Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1939
18 A forgás tehát egyenletes. Természetesen ehhez fűződik megint a különböző szögsebességgel rendelkező mozgásoknak megfigyelése, grafikonjainak, egyenleteinek felállítása és összehasonlítása, a szögsebesség értelmezése és egysége. Az óránál ezt a feladatot azzal oldhatjuk meg, ha mind a három mutató, a nagy, kis és percmutató, mozgását feldolgozzuk, az említett forgószerkezetnél pedig megterheléssel változtathatjuk a szögsebességet. Különösen az oly Szinkrón falióra alkalmas a megfigyelésre, amelyen egy hosszú percmutató a másik két mutatóval azonos tengely körül forog. A fizikai tanulmányok elkezdéséül bemutatott első három mozgás közös jellemvonása az volt, hogy a mozgó testet pontszerűnek tekinthettük és egy vonal mentén mérhettük elmozdulásait. Az óramutató járása már síkban végbemenő mozgás ugyan, de tárgyalási módja teljesen megfelel a légbuborék mozgásának s ezért volt alkalmas negyedik jelenségként bekapcsolni átmenetül a síkban történő mozgások leírásához. Most olyan jelenségek következnek, ahol pontszerű testek mozgását nem egy vonal mentén, hanem az x, y koordinátákkal megadott síkban figyeljük meg. 5. A légbuborék mozgása a síkban. A jelenség, melyet megfigyelünk, ugyanaz, mint az első feladatnál, azonban az üvegcsövet egy x, y derékszögű koordinátákkal megadott síkban helyezzük el úgy,hogy a mélyebb vége a koordináta rendszer kezdő pontjával essék össze és egy meghatározott hajlásszöget alkosson a pozitív x tengellyel. Az összeállítást az alábbi kép mutatja. 10. kép. Dobos M. és Gutay I. megfigyelik a síkban mozgó légbuborékot. (5. feladat.) Megfigyeljük az 1. feladat szerint a légbuborék helyzetét az üvegcső mentén s azt a kérdést vetjük fel, hogyan jellemezhető ez a mozgás, mint az egész síkban végbemenő változás. A mozgó légbuborék, mint síkban mozgó pont távolodik a függőleges tengelytől és egyidejűleg emelkedik a vízszintes tengely fölé. Miként történik a függőleges tengelytől való távolodása, illetőleg a vízszintes
