Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1939
42 A légnyomás nagysága ugyanazon helyen is csaknem folytonos és gyakran elég tekintélyes változásokat mutat. Változik a hőmérséklettel (a meleg levegő könnyebb) és a levegő páratartalmával: sok vízgőz ugyancsak csökkenti a levegő nyomását, eső előtt „süllyed“ a barométer. Ez alapon szoktak a barométerek higanymilliméterskálája mellé időjóslást célzó (szép, változékony, eső stb.) jelzőket tenni. Ezek azonban, épen miyel a barométerállás több tényezőtől függ, nem megbízhatók és alkalmazásuk a barométer hitelének többet árt, mint használ. Nagyban függ a légnyomás nagysága attól is, hogy a barométer felállítási helyének mekkora a tengerszín feletti magassága. A barométer mindig a felette lévő és ránehezedő levegőoszlop nyomását mutatja, így ha magasabb helyre (torony, hegy) megyünk, a barométerállás csökkenni fog akkor is, ha a meteorológiai viszonyok állandósága mellett egyébként ugyanazt az értéket mutatná. Minket jelen alkalommal ez a változás érdekel elsősorban. A normális légnyomás kb. 760 mm magas higanyoszlop nyomásának felel meg (760 Hg.mm 1 atmoszféra). Minthogy a higany fajsúlya több mint 10000-szer nagyobb a levegő fajsúlyánál, a 760 Hg.mm-nek mintegy 8 km magas levegőréteg és általában minden Hg.mm-nek 10 m magas levegőréteg felel meg. Ez annyit jelent, hogy ha felfelé emelkedve pl. azt A kiránduló csoport megérkezik a hörmannjortási menedékházhoz. találjuk, hogy a barométer 5 mm-t süllyed, abból azt következtethetjük, hogy 50 m-t emelkedtünk. Ez az összefüggés nagyon egyszerű, de csak igen szűk határok között érvényes (az intézetben az alagsor és II. emelet között kipróbáltuk), minthogy a levegő sűrűsége nem állandó, hanem felfelé egyre [csökken. Ez okból a levegőréteg vastagsága sem 8 km.,
