Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1929
9 szűnt meg akkor sem a nőnevelés iránti érdeklődése, meleg szeretete. Nyuga- lombavonulása után irta meg az 1917-ben megjelent nagyobb történelmi és társadalmi munkáját „A nő“ címen, tárgyalva a nő hivatását és helyzetét a múltban és a jelenben. E munkájának megjelentetésével adta legékesebb tanúbizonyságát annak, hogy ez intézet felállítása és megszervezése körüli munkájában nem hiú, külsőséges szempontok vezették, hanem magasztos ideálokért való odaadás és lelkesedés. Méltán állított Gyurátz Ferencnek az egyházkerület örök emléket azzal, hogy ez intézet homlokára odaírta a Gyurátz Ferenc nevet. Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Ez a név nemcsak korunk kegyeletének megnyilatkozása, ez a név nemcsak az elköltözött áldott emlékének megörökítése, ez a név egyszersmind világító fáklya ez intézet számára. Megbénult a kéz, mely annyi szeretettel simogatott végig a falak között egy-egy gyermekarcot, elnémult hang, mely e falak között annyiszor árasztotta szivének szerető melegét kicsinyekre és nagyokra egyaránt. De itt él közöttünk és munkál az ő nagy szelleme, munkálja egymást követő leánynemzedékek előhaladását és boldogságát az Isten félelme és a krisztusi szeretet utján.
