Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1942

A könyv. FRANKLIN BENJAMIN NYOMDÁSZ TESTE, MINT EGY ÓCSKA KÖNYV KÖTÉSE, MEGFOSZTVA TARTALMÁTÓL. CÍMÉTŐL ÉS ARANYOZÁSÁTÓL NYUGSZIK ITT A FÉRGEK MARTALÉKÁUL, DE MAGA A MŰ NEM VESZETT EL, MERT, MIKÉNT ERŐS HITE VOLT, MEG FOG JELENNI EGY ÚJ ÉS DÍSZESEBB KIADÁSBAN, ÁTNÉZVE ÉS JAVÍTVA A SZERZŐ ÁLTAL. A híres feltaláló és szabadsághős nyomdászsággal kezdte pályafutását. Mint ilyen is sokra vitte, és azt hitte, hogy békés nyomdászként halhat majd meg. Életének ebből a korszakából való ez a magatervezte sírfelirat. Teteme fölé ugyan sohasem került, mégis sok, valóban fejfára vésett, hasonló tartalmú (csak kevésbbé szellemes) régi könyves-sírfelirattal együtt bizonyíték. Bizonyítja, mennyire kézenfekvő és természetes volt a régiek előtt az a gondolat, hogy a könyv burka, külső dísze épúgy hozzátartozik szellemi tartalmához, mint ahogyan hozzátartozik az emberi test a benne lakozó lélekhez. Valójában isteni végzést tartottak ezzel tiszteletben, hiszen a Teremtő ágyazta bennünk a lelket, szellemet testbe, sőt a test finomabb szerveit is ellenálló külső védő-rétegek közé. Ez a természetfeletti hitelesítettségű természetes gondolat szakadt meg a modern világban, mikor a tudós csak azt kívánja a könyvtől, hogy az a legújabb kritikai kiadás legyen ; a művelt dáma csak azt, hogy beleférjen kézitáskájába ; az inasgyerek csak azt, hogy tízfillérnél ne legyen több az ára. A nyomdaművészeti finomságok meglétét vagy hiányát ki veszi észre manapság a könyvben, és hányan vannak, akik vágyódnak a finom, ízléses kötések után ? Égy érdekes és értékes emberfajta egészen kihalóban van : a bibliofil, a szép kiállítású könyvek szerelmese. A szépséget a könyvek világában körülbelül úgyanúgy értelmezzük, mint az emberi arcnál : nem az az igazán szép, amelyik csak szabályos és csak nem csúnya, hanem az, amelyiket érdekes és beszédes vonások jellegzetessé tesznek. A könyvnél a szabályosság és hibátlanság legfeljebb