Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1934
4 A gyakorlati életben csakhamar kitűnt, hogy ezeknek az összefoglaló ismétléseknek a tartását nemcsak az egyes intézetek, hanem azok keretein belül még az egyes tanárok is igen különféleképpen értelmezik és hajtják végre. Ennek okát nemcsak abban látjuk, hogy minden ilyen új intézkedés bevezetésénél az első időkben az egységes kialakulás nehezen megy, hanem főleg abban, hogy a törvénynek és a Rendtartásnak a célkitűzései nem fedik pontosan egymást. Egészen más ugyanis a nyilvános összefoglalásokon számot adni az oktatás eredményéről, amint ezt a törvény kívánja, mint a tanulóknak alkalmat adni az évközben tanultak általános áttekintésére és a fogalmi eredmények rendszeresebb összeállításban való látására. Az így előálló zavart növeli a Tantervi Utasításoknak a nyilvános összefoglalásokról szóló része, amely (a leányközépiskolai tantervi utasítások 30., a fiúközépiskolai tantervi utasítások 25. §-a) a törvénynek megfelelően egyrészt azt mondja, hogy ezeken az egyes osztályok számot adnak az oktatás eredményéről, de másrészt hangsúlyozza az összefoglalásoknak didaktikai jelentőségét, jóllehet az oktatás eredményéről való számotadás semmi esetre sem minősíthető didaktikai szempontból jelentős munkásságnak. Ezenkívül az Utasítások már azt mondják, hogy a tanár összefoglaltatja a tanulókkal az évközben tanultak fogalmi eredményeit, ami megint egészen más, mint a Rendtartásnak az a kívánsága, hogy a tanulóknak az összefoglaló ismétlésen alkalmat kell adni a fogalmi eredmények rendszeresebb áttekintésére. Az összefoglalások helyes mederbe terelése és gyümölcsözővé tétele érdekében adta ki a vallás- és közoktatásügyi miniszter a középiskolai évvégi összefoglalásokról szóló, valamennyi tanker, kir. főigazgatósághoz intézett 1927. évi 85.913. sz. rendeletét. E rendelet szerint az összefoglalások „többnyire vagy a régebbi vizsgálatok kevesebb szellemi éberséget kívánó módszerével folynak le, vagy előre egybeállított összefoglaló kérdések merev, az eleven gondolkodást és invenciót szinte kizáró reprodukciók.“ Az eddigi tapasztalatok szerint nem domborodik ki eléggé az összefoglalások főcélja, melyet ez a rendelet az eddigiektől eltérően annak megállapításában lát, vájjon „a tanulók a megtanult anyag részletein uralkodnak-e“. Ennek megállapítása vagy legalább is a megállapításra irányuló törekvés előtérbe állítása megint egészen más elvi irányba tereli az összefoglaló ismétléseket, mint a középiskolai törvény, a Rendtartás, illetve az Utasítások. Bizonyos tekintetben ez a célkitűzés ellentétben áll ennek a rendeletnek a bevezető részével, mely azt kívánja, hogy közvetlenül az összefoglalás megkezdésekor közölt szempont fonalán egységes képpé építtessenek fel a tanár és tanítvány közös munkájával az egész évi tanítás főbb eredményei. Ezen rendelet hatása alatt az összefoglaló ismétlésekre vonatkozó az a felfogás erősödött meg sokfelé, amely szerint az összefoglalásoknak egy szempontból megvilágítva kell összefoglalni az egész évi tanítást, illetve annak főbb eredményeit. Ez természetesen a gyakorlatban a tárgyak különféle jellege miatt nem valósítható meg. Alig adható meg pl. olyan egységes szempont,
