Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1935

ïfc A másik okot talán Toldy Ferenc fogalmazásában találjuk meg legjobban, aki szerint az irodalomtört. akkor keletkezik, „amidőn az illúziók elmultával minden elfogulatlan hazafinak azon meggyőződésre kell ébrednie, hogy önfenntartásunkra nincs más út, mint a nemzeti műveltség öntudata a múltban s minden erőnkbeli emelése a jövőben"

1) Nem kell mélyebben rávilágítanunk az okokra, mikor tudjuk azt, hogy a magyar négy állam keretében éli a maga keserves életét. Szinte önkéntelenül kapcsolódnak e gondolathoz Sebes Ferenc, piarista rendfőnök, felsőházi tagnak a középiskolai törvényjavaslatnál mondott emlékezetes szavai : „Tudja meg a fiatalság, hogy mint minden nemzetnek, a magyarnak is Istentől kitűzött hivatása, elvégzendő történeti feladata van, amelyért ő felelős. Ez az új magyar felemeli fejét és szét tud nézni a világban. Felismeri, hogy milyen szellemi áramlatok, milyen törekvések jelentkeznek, hogy azokba belekapcsolódjék, nemzetének s önmagának javára tudja őket értékesíteni. A magyar nemzet útja nem finom autósztráda, amelyen simán, zökkenés nélkül tovasiklik a gép, a magyar nemzet útja romokon, törmelékeken visz át s sziklák közé, a Kárpátok és Erdély bércei felé kanyarog." 0 Toldy Ferenc : A magyar költészet kézikönyve. Pest, 1835. X 1. Irodalom: Horváth János: Magyar irodalomismeret. Minerva I. évf. 1922. Thienemann Tivadar: Irodalomtört. alapfogalmak. Minerva, 1927. és 1928, A szellemi fejlődésről és irodalomismeretről szóló részek tanulmányunkban a Minerva idézett cikkei alapján készültek.