Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1935

14 Minthogy a szellemi fejlődésre építő irodalomtörténetnek soha meg nem szakadó folytonosságot kell leírnia, nem darabolódhatik szét önálló korszakokra. Irodalmunkban didaktikai szempontból is a politikai történet kiemelkedő évszámait alkalmazzák a korszakos felosztás határjelzőiül, mintha törvény volna, hogy az irod. élet fordulatai a politikai élet függvényei legyenek. Négyessy László írta egyik tanulmányában, hogy az elhatárolásban nincs több észszerűség, mint a délkörök és a hosszúsági körök hálózatában, melyek nem alkalmazkodnak a föld tagoltságához, de megkönnyítik a tájékozódást.

1) így pl. nem vehetjük fel az 1526. évet határjelzőül a kolostori irod. részére, hisz tudjuk, hogy utána íródott még több kódexünk. (Erdy, Tihanyi, Thewrewk kódex.) Ugyancsak nem vehetjük a könyvnyomtatás kezdő időpontjául sem, hisz meghonosítója hazánkban Karai László budai prépost volt, aki Hess Andrást hozta magával Rómából s itt készült a legrégibb magyarországi nyomtatvány, a Budai krónika 1473-ban. Az eszmetörténet önmagában nem ad alapot ilyen felosztásra, mert összetett. Nagyon tetszetősnek látszik Szerb Antal szociológiai felosztása a szerint, hogy melyik volt az írók, ill. olvasók csoportja. így megkülönbözteti : az egyházi, főúri, nemesi és végül a polgári irodalom korát. Ez utóbb több részre tagozódik.

2) Még a jövő feladata lesz az, hogy az időrendi egymásutánok során túl felismerje a szellemi fejlődés sorrendjét is és emelkedő szintjeit, amelyek nem múlnak el, hanem mint a lépcsőfokok, egymáson épülnek, egymásból alakulnak ki.

3) Végül hátra volna még, hogy legalább néhány vonásban rámutassunk az irod. tudat állomásaira. 1772. év a határjelző, előtte a cél az irodalomban az oktatás s a hitelességre való törekvés. 1772. után középponti elv a magyarnyelvűség (a latin kiszorítása s a magyar egyeduralma az irod-ban) tartalmi eredetiség, majd a művészi követelmény először a nyelvben, majd az egész műalkotásban. * * Ha most azt kérdezzük, van e létjogosultsága e szemléletváltásnak s átvihető e zökkenésmentesen a középiskolába, a következőkben felelhetünk. Igaz, tankönyveinket még a régi felfogás hozta létre, de az életet s haladást figyelő tanár azzal a művészettel, amelyet pedagógiának nevezünk, sok mindent megvalósíthat. A létjogosultságot pedig megokolja az, „hogy a pozitívizmus módszere elfáradt, kimerült lett. Életérzésünk, lelkivilágunk bonyolultabbá, összetettebbé vált, új elemek szövődtek gondolkozásunk s érzéseink elemeibe s az összefoglalásra törekvő ma embere saját képére és hasonlatosságara alakítja a tudományt."

4) ') Négyessy László: Emlékkönyv Alexander B. 60. születésnapjára. 1910. 2) Szerb Antal : Magyar irodalomtört. I. 1935. 20. 1. 3) Thienemann Tivadar: Id, m. Minerva, 1927. 202. 1. 4) Brisits Frigyes: Id m. 112, 1.