Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1937
18 a szemléltető anyagot Összegyűjteni, különösen a kezdő fokon, mindenegyes idegennyelvi gyakorlat számára. Ezt a munkát a folyó iskolai évben megkezdtük a szaktermeknek szemléltető szertárakkal való felszerelésével. A szemléltető anyagot elsősorban a való tárgyak képezik (osztályterem, emberi test részei, ruházat). Ezt követőltg a való tárgyaknak kicsinyített másai, élethűen szemléltető képek, végül vázlatos felrajzolások. Érdekes, mi minden gyűl össze egy ilyen szemléltető szertárba. Csak úgy találomra ide jegyzem a leltárnak egyik részét. Játéklabda. Babaház teljes felszereléssel. Üzlet felszerelve. Hálószoba berendezés. Ebédlő berendezés. Dobozban evőeszközök. Kerti játékbútor. Játékvasut. Szemléltető játékállatok. Egy porcellán étkészlet. Egy seprükészlet. Egy tanuló óra. Egy porcellán kávéskészlet. Nyolc darab játékállat. Egy darab ketrec. Gazdasági udvar felszereléssel, és így tovább. Természetesen mindenütt nagyméretű gyermekjátéknak megfelelő kivitelezést kell érteni. Magukat a tárgyakat, illetve ilyen kicsinyített másaikat sokszor azok a szemléltető képek helyettesítik, amelyek már évtizedek óta jól ismert segédeszközei az élő nyelvek tanításának. Újabban azonban sokat használunk szemléltető vázlatrajzokat is, amelyek igen könnyen és a tárgyalt anyagnak megfelelően készíthetők el és ami fő, nem kerülnek sokba. Negyedíves rajzlap-nagyságban készülnek és külön e célra szolgáló tartóra akasztjuk ki őket. így pl. a Dr. Koszó János féle német nyelv és olvasókönyv II. rész című tankönyv 22. gyakorlatát képező Lischen im Puppentheater című olvasmány számára 17 drb. ilyen vázlatrajz teszi lehetővé a fentebb vázolt szótanítást. Általában az anyanyelvnek mint közvetítőnek kikapcsolása után a modern nyelvek tanításában rendkívül értékes közvetítő segédeszköz a rajzolás. Ezt a segédeszközt a modern nyelveket tanitó tanáraink egyre fokozódó mértékben igénybe is veszik. Az élő beszéd elemi egységeit azonban nem a szavak, hanem az egy- egy gondolatot kifejező mondatok képezik. Ezért a beszéd megtanítására törekvő korszerű nyelvtanítás a tanítás legkezdetétől természetes, egyszerű mondatokban nyújtja a nyelvet, nem pedig elszigetelt szavakkal. Természetesen az élő beszédet nyújtó mondatok a tanítás kezdetén a lehető legegyszerűbbek és igen átgondolt fokozatokban csak lassan haladnak előre az összetettebb kifejezési módok felé. Rendkívül nehéz feladatot ró a tanárra az ilyen jellegű tanítás, amelynél szinte óráról órára kell tudnia, milyen szavakkal s milyen kifejezési formákat használva beszélhet. Nem az a fontos tehát, miként ezt a direkt módszer első kezdetleges korában gondolták, hogy állandóan és sokat beszéljünk az idegen nyelven a tanuló előtt, hanem az, hogy az idegen nyelv használata úgy a szókincset, mint a kifejezési formákat illetőleg mindig a nyelvtanítás céljait szolgáló megfelelő fokozatosság szerint történjék. A beszédnek nemcsak a mennyisége a fontos, hanem főleg a minősége.
