Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1939

41 is, hogyan fejeződik ki a népi-nemzeti jelleg költőink életében és műveiben. Ezért részletesen csak a legkiválóbbakhoz forduljunk, azokhoz, „akiket a nemzeti köztudat — koronként talán váltakozó értékjelzéssel, de minden kétely nélkül — halhatatlanoknak érez." A közepes költő könnyen kerülhet idegen hatás alá, s lehet idegen eszmék tolmácsa, de a lángész mindig önmagát adja. Az előbbiek éppen ezért nemigen tekinthetők a népi jelleg tanúinak, mert köztük mindig sok volt az „asszimilált", s a magyarság számukra csak élmény és nem természetes lelki adottság. Ezzel szemben nagy költőink Balassától Adyig — Zrínyi és Petőfi kivételével — a történeti magyarság soraiból kerültek ki, s így „egy tőről nőtt testvérek". Alkotásaikban tehát a magyar lélek szólal meg, s műveik vizsgálata ezért eszköze lehet a nemzeti önmegismerésnek. „Történetünk összefonódhat másokéval, politikai életünk lehet az idegen akarattal való egyezkedés függvénye, irodalmunk a saját szellemünkre van szabva." S ez az irodalom mégsem elszigetelt jelenség, hanem benne él a nagy európai irodalmi egységben, s valahányszor a nyugati irodalmak színt váltottak, a mienk is velük tartott, de mégis „egészében, terjedelmében és minőségében megmaradt magyarnak." Nemzeti történetünk ismertetése során lehetne kitérni az eddiginél nagyobb részletességgel és nyíltsággal az ilyen kérdésekre, mint : etnikai csoportok hazánkban ; az elszakított magyarság helyzetének ismerete ; népveszteségeink a századok folyamán ; a magyarságba beolvadt rokonnépek története ; ma élő rokonaink élete ; régebbi népmozgalmaink és ezeknek szociális hátterei ; a nemzetiségekkel való együttélés hatásai a magyarságra ; a nemzetiségek terjeszkedése és a magyarság visszaszorulása ... stb. Felesleges volna tagadni, mert igaz és érthető, hogy a jelenkor eszméinek az emberi együttélés formáit szüntelenül alakító roppant áramlása és a népek életét delejes erővel átható nacionalizmus világszemlélete a diákéletre is hatással van. De éppen ezért szükséges az iskolának helyesen irányító munkája, amikor rámutat arra, hogy a magyar nacionalizmus nem lehet más, mint a szentistváni hazára irányuló középkori patriotizmusnak szellemi sarja, és nem meríthet más forrásból, mint a magyar lelkiségből, a magyar hagyományból, és a magyar nép lelki alkatának értékes tulajdonságaiból ! Egy évezred változatos történetéből sugárzik felénk a magyar küldetés-tudat, amely büszkén vallatja velünk Zrínyivel : „Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók!" Ezért, ha egyes nemzetek magukat választott és elhivatott népnek tartják, történelmünk jogán és küldetésünk alapján mi is az vagyunk ! Ezt a bátor magyar öntudatot kell az iskolának a tanulók lelkében életre keltenie, s akkor megszűnik majd mai társadalmunk nemzeti kisebbrendűség-érzete. S amikor bemutatjuk