Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1939

27 hát itt valóban tág tere nyílik a közös elvek teljesen egyéni értelmezésének, azért sehová sem tartoznak első pillantásra annyira eltérő piktúrájú művészek, mint ide. Vannak ú. n. festői impresszionisták : a norvég Münch, az osztrák Kokoschka, a német Smidt-Rottluff, Nolde stb. ; azután szerkesztő expresszionisták : a svájci Hodler, a francia Henry Matisse, a német Heckel és Marc stb. ; további csoportot alkotnak a fantasztikus mese-látomások expresszionistái: az orosz-zsidó Chagall, a német Klee stb. ; végül meg kell említeni az ú. n. zenei expresszionistákat, akik legjobban elvonatkoztatták művészetüket a természettől : az orosz Kandinszkij, az erdélyi-szász származású Máttis-Teutsch János. Hazai expresszionistáink közül ismertebb nevűek : Csontváry Kosztka Tivadar és Gulácsy Lajos. A harmadik jellegzetes modern képzőművészeti irány a kubizmus. Az impresszionizmus a világ felszínét akarta érzékeltetni, az expresszionizmus a világ lelkét kereste, és azt igyekezett kifejezni, a kubisták művészi célja a külső világ tárgyainak testét elibénk állítani. Őseik mindazok a festők, akik a testiséget, a plasztikumot és a térmélységet, a távlatot valaha is hangsúlyozták képeiken, közvetlen szálláscsinálójuk pedig a posztimpresszionista Cézanne. Vezérük az elfranciásodott spanyol mester : Pablo Picasso ; nevezetesebb követői : Braque, Léger, Gleizes, Gris és az inkább szobrász, orosz Archipenko. A magyarok közül bizonyos mértékben és bizonyos korban idetartoztak : Tihanyi Lajos, Egri József, Derkovits Gyula, Kmetty János, Szobotka Imre, Aba Nóvák Vilmos stb. A kubisták törekvése kettős. Először is az egyes tárgyak test-voltát, térbeliségét akarták éreztetni. Ezt az impresszionizmus is meg az expresszionizmus is valóban elhanyagolta. A régebbi festészet adott a tárgyak plasztikus ábrázolására, de a testiséget megtévesztéssel : a fény és árnyék látszat plasztikusságot adó alkalmazásával érzékeltette. A kubizmus a tárgyak térbeliségét azzal mutatja meg, hogy szögletessé teszi őket, ez a szögletesség két célt szolgál : hangsúlyozza a testeket körülhatároló síkok irányát és zárt összefüggését, azonkívül hasonlóvá teszi őket a szabályos szilárd-testekhez (cubus=kocka). A szabályos szilárd-testek ugyanis, épen síkirányaik határozottságával, sokkal jobban felkeltik a mélységi kiterjedés érzetét, mint a rendszertelen formájú, határozatlan síkfelépítésű testek. A nézőpont, ahonnan a kubista festő tárgyát ábrázolja, mindig az, amelytől a tárgy burkoló-síkjainak rendszere a lehető legteljesebben észlelhető. A megvilágítás is önkényes: olyan, hogy a síkokra-bontás lehetőségét segítse, és a síkok viszonyát a lehető legélesebben kiemelje. Mindebből következik az is, hogy kubista ábrázolásra nem minden egyformán alkalmas. Természetüknél fogva alkalmatlanok szabályos