Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1938

4

tári kincsek maradtak s így írójuk szelleme nem világosodhatott szélesebb körben, tegyük jóvá a múlt idők mulasztásait és ismerkedjünk meg vele.

1782. jan. 15-én született. Győrött, majd Sopronban végezte tanulmányait. 1804-ben belép a Szent Benedek-rendbe. 1806-ban Pápán találjuk az ekkor megnyílt gimnázium tanáraként. A következő évben Sopronba küldik a poétái klasszis vezetésére. Egy évig működik itt. Utána elvégzi a teológiát. 1810—12-ig a győrszentmártoni iskola hitoktatója. 1812—15-ig a rendi tanárképző tanára. 1815—22-ig Tényőn plébános. Főgondja az iskolaügy rendezése. 1822-ben már ismét Pannonhalmán van, de hamarosan lürdő-lelkész lesz Balatonlüreden. 1824—27-ig plébános Kapolyban. Ezután Bakonybél, Sopron, Celldömölk, majd betegsége miatt újra Balaton- lüred az állomáshelyei. 1832—44-ig Tihanyban működik különböző minőségben. Ismét Nyalkára, majd Bakonybélbe kerül, itt hal meg 1853. dec. 8-án.

Pedagógiai működése a gyakorlat terén mozog. 1835-ben tankönyv- íráshoz fog. Először a hittan terén próbálkozik. A közkézen forgó katekizmussal u. i. nincs megelégedve, mert logikátlan, nem világos és nem is teljes. Ezek az okok bírják rá Katekizmusa megírására. Az előszó tanúsága szerint „mivel maga igen nagy hasznát látta, általadja másoknak is, bízván, hogy ha nála gyümölcsözött, másnál se lesz meddő.“ Üjabb tapasztalatai alapján 1844-ben és 1848-ban újra átdolgozza.

Amikor pedig az egész országban mozgalom indul meg a népiskolák rendbehozására, színvonaluk emelésére, szemébe ötlik a legnagyobb hiány, hogy „ez óráig egy könyvünk sincs, mellyet egyenessen a gyermek kezébe adhatnánk, mint alapos és értelmes oktatót.“ Természetes következménye e hiánynak, hogy a gyermek kényszerítve van arra, hogy tisztán hallásból tanuljon. Arra pedig, hogy pótolja, ami emlékezetéből kiesett, nem lévén könyve, az idő legnagyobb része az ismétlésre vész el. Ezért, hogy a hiányzó jó iskolakönyveket pótolja, megírja A falusi iskolák számára rövid oktatás c. könyvét,melyben kérdésfelelet formájában feldolgozza könnyen érthető módon, egyszerű, világos nyelvezettel a magyar nyelv törvényeit s mindazt, amit minden embernek feltétlenül tudnia kell. E könyv is a gyakorlat eredménye. Sok kísérlet előzte meg formába öntését. Erről tanúskodnak a bevezetésben olvasható szavai is, amelyek szerint „előre kipróbált minden módot, mellyen a gyermek fejébe könnyebben tömhessen valamit, s azt hagyja itt leírva másoknak, ami neki sikerült már.“ Mind katekizmusának, mind e könyvének megírásában a lehető legnagyobb egyszerűségre törekszik, mert „nincs nagyobb mesterség az ég alatt, mint a tanítást a gyermek eszéhez tökéletesen szabni.“ Ép ezért nyelvében egyszerű, könnyen érthető. Módszerében pedig arra törekszik, hogy a gyermek nyelvére fűszerezve hullassa a tanítás cseppjeit s ne ízetlen komolykodással, hogy azok vonzók legyenek és ne elidegenítők. E szándékát így fejezi ki: „Leereszkedem so-