Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1939
43 hanem annál jóval nagyobb; pontos értékét nem ismerjük. Mindamellett a barométert mégis felhasználhatjuk magasságmérésekre. Barométeres mérésekre szélcsendes, nem nagyon napos, lehetőleg csekély hőmérsékletváltozásokat mutató időjárást kell választani. A mérési módszer korlátolt pontossága miatt kívánatos, hogy az észlelés két végállomásának vízszintes távolsága 3 km-nél lehetőleg, de 10 km-nél minden esetben kevesebb legyen, azonkívül a két végállomás magasság- különbsége ne legyen több 1000 m-nél. Mindezen szempontok figyelem- bevételével első kirándulásunkat alkalmas légköri viszonyok mellett 1938. április 2-án tartottuk meg, kiindulási állomás az intézet fizikai szertára, végállomás pedig az Irottkő kilátótornya volt, közbeiktatott megfigyelő állomásokkal. Az Irottkő vizszintes távolsága térképről lemérve 9 km., magassága 883 m. A közbeiktatott állomások az I. táblázatban vannak feltüntetve, amelyeknek tengerszínfeletti magasságát (egynek kivételével) a térképről állapítottuk meg, a hozzájuk tartozó magasság- és nyomás- különbségeket az intézet kiindulási adataihoz számítottuk. Barométeres méréseknél két módszer használatos. Első az ú. n. két barométeres módszer, amikor mindkét állomáson történnek leolvasások és utólag az egy időben történt leolvasások adataiból számítják ki a két hely közti magasságot. A másik módszernél egy barométer szerepel, azzal leolvassák a kiindulási állomáson a légnyomást, ahol a végállomáson történt leolvasás után visszatérve újabb mérést eszközölnek és a kiindulási állomás ezen két adatának számtani közepét veszik számításba a felső állomáson való észlelés adatával. Ha pontos eredményt akarunk kapni, a leolvasott barométerállásokat mindkét módszernél 0°C hőmérsékletre, tengerszínre és 45° északi szélességre kell redukálni. Egészen szigorú pontosságra való törekvés esetén még a földnehézségi gyorsulósnak a magassággal váló változását is figyelembe kell venni. Ezek a számítások nagyban megnehezítik a mérés kivitelét. Sokkal könnyebb és egyszerűbb a dolgunk, ha két ismeri magasságú hely közötti pont magasságát akarjuk meghatározni, amikor a redukcióktól eltekintünk és a leolvasott adatokból egyszerű interpolációval kapjuk meg a keresett magasságot. Mi ezt az egyszerűbb feladatot oldottuk meg az ú. n. egy baro- méteres módszerrel, bár — hogy a barométerek esetleges és előttünk ismeretlen hibáit lehetőleg kiküszöböljük — három aneroid barométert A tanulók leolvassák a barométer állásokat a hörmannjorrási menedékházban.
