Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1941
5 Az algebrai szorzatról. Irta: Dr. Bukovszky Ferenc. Napjainkban általánosan ismert és elismert kívánság, hogy az eredményes tanítás érdekében fel kell használni a szemlélet élénkítő és képzelőerőt fejlesztő hatásait. Hogy kell-e szemléltetnünk, az ma már nem kérdés, kérdés csak, az, hogy mennyit, mit és hogyan szemléltessünk. Részletekben minden tárgyban az illető tárgy természetéhez kell alkalmazkodni, általános érvényű megállapításokat csak kellő óvatossággal tehetünk. Ilyen általános megállapításnak látjuk pl. azt, hogy minden tárgyban lehet szemléltetni; valamint azt, hogy a szemléltetés csak akkor éri el célját, ha nem válik üres mutogatássá. Ilyen meggondolások alapján néhány év óta az volt a törekvésem, hogy a középiskola legelvontabb tárgyát, az algebrát is bevonjam a szemlélet fogása alá és pedig úgy, hogy ne csak egy-két szemléletes ábrát mutassak be alkalomszerűen (ezt tankönyveink kisebb-nagyobb mértékben eddig is megtették), hanem, hogy a szemléletesen meghatározott fogalom további szemléletes eljárások közben új eredményekre vezessen, élő és szerves eleme legyen a továbbhaladásnak. A következő sorokban az algebrai szorzattal, annak szemléletes meghatározásával és a nyert szemléletes szorzat-fogalom néhány alkalmazásával fogunk foglalkozni. * A mennyiségtan középiskolai tanításában a hangsúly nem valamilyen meghatározott ismereti anyag továbbadásán, illetőleg megtanulásán van, hanem a tanulók alaki képzésén.1) E munkánk közben nem lehet lemondanunk a módszer-átvitel előnyeiről. Éppen ezért, ha az algebrában valamilyen módszert eredményesen akarunk meghonosítani, azt lehetőleg már az alsóbb osztályokban, a közönséges számtan tanításában kell előkészítenünk. Ebből a célból tudatosan kiemeljük és gyakoroljuk azokat a szemléletes eljárásokat, amelyek ezen a fokon nehézség nélkül alkalmazhatók II. *) L. Arató István „Szakterem-rendszer és alaki képzés“ c. tanulmányát a Kőszegi ev. leánygimn. 1937—38. évi Értesítőjében (1—12. lap). E cikk szerzője 4 pontban összegezi a korszerű mennyiségtan-tanítás követelményeit. Jelen tanulmány úgy is tekinthető, mint felelet az első követelményre: „a szemléltető eljárások nagyobb tér- foglalása az egész vonalon, ide értve a cselekvő eljárásokat, méréseket is“. Előkészítés.
