Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1941
12 téglalapok vannak egymás mellé rajzolva úgy, hogy egy csúcsuk közös és egyik oldalukkal egymáshoz illeszkednek. így a vastagon behatárolt hatszögű területet kapjuk, aminek nagysága ac + bd Húzzunk most az ábra felső szélével párhuzamosan attól d távolságra vízszintes vonalat, amivel egy d szélességű és ad területű sávot vágtunk le. Ha ezt a sávot ollóval valóban levágjuk, ac -f- bd — ad nagyságú terület marad meg. Ennek jobb széléből vágjunk le most egy Jb szélességű csíkot az ábrába berajzolt függőleges vonal mentén. Ennek a csíknak magassága, mint látható, c, területe be. E második területrész eltávolítása után megmaradó terület ac-\-bd — ad — be Ezt a megmaradó területet tünteti fel a jobb oldali rajz, amelybe szaggatott vonallal még be vannak rajzolva az eltávolított területrészek. Egy a — b alapú és c — d magasságú, tehát (a — b).(c — d) területű téglalap maradt meg. Ennek a területnek az előbbi kifejezésében a tagokat át: rendezve kapjuk, hogy (a — b) . (c — d) = ac — be — ad -f- bd Teljesen hasonló módon kaphatjuk meg két szám különbségének négyzetét. A 9. képen az a és b oldalú négyzetek vannak összeillesztve, ebből a területből vágjuk le felül a berajzolt ab, majd a jobb oldali ba téglalapokat. A rajzban vastagon behatárolt a — b oldalú négyzet marad meg. Eredmény: (a — b)2 = a2 — 2ab + b*. A tárgyalt szorzási tételeket összefoglaljuk. Többtagú algebrai kifejezést úgy szorzunk egy másik többtagúval, hogy a szorzandó minden tagját a szorzó minden tagjával megszorozzuk és az így kapott részletszorzatokat 8. kép. (a-b). (c -d) = ac — be - ad -f- bd
