Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1939
19 tengely fölé való egyidejű emelkedése, azt úgy állapítjuk meg, hogy kifejezzük a pont helyzetét megadó x, y koordinátákat, mint az idő függvényeit. Ha a mozgás egyenlete a cső mentén az 1. feladat szerint s=c.t és minden egyes pillanatban a buboréknak, mint pontnak helyzetét x, y koordináták fejezik ki, akkor a mennyiségtani ismeretek szerint az x és y mint az idő függvényei a következők: x=(c.cos «).t=Ci.t y=(c.sin «).t=c2.t Mivel « állandó, c. sin « és c. cos « is állandó, vagyis a mozgó pont egyenletesen távolodik az y tengelytől c.cos « sebességgel és egyidejűleg egyenletesen távolodik az x tengelytől c.sin« sebességgel. A síkban a mozgás tehát úgy tekinthető, mint két mozgásnak, az y és x tengelyektől való távolodásnak az eredménye. Ilyen szempontból a mozgás összetett. Két egyidejű egymásra merőleges mozgás, melyek egyikének sebessége c.cos«, a másikénak c.sin«. Eredményül kapunk egy c sebességgel haladó egyenletes mozgást az « szög alatt hajló egyenes mentén. A másik itt bevezethető új fogalom a vetületi mozgás fogalma. A függőleges tengelytől való távolodás ugyanis nem más, mint a mozgó pontból a vízszintes tengelyre bocsátott merőleges talppontjának, röviden a mozgó pont vetületének a mozgása, hasonlóképen az x tengely fölé való emelkedés megfelel a függőleges tengelyre való vetületi pont mozgásának. A végeredmény abban foglalható össze, hogy a mozgás, mint síkban végbemenő mozgás két egymásra merőleges tengelyre vonatkoztatott vetületi mozgásra bontható fel, illetőleg ezekből tehető össze. Mindkét vetületi mozgás egyenesvonalú egyenletes mozgás. Természetesen a vetületi mozgások grafikonjai is felvehetők illetve felveendők s az 1 feladatnak megfelelően egyenes vonalak lesznek. 6. A vízszintesen elhajított golyó mozgása. A légbuborék ismert mozgásának fentebbiekben vázolt új tárgyalásánál alkalmazott módszer tudatosítása után elővehetjük a vízszintes hajítást, mint olyan egyszerű jelenséget, amely az előzőkben tanult módszer segítségével írható le. Egy közel függőlegesen állított tábla felső sarkából az ujjunk vagy vala. milyen alkalmas szerkezet segítségével vízszintesen ellökünk egy krétagolyót, mely mozgás közben a függőleges lapra helyezett fekete papíron útjának nyom-vonalát apró kréta szemekkel otthagyja s így e pontok összekötése révén megkapjuk a mozgásnak a pályáját, úgy mint ezt a tanuló-gyakorlatokon felvett alábbi kép mutatja.
