Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1936

8 és mindnyájunknak szólók azok a szavak, amelyeket a Hamlet-ben hallunk Poloniustól, mikor így szól utazni készülő fiához, Laërtes-hez: „Kémlelve rostáld meg barátidat, Aztán szorítsd lelkedhez érckapoccsal; De minden első jöttment cimbora Üdvözletén ne koptasd tenyered"'. (Shakespeare: Hamlet.) Komoly intelem, hogy válogatnunk kell. Hol, kik között találhatja meg tehát jóbarátját a diák ? A jóbarát felsorolt kellékeit fokozott mértékben találhatjuk meg az Ur Jézusban. O nemcsak barátja Istennek, hanem maga is Isten. Örök példaképünk a szeretetben, önzetlenségben, nemességben. Vájjon kinek az együttlétével leszünk jobbakká, ha nem az Övével, akiben a bölcseségnek és tudománynak összes kincsei megvannak ? Lehet-e valaki jobb, szeretetreméltóbb barátom, mint az Ur Jézus, aki életét adta barátaiért ? Lehet-e valaki még úgy egészen barátunk, mint az Ur Jézus, aki minden vigasztalásunk forrása ? Mindenegyes szentgyónás, szentáldozás megerősíti ezt a szent barátságot. Ezen a téren a szülők sokat tehetnek, ha gyermekeiket figyelmeztetik, kérik ennek a köteléknek az ápolására. Sok esetben többet is használ ez, mint a tanárok figyelmeztetése, hiszen az utóbbi esetben könnyen előfordul/za/, hogy pusztán emberi tekintetből járul a diák a szentségekhez. A szülők jópéldája is erős ösztönzés lehet a gyermek számára. Ezen ideális, eszményi, természetfeletti barátságon kívül jóbarátja lehet a diáknak az édesapja, édesanyja is. Tudunk ilyen esetekről még nagyobb diákoknál is. Mily boldog és szerencsés szülő, akinek ilyen őszinte, tisztaszemű gyermeke van, s mily irígylésreméltó gyermek, aki ilyen megértő szülőt kapott I A veszély itt csak az lehet, hogy az édesanyák hatására esetleg túlságosan érzékennyé (vagy helyesebben érzelmessé) válik a fiúk lelke is (pl. mikor egy közepes jegy miatt napokig sír, aggódik édesanya és vele együtt diákfia is). Kellő vigyázat és e nehézség átértése eltüntetheti ezt az akadályt, s felhőtlenné, gyönyörűvé teheti a szülő és gyermeke barátságát. A Szentírás mondja : „Hát csak kérj tanácsot a vallásról a vallástalan embertől, az igazságtalantól az igazságról . . . Nem, mindezektől ne kérj tanácsot. Hanem légy bizalommal egy szent férfiúhoz, kiről tudod, hogy tiszteli Istent". A jóbarátot, mint Isten ritka ajándékát, meg kell becsülni, és aki ilyet talál, kincset talál. Még nagyobb kincs az ú. n. atyai jóbarát, aki nemes életfelfogással, tapasztalattal és jellemmel vezeti a fiatalabbat, szeretettel fogja meg támaszt kereső kezét. Lehetséges ez ; akár a hittanár, akár az osztályfőnök, akár a lelkiatya személyében megtalálhatja a diák ezt az atyai jóbarátot. Számtalan példa igazolja ezt az állítást ! A komolyabb nehézségekkel küzdő osztályokban a hittanár lehetőséget ad a fiúknak arra, hogy nehézségeiket, amelyeket személyesen, nyiltan senkinek sem mernek elmondani, névtelenül, jeligés levelekben