Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1929
8 megemlékezik róla, a püspök úrnak „mindenkit magával ragadó beszéde alatt a kerület az intézet továbbfejlesztését mondja ki.“ De nemcsak ékesszólással támogatta Gyurátz Ferenc az intézet ügyét azon a gyűlésen, hanem tettekkel is. Kijelentette, hogy a fejlesztéssel kapcsolatosan szükséges új tanári állás költségeit 3 éven keresztül ő maga fogja társadalmi úton biztosítani. A fó'pásztor munkájának lelkes támogatója volt az egyházkerületi felügyelő, Ihász Lajos, akinek áldozatkészsége alapján ekkor vétetett meg a ma is tulajdonunkat képező Kuzma-féle ház. Ennek a továbbfejlesztő határozatnak az volt a legnagyobb jelentősége, hogy ez tette lehetővé másfél évtized múlva a leánygimnázium megszervezését. Ha ugyanis 1902-ben az intézet továbbra is 4 osztályos másodrendű felsőbb leányiskola marad, lekerült volna a fejlődésnek arról az útjáról, mely természetesen hozta magával idők folyamán a teljes 8 osztályos középiskolává való átalakulást. Egy évtizeddel később ismét döntően avatkozott bele az intézet sorsába Gyurátz Ferenc szava. Ez a második azonban nem a közgyűlés hangos padsorai között, hanem csak szűk bizalmas körben hangzott el. De jelentősége nem volt csekélyebb az 1902. évi győri ékesszólásnál. A hatosztályos felsőbb leányiskola ugyanis országszerte nem bizonyult életrevaló intézménynek, és igy annak gyökeres reformjával maga a kultuszminisztérium is behatóan kezdett századunk első évtizedében foglalkozni. Az Országos hangulat hatása alatt egyházkerületünkben is egymást érték az intézet további jövőjét eldönteni igyekvő tervek. E tervek között mint a megvalósításra legalkalmasabbnak mutatkozó, előtérben állott az intézetnek Szombathelyre való áttelepítése, ahol akkor még nem volt polgári iskolánál magasabb leányiskola. Szombathely város, a megye vezető körei a legnagyobb megértéssel és áldozatkészséggel tették magukévá ezt a tervet. Megvolt a kultuszminisztérium hozzájárulása és a minisztérium jóakarata folytán az áthelyezés legnagyobb akadálya, az épület értékesítése is megoldható lett volna. És mikor már mindezek megtörténtek, csupán az hiányzott, hogy a püspök a köz- oktatásügyi miniszterrel a végleges megállapodásokat megkösse, Gyurátz Ferenc Kőszeg mellett tört lándzsát. Kijelentette, hogy az intézetet oly erkölcsi szálak kötik össze a. várossal, amelyeknek kettészakítására ő nem hajlandó. Ezzel a magatartásával Gyurátz Ferenc újra eldöntötte hosszú évekre az intézet sorsát, s őszinte hálára kötelezte maga iránt Kőszeg városát. Ezt követőleg néhány év múlva az állam gyökeresen átszervezte 1916-ban a felsőbb leányiskolák intézményét. Így a dunántúli egyházkerületnek mint fenntartónak ismét döntenie kellett a kőszegi leánynevelő intézet további sorsa felett. A Nagykanizsán 1916-ban tartott egyházkerületi közgyűlés mondotta ki a hatosztályos felsőbb leányiskolának leánygimnáziummá való átszervezését. Ez az egyházkerületi közgyűlés volt egyszersmind az utolsó, melyen Gyurátz Ferenc elnökölt. Gyurátz Ferenc nyugalomba vonult a nagykanizsai gyűlés után, de nem
