit se ittam. Csak mikor elkezdett menni egyik hold a másik után, akkor eresztettem meg a kantárszárát, hogy most már hadd menjen! Hadd menjen! . . . Szivarozzanak az urak ott a hűvösön! Összecsikorgatta a fogát és toporzékolt. Hadd menjen! ... Én mondom most már, én, Bánki György. - De azért én csak Bánki György maradok! így dülöngérezett, lármázva, veszekedve végig az utczán. Olykor meg juhadzott és csak magába morfondírozott. Kezeivel úgy hado- názott, mintha valakivel vitatkozna. Majd rákezdett megint az énekre és mondta nagy áhítattal buzgón és emelkedő hangon; a kutyák meg még jobban ugattak és vonyitottak. A saját háza elé érve nem ment be, hanem neki támaszkodott a kis ajtónak és onnan lármázott bele a faluba. Mindenkire rákiabált, akár ismerte, akár nem. Ha pedig ismerőse akadt, azt nagy fontoskodva magához csalogatta, kezet fogott vele és nem eresztette el egyhamar. — Antal öcsém! ismered a menyeimet? Vasalnak! Zörgés, suhogós, ránczos szoknya kell nekik. Tudod, olyan, a melyik minden lépésre úgy csapódik, mintha akarná a fehér cseléd. Vasalnak! Hogy mutatósak legyenek. Haj, én menyeim! . . . Gyere be, nézd meg a menyeimet! . . . Az illető szabódott, hogy most úgy meg úgy nem ér rá. Hanem majd máskor. — Máskor? Hát jó! Akármikor jössz, az én menyeim mindig vasalnak. Jó vérü menyecskék . . . Nem is gondolod, hogyan tudnak vasalni! Egy szép tavaszi délután nagy lárma hallatszott ki Bánkiék udvarából. A zajba kocsizörgés és sürü ostorsuhogás vegyült. A kocsi olyanforma reszelődést hallatott, mintha folyton forogna vele valaki az udvarban; mint mikor kocsival járatják a szérűt. Majd asszonysivalkodás csapott bele a zagyva lármába. A járókelők megálltak a ház előtt és a kerítés hasadékain borzadva látták, mi történik az udvaron. Két ló volt a kocsiba fogva. Bánki bácsi fönn ült a kocsi elején és harsány hangon biztatta a csikókat. A saroglyához pedig a felesége volt kötve egy kötőfékkel s Bánki bácsi úgy vonszoltatta a szegény asszonyt föl s alá az udvarban. Néha-néha hátracsapott az ostorral a nélkül, hogy odanézett volna. Csak nagy nehezen tudták a feleségét kiszabadítani a keze közül. S mikor megpiron- gatták, hogy miért követ el olyan borzasztó- ságokat, nevetve mondta: — Csak meg akarom mutatni, hogy én vagyok az ur a háznál. Aztán meg szeretem is a felesegemet. Nem tudjátok a bibliából, hogy az Isten is azt a gyereket veszi, a melyiket legjobban szeret. A tanító válasszon magának előadás alatt oly helyet, ahonnan az összes tanulókat szemmel kisérheti. Ne legyen az előadási hang monoton. Meg kell a tanulóval az előadandó tárgyat szerettetni. Lelke a tanításnak a szemléltetés. Alkalmas időben kapja meg a tanuló a feddést, de a dicséretet is. A tanítónak magamagát is meg kell növendékeivel szerettetni. Székely Árpád elnök indítványára Doroghy Ignácznak a kör iránt oly hosszú idő óta tanúsított odaadásáért, aminek ez a beszéd csak újabb bizonyítéka, a tagok lelkesedéssel jegyző- könyvi köszönetét szavaztak. Szűcs Gyulának, aki ezután tartott előadást, nehéz heh' te volt. Neki a három előző felolvasással r rhelt emléket kellett lebilincselnie. És elmondhatjuk, hogy sikeresen birkózott meg a nehéz feladattal. Előadása a beszéd- és értelemgyakorlatok tanításáról szólott, különös tekintettel az idegen ajkuakra. Előadását olvasóink lapunk egyik legközelebbi számában veszik. Neki is jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak az elnök javaslatára. Ezzel az ülés tárgysorozata ki lévén merítve, az elnök, miután egyes adminisztratív ügyeket előterjesztett és a megjelent tagoknak, vendégeknek megjelenésükért, valamint a község elöljáróságának a terem átengedéséért keszönetet mondott, bezárta az ülést. Határozatképen kimondotta, hogy a jövő évi gyűlést a kör Nagybányán és pedig május hó első vagy második hetében fogja megtartani. Ezután a tagok közös ebédre gyűltek össze a nagyvendéglőben. Az ebéd alatt számos tószt hangzott el. Ebéd után a fiatalok Rácz Laczi bandájának zenéje mellett tánczra perdültek, amely az esti órákig tartott. HÍREK. Május 13. Esik eső. Eljött a május, a szép, a virító, a poéták által annyiszor megénekelt május . . . Illatár, madárdal, ózondus fuvallat szállong a légben és süt a nap. Égető sugarai kíméletlenül tűznek a már kiszáradt földre. Napsugaras, virító minden, de nagyon is napsugaras. Az ég mosolyog, mint ahogy a poéták zengik, J- de ez a mosoly kétségbeejtő most. Eszünkbe jut az elmúlt esztendő, amikor az ég mosolya kíméletlenül hosszú volt; amikor ez a mosoly — már gúnyosnak tűnt fel, mert kigunyolta az esőért könyör- gőket; amikor csatornái, — hogy nem nyíltak meg oly hosszú időn keresztül — szegénységbe, nyomorba döntött annyi sokat ... . És most is úgy mosolygott az ég ... Hanem a népek szivből fakadó imája meghallgatásra talált ott fönn . . . Megnyíltak a csatornák és hull az áldás: az áldást szóró, permetezve hulló eső . . . Személyi hir. Veress Lajos Csíkszeredái szol- gabiró tiz napig községünkben tartózkodott, mely alkalommal sógorának Teleky Vilmos adóellenőrnek vendége volt. Eljegyzés. Freimán Henrik margitfalui fakereskedő a napokban jegyezte el Schreiber Matild kisasszonyt Szatmáron. Ügyvédi vizsga. Dr. Barna Samu lapunk munkatársa f. hó 8-án az ügyvédi vizsgát sikeresen letette. Őszintén gratulálunk. Kinevezés. A járási kéményseprői állásra járási főszolgabíró Kassai Lajos itteni kéményseprő iparost nevezte ki. Diszpolgárválasztás. Szatmár város a napokban tartott rendes közgyűlésén Halász Ferencz miniszteri tanácsost a város népoktatásának előmozdítása körül szerzett érdemeiért díszpolgárrá választotta. Meszlényi Gyula püspök felejthetlen emlékét Szatmár város törvényhatósága jegyzőkönyvbe iktatta. Gyászhir. Özv. Hirsch Hermanné, szül. Rózenfeld Róza, valamint kiskorú gyermekei: Sándor, Gyula, Edith, Andor, Irma és Irén úgyszintén az egész rokonság nevében fájdalommal
