Evangélikus Leánygimnázium, Kőszeg, 1929
7 A zalai egyházmegye 1890-ben indítványozza a dunántúli egyházkerületnek egy protestáns leánynevelőintézet felállítását. Az egyházkerület még ugyanezen évben Bonyhádon tartott közgyűlésén magáévá teszi az indítványt és foglalkozni kezd egy ily intézet felállításával. Ettől kezdve évről-évre szerepel az egyház- kerület gyűléseinek tárgysorozatán a leánynevelő intézet felállítása. 1893-ban Győrött már elvileg Kőszeg mellett dönt az egyházkerület és 1895-ben ki is mondja, hogy Kőszegen leánynevelő intézetet állít fel, A szép elgondolások után azonban következnek a rideg pénzügyi számítások, amelyek bizony nem voltak nagyon kedvezőek. Gyurátz Ferenc 1895-ben a püspöki székbe lépve fáradhatatlan munkával és erős kézzel fog hozzá a nemes eszme megvalósításához. Igaz ugyan, hogy az 1896. évi közgyűlés a pénzügyi bizottság aggályai miatt elhalasztja a terv megvalósítását, de egyidejűleg megbízza a pénzügyi bizottságot, hogy ezen ügyet a legmelegebben felkarolni és a költségek fedezésére forrásokat keresni szíves legyen. E mellett még saját kebeléből egy leánynevelő intézeti bizottságot is választ, melynek hivatásává teszi, hogy a régóta vajúdó nemes eszmét a megvalósulás stádiumába segítse. Az egyházkerületi gyűlés eme határozatai már magukon viselik az új főpásztor bölcs mérsékletét, de egyszersmind erélyes tenniakarását is. Ez időtől kezdve az intézetünk felállítására vonatkozó intézkedések Gyurátz Ferenc főpásztori gondos vezetése és utasítása mellett rohamosan haladnak előre. Folyik a gyűjtés, a lelkes adakozás, elkészülnek a tervek, megoldást nyer az építkezéshez felveendő nagyobb kölcsön ügye is. 1898-ban megkezdődik az építkezés és 1899-ben, szeptemberben megnyílnak az intézet kapui a tanulnivágyó leányifjúság előtt. Gyurátz Ferenc személyesen avatta fel az intézetet püspöki működésének negyedik esztendejében. Ez időtől kezdve Gyurátz Ferenc főpásztori gondoskodásának legfőbb tárgya a megalapított intézet fejlődésének, felvirágzásának biztosítása. A megalapítás örömünnepének vidám hangját csakhamar a fenntartással járó nehéz gondok miatti aggodalom váltja fel. A pénzügyi körök aggodalma nem látszott alaptalannak és az intézet egyre súlyosabb anyagi gondot jelentett a fenntartó egyházkerület számára. Az intézet alapításakor egy ma már ismeretlen iskolatípushoz tartozott- Másodrendű felsőbb leányiskola volt 4 osztállyal. Gyurátz Ferenc a felmerült nehézségeket azáltal gondolta elháríthatóknak, hogy ez az alapításkor 4 osztályos intézet az V. és VI. osztályokkal kibővülve teljes felsőbb leányiskolává alakuljon át. Napirendre tűzi a kérdést az 1902-ben Győrött tartott egyházkerületi közgyűlésre. Ezen a közgyűlésen azonban már megsokasodva és hangosabb szóval nyilatkoztak meg a továbbfejlesztéssel szemben felmerült aggályok. Az intézetnek szinte létkérdése dőlt el akkor Győrött. Az első néhány év tapasztalata szerint a másodrendű felsőbb leányiskola nem mutatkozott életrevalónak, sokaknak szemében pedig a teljes felsőbb leányiskolává való fejlesztés az anyagi lehetetlenségek közé tartozott. Hosszú, részben éles vita után felemelkedik Gyurátz Ferenc főpásztori alakja és mint az akkori jegyzőkönyv
