Kővárvidék, 1904 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1904-12-25 / 5. szám
KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI H E 1 I L A, P. Előf izetési ár: Egész évre .... 8 kor. Negyed évre . . , 2 kor. Fel évre . , . . . 4 kor. Egy szám ára 20 fillér. MEOJELEN MINDEN KEDDEN. SZERKESZTŐSÉG: Nagy-Somkut, Teleki-tér 388, KIADÓHIVATAL: Nagy-Somkut, föutoza 322. Karácsony Irta: Veszprémi/ Sándor. Augusztus császár roppant impériumának tudatában megszámláltatja alattvalóit, kiknek legnagyobb része rabszolgaságban sóhajtozik. A •- A Betlehenben egy gyermek születik, szegényen, rongyokba takarva. ;v.: , Rómában a császár arany-trónon ülve fogadja a patríciusok s a nép millióinak hódolatát. A betlehemi szülött jászolban feküdve didereg s csak nehány egyszerű pásztor és keletnek három bölcse látogatja meg. Augusztust a nép gyáva hízelgése istenné kiáltja ki. Jézust a nép dühe keresztre feszíti fel. Háromszáz év múlva: a világ felett uralkodni vágyó Cézár arany trónja romokban hever, a Kapitőíium ormán pedig — a kereszt ragyog! Az emberi gondolkodás első pillanatra megdöbbenve látja e roppant változást, de ha a történelem psichologiájának alapján figyeli meg e jelenséget, egészen természetesnek fogja azt találni. Augusztus és Jézus, e két ellentétes alak képviselte az emberiség akkori sorsának, gondolkodásmódjának, lelkiállapotának leginkább kijegecesedett helyzetét. A nyers hatalom s az ember természetes méltósága; a kevély önhittség s a tiszteletreméltó alázatosság; a kapzsi önzés s a szelíd lemondás ; a materializmus s az idealizmus; a boszuló kegyetlenség s a megbocsátó szeretet képezték e két alak ellentétes jellemvonásait. Az emberiség évezredek óta hordozta lelkében azokat a sebeket, melyeket a pogányság önzése — tengernyi kint okozva, — ejtett a megalázott emberi méltóságon. S az idő megérett arra, hogy a visszafojtott, összegyűlt fájdalom utat törjön magának s a lelkek a sok évezredes nyomás alól felszabadulva, egy uj, tiszta, üde, illatos légkörben bonthassák ki egekbe törő szárnyaikat. Az ehhez vezető utat Jézus mutalta meg tanításával és péídaadásával. Az emberiség pedig megértette öt és követte. Tizenkilenc század viharzott el azóta az emberiség felett s ma ismét két ellentétes irányt látunk egymással szemben állva: a communizmus felé törtető, vallástalan socializmust, s a magán tulajdon szentségének jogi elméletén felépült keresztény társadalmat. Az előbbi azt mondja magáról, hogy ö az elnyomott emberiséget képviseli s igazságtalansággal vádolja a társadalmat. Bizonyos tekintetben igaza is van, mertT ha az emberi méltóságot tisztán a földi lét perspectiváján át nézzük, akkor az emberiség nagy része ma is elnyomott s társadalmi berendezkedés Link önző. — tehát igazságtalan. De ugyanekkor elfelejti azt, hogy az a perspectiva, melyet épen a socializmns tart az emberiség szeme elé —hamis. Hamis pedig azért, mert csak a földet mutatja neki, az eget pedig betakarja előtte. Ez adja magyarázat át annak is, hogy a socializmus eszközei, melyekkel célt akar elérni, erkölcstelenek és igaz. ságtalanok. Jézus a lemondást tanította; a socializmus az önzésből indul ki s ugyanakkor önzéssel vádol másokat. Jézus tanításának alapja a szeretet; a socializmusé a gyűlölet. Jézus az emberi méltóságot az éggel való összefüggésünkből magyaráz a; a socializmus földi összeköttetésünk alapján követeli ezt. Jézus csak épített, de nem rombolt, a socializmus csak rombol, de nem épit. S mert fegyverei nem a történelemből leszü- rodött igazságok arzenáljából valók : a győzelem babérkoszorúját nem is fogja a homlokán viselni soha! A karácsony pedig arra figyelmeztet, hogy a Krisztus születése és tanítása által képviselt égi ajándékot becsüljük meg s az abban rejlő örök igazságokhoz alkalmazkodjunk. Csak akkor válhatik ténnyé az angyalok éneke : ,,Dicsőség a magasságban Istennek! Békesség földön az embernek !“
