Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1937
15 különösen az avarok uralma idején erősen megnovekedett, mert apró rajokban állandóan jöttek észak felől." Jelentéktelen és nagyobbrészt az erdők mélyén meghúzódó telepeik szinte észrevétlenül szaporodtak. (Századok múlva hasonló beszivárgással árasztják el az oláhok Erdélyt.) Egységes szláv nemzet kialakulását azonban lehetetlenné tette az Alföld pusztai jellegén nyugvó szétnyomó erő, a Kárpáti-medence nyugati és keleti főkapuján kialakult germán illetve pusztai népek nyomása : az avar t germán, bolgár-török és végül a magyar benyomulás. Az ország nyugati részén egyes szláv csoportok a frank birodalom védelmét kihasználva a magyar honfoglalás idején már kezdetleges és erőtlen politikai egységekben állami életet élnek ; ilyenek voltak a morvái és a pannon szlovének, délen a tengerparton a horvátok. Az ország többi részére beszivárgott szláv népcsoportok azonban ekkor még szétszóródva éltek. Ha a honfoglaláskori lakosságban minden valószínűség szerint a szlávok voltak is a legtöbben, utánuk mindjárt a pusztai népek következtek ; viszont a szlávságnak — bármennyire is szétterjedt az országban — vezető szerepe nem volt. Mert a Kárpátok koszorúján belül csak az a nép vezethet, amelyik szilárd egységben üli meg és tartja birtokában a középen elterülő medencét I Ilyenek voltak a pusztai lovasnépek és az ő örökükbe lépett magyarság ! Erre a tarka, de meglehetősen ritkás honfoglaláskori népességre telepszik rá egy új, a Duna—Tisza-medencében fajilag talán nem is nagyon idegen népesség : a hétmagyarok hazát kereső népe. A magyarság — bár hosszú vándorútján szórványosan bizonyára végzett szláv beolvasztást hadifoglyainak tekintélyes száma következtében — mint Kelet népe tisztább ugor-török vért hozott ereiben. így legfeljebb csak abban különbözhetett az avarok és a bolgárok neve alatt szereplő pusztai népektől, hogy benne kevesebb volt a szláv és jóval több az ugor elem, ami Nyugaton eddig ismeretlen volt. A hétmagyarok népének határozott ugortörök fajisága mellett lényeges vonása volt az eletmódja, társadalmi és politikai szervezete is. Ezekben pedig alig különbözött lényegesen a húnoktól, avaroktól, bolgároktól és a többi pusztai népektől. Azzal tehát, hogy magyarság vette át a Kárpáti-medence vezetését, csupán a pontusturáni lovasnépeknek immár legalább másfél évezredes örökébe lépett ! Ami újat hozott magával, az elsősorban az ugor vér és a finnugor nyelv volt, s ezeknek hordozóit olyan számban hozta magával, hogy nyelvének uralmát az egész medencére ki tudta terjeszteni. A honfoglaló magyarság népszáma ugyanis a magával hozott rabszolgákkal együtt körülbelül 300.000 lélek lehetett, ami az ország itt talált népének számát legalább is megközelítette. A hétmagyarok népe, miután portyázóik a Duna—Tisza síkságának földjét, füvét jónak találták és lakosságának katonai erejét megismerték, a besenyőktől elűzetve megindult nyugat felé. De bármennyire is mene-