Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1934
5 amelynek fonalán a VI. o. mennyiségtan! anyaga oly módon volna áttekinthető', hogy kidomborodjék, vájjon a tanulók uralkodnak-e a megtanult anyag részletein. Ezek a meggondolások arra vezetnek, hogy a középiskolai tanulmányok annyira különböző irányúak és sokféle jellegűek, hogy egységesen körülírni az összefoglaló ismétlések megtartásának mikéntjét egyáltalán nem is lehet. Lényegesen befolyásolja az összefoglaló ismétléseket az a kérdés, vájjon az összefoglaló ismétlések alkalmával elhangzó feleletek beleszámítsanak-e a tanuló évvégi érdemjegyeinek megállapításába. A középiskolai Rendtartás szerint „a befejező összefoglalásoknak osztályozó jellegük egyáltalán nincsen, vagyis a tanulóknak ezeken adott feleletei nincsenek befolyással a tanulóknak felsőbb osztályba való lépésére vagy bizonyítványuk érdemjegyeire. Utóbbiaknak egyesegyedül az évközben szerzett tapasztalatok szolgálhatnak alapul.“ Ezzel szemben az ág. h. ev. középiskolák Rendtartása szerint „a befejező összefoglalásoknak osztályozó jellegük rendszerint nincsen. Az érdemjegyek megállapításánál főleg az évközben szerzett tapasztalatok szolgálnak alapul." Amíg tehát az állami és az ev. Rendtartások, miként feljebb rámutattunk, az összefoglalások célját teljesen azonosan tűzik ki, addig lényegesen különböző jelleget adnak az összefoglalásoknak a tanulók elbírálása szempontjából. Ha már az új Hóman-féle középiskolai törvény elvileg az összefoglaló ismétlések megtartásának az álláspontjára helyezkedett, kívánatos volna a végrehajtás során gondoskodni azoknak az e kérdés körül mutatkozó ellentéteknek a kiegyenlítéséről, amelyek megnehezítik az összefoglaló ismétlések megfelelő színvonalra való emelését és lehető egységes kialakítását. Ennek során határozott elvi állást kellene foglalni a következő kérdésekben: 1. A nyilvánosságnak szóló számadás-e az összefoglaló ismétlés vagy az egész évi tanításnak valamely magasabb szempontból való, didaktikai jelentőséggel is bíró utolsó áttekintése? 2. A tanulók tanulmányi eredményének elbírálásába beszámítandók-e vagy legalább is beszámíthatók-e az összefoglaló ismétléseken adott feleletek? 3. Feltétlenül szükséges-e, illetve lehetséges-e, hogy az összefoglaló ismétlések minden tárgyból és minden fokon az egész évi tanulmány főbb eredményeinek összefoglaló áttekintését adják egyetlen egy vezető szempontból megvilágítva. 4. Az összefoglaló ismétlések tartalmazzanak-e, és ha igen, milyen mértékben, újat. 5. Milyen legyen a tanár és tanuló kölcsönös szerepe az összefoglaló ismétléseken? Az legyen-e a cél. hogy a tanár alkalmat adjon a tanulóknak, hogv az évközben tanultakat a maguk egészében és különösen a fogalmi eredményeket rendszeresen áttekintsék (Rendtartás 101. §.), vagy pedig annak megmutatása, hogy a tanulók uralkodnak-e a megtanult anyag részletein. (1927/85913. sz. rend.)